Blogbejegyzések
Az amerikai gyártó és az S&T Consulting Hungary Kft. által kötött partneri megállapodás értelmében az S&T lett a MobileIron termékek kizárólagos forgalmazója Magyarországon és a környező országokban.
Az okostelefonok és a táblagépek robbanásszerű terjedésével a vállalatok egyre jobban igénylik ezen eszközök központi menedzselésének lehetőségét. A MobileIron terméke a mobil készülékekkel kapcsolatos üzemeltetési és hálózatbiztonsági problémák orvoslására jelent megoldást. A hasonló alkalmazások közül kiemelkedik széles platformtámogatásával, valamint a menedzselt eszközök sokrétű biztonsági szűrésével, ezért tökéletesen illeszkedik az S&T innovatív biztonsági portfoliójába.
S&T Consulting Hungary Kft.
Szeptember utolsó hetében, Antalya felé sikerült rögzíteni azt a videóanyagot, amiből az alábbi kis jelenet készült, az ismerős Malév reklámzenével a háttérben.
A hivatalos közlemény szerint az akvicízó lezárult, a mintegy 8 és fél milliárd dollárba került tranzakció végén már a Microsoft tulajdonában van a luxemburgi székhelyű Skype Global S.à r.l., mely a szoftveróriás részlegeként folytatja pályafutását.
Bár pletykák régóta keringtek, a Microsoft május 10-én jelentette be hivatalosan, hogy felvásárolja a nettelefont, és beépíti szolgáltatásaiba. Bár a felvásárlás befejeződött, azt egyes országok versenyhivatalai még vizsgálatot folytatnak annak kapcsán, bár az Európai Bizottság és az amerikai versenyjogi hatóság már rábólintott az akvizícióra - írja mai cikkében az [origo] Techbázis.

"A Skype egy olyan fantasztikus termék és márka, melyet emberek százmilliói szeretnek világszerte. Alig várjuk, hogy a Skype csapatával együtt dolgozhassunk az embereket a családjukkal, barátaikkal, ügyfeleikkel és kollégáikkal összekapcsoló új megoldások kifejlesztésén" - idézi Steve Ballmert, a Microsoft vezérigazgatóját az IT café.
A Skype-ot világszerte 60 millióan használják, naponta pedig mindegy 6-10 millió belépett klienst regisztrál a rendszer egyszerre. A Skype Windowson kívül számos egyéb platformot érhető el, ebbe beletartoznak az olyan népszerű mobileszközök, mint az Android vagy az iPhone. Redmond ígéretet tett arra, hogy a fejlesztéssel a felhasználók igényeit szolgálják, és megtartják a különböző népszerű platformokat is.
- K.I.
Bár idehaza a Google Maps navigációs készülékekhez hasonló navigációra egyelőre nem, gyalogosan és BKV-val közlekedve már útvonaltervezésen kívül navigációs funkciókkal is használható. Kíváncsiak voltunk rá, hogy a gyakorlatban mennyire lehet segítségére egy budapestinek idegen kerületben, vagy egy turistának a fővárosi barangolások során, ha zsebében ott lapul egy okostelefon.
Már korábban elérhetővé vált a BKV járatainak útvonalterve a Google Maps különböző változatain, így az Androidot futtató rendszeren is, ezáltal utazásunkhoz pontos, időre lebontott, átszállási lehetőségeket listázó útvonaltervet készíthet az előre gondolkodó turista.
Lementhető a térképrészlet offline használathoz
Utunk megtervezése tehát adott, csupán megadjuk honnan indulunk és mi az utunk célja, a Google Maps pedig többféle javaslatot is tesz az úti cél elérésére. Már jó ideje vektorgrafikus térképmegjelenítést használ az okostelefonokra szánt térképszoftver is, ezáltal csökkentve a mobilon sokaknál kritikus adatforgalmat (nem mindenki fizet elő több gigabájtos adatcsomagra a mobilján), van még egy lehetőség: otthon, wifin keresztül is letölthető a terület egy részlete egy 10 mérföld sugarú körön belül, legalábbis a Google közleménye szerint. Tesztünk során ez a funkció nem volt használható, elképzelhető, hogy csak később kerül a szoftverbe ténylegesen.
Leteszteltük a szolgáltatást: munkába indultunk navigációval
Valószínűleg a célözönség nem a napi munkába járáshoz fogja ezt a szogáltatást igénybe venni, ám így tesztelhető le legegyszerűbben: napi rutinútvonallal kell jól boldogulnia.
A helyzet tehát adott: a reggeli kávé felhörpintése közben bepötyögtük a tervezett útvonalat, kiválasztottuk a megfelelő járművet, bekapcsoltuk az adatkapcsolatot és a GPS-t, aztán indulás. Az első akadályokat remekül vette újdonsült segítségünk, azonnal ráérzett a megfelelő járatra, a trolihoz vezető gyaloglási időt is jól lőtte be: 4 percre saccolta, amit a reggeli rohanásban kb. 3 perc alatt teszek meg. A dolog egyetlen szépséghibája, hogy a Keleti pályaudvartól történő indulást kicsit durván határozta meg, mivel 14 percre becsülte a következő troli indulását, miközben alattam már 1 perc múlva elindult a közlekedési eszköz. Ez a navigáció során nem váltott ki semmilyen negatív hatást, szépen mutatta a kanyarokat, számolta, hogy még hány percig üljek a helyemen. Az úton mobilinternettel dolgozott a szoftver, bár erre egészen biztosan nem sok szüksége volt a rutinútvonalon, hiszen elindulás előtt 20 megabájtos cache adatot jelzett a készülék.
Rezeg ha le kell szállni
A nyomon követhető utazás egyik igen nagy pozitívuma, hogy nem kell állandóan a kijelzőt figyelni. Androidunk rezgéssel adja tudtunkra, hogy a következő megállónál le kell szállnunk, illetve még egy vibrálást küld, ha tényleg elérkezett az idő. Ez utóbbira ne feltétlenül vegyünk mérget, tesztünknél már rég az Andrássy út gyalogos átkelőjén haladtam (a troli meg mellettem, tovább), amikor közölte, hogy ideje gyalog folytatni. A gyalogutat a már ismert pontossággal közölte, a munkahely eléréséhez szükséges becsült idővel együtt.

Öt perc múlva indul a villamos
Mobilnet és GPS nem árt
Mivel a használat során GPS-szel lehet a legpontosabb helyzetinformációt meghatározni, egyelőre metrón nem használható a navigáció, felszíni járművekkel viszont príma segítséget kapunk idegen környezetben. Amennyiben lehetővé válik az offline térképrészlet letöltése, még mobilnetre se lesz szükség az alkalmi navigációhoz.
Amire nem kínál lehetőséget az átlag autós navigáció és nem a legkényelmesebb a webes térképen, arra az okostelefonos gyalogos iránymutatás a legalkalmasabb, bátran ajánljuk tehát bárkinek, aki otthonától távol a városi tömegközlekedéssel kénytelen célját elérni.
- K.I.
Azon honfitársaink többsége, akik néhány évvel a rendszerváltás után számítógép-használóvá váltak, minden bizonnyal emlékeznek még a Norton Commanderre: a jellegzetes tintakék felületű programmal sokkal egyszerűbb volt a fájlok másolása és törlése, mint a kilométer hosszú DOS-parancsokkal. Ennek köszönhetően szinte minden PC-n megtalálható volt a könyvek és szoftverek dobozáról gyakran a potenciális vevőkre mosolygó Peter Norton amerikai programozó fejlesztésének kalózváltozata. Norton vállalkozását később a manapság vírusvédelmi szoftvereiről ismert Symantec cég vásárolta fel.
A grafikus kezelőfelülettel rendelkező Windows megjelenésével már sokkal kényelmesebbé vált a helyzet, de ha egyszerre sok fájlt akart valaki elrendezni, akkor továbbra is célszerű volt Nortont használnia. Ez a program windowsos változatban is megjelent, mielőtt 1999-ben nyugdíjba küldték volna. A kilencvenes évek második felében már egyértelműen a svájci Christian Ghisler Total Commandere volt a sztár - bár a kockább arcok akkor is a FAR Managerrel vagy a Volkov Commanderrel másoltak -, amelynek első verzióját huszonnégy évesen, még 1993-ban készítette el, a Norton nyilvánvaló másolataként. Ghisler programja azonban közvetlenül Windowsból futott, nem kellett a DOS-hoz fordulni, ezzel előzte meg a korábbi fájlkezelőt.
A program első kiadása még Windows 3.1-re jelent meg 1993-ban, és egészen 2002-ig Windows Commandernek nevezték, ekkor azonban a Microsoft jelezte Ghislernek, hogy nem járul hozzá védjegyének ilyen jellegű használatához, ezért a programot Total Commanderként árulta tovább, és azóta is folyamatosan fejleszti. A világ legnépszerűbb fájlkezelőjének készítőjét e-mailben faggattuk szoftvere sikeréről és a Total Commander jövőjéről. Arcát nem ismerhettük meg, mert szigorúan őrzi inkognitóját, az interneten sem találni képet Christian Ghislerről.

A Windows Commander egy korai verziója
A Windowst leszámítva alig ismerünk másik olyan szoftvert, ami a Total Commanderhez hasonlóan ilyen hosszú ideje lenne népszerű. Mi a titka?
- Talán az, hogy minden funkciót sikerült a lehető legegyszerűbben kezelhető és fürgén működő módon megvalósítani, ugyanakkor a Total Commanderhez új funkciókat is hozzá lehet adni bővítményeken keresztül. Sok más program az idők folyamán túl nagy és lassú lesz a sok hozzáadott felesleges funkció miatt, ezért használóik más alternatívákat keresnek helyettük. Az olyan radikális változtatások, mint például az új Office-okban megjelent szalagmenü ugyancsak nagyon összezavarják az embereket. Az emberek megszokják a funkciókat, és nem akarnak újdonságokat, különösképpen egy olyan programban nem, amelyet mindennap használnak.
A Total Commander fejlesztése a fő munkája? Meg lehet élni ebből?
- Igen, meg lehet élni a szoftver fejlesztéséből.
Mit gondol, hány példányát használják a programnak világszerte regisztráció nélkül? Ha ezeket mind megvennék, milliárdos lehetne?
- Nem lehet az összes regisztrálatlan példány használóját potenciális ügyfélnek tekinteni. Miért? Sok ember, aki nem engedheti meg magának a Total Commandert, inkább más megoldást választana helyette. Nem az a stratégiánk lényege, hogy minimalizáljuk a nem regisztrált példányok számát, hanem hogy maximalizáljuk a megrendeléseket.
Várható egy teljesen megújult verzió a programból? Mit gondol, mi hiányzik a Windows 7 beépített fájlmenedzseréből?
- Nem, ahogy említettem, ellene vagyok a radikális változtatásoknak. Az emberek megtanulják, megszokják a funkciók használatát, ezeken nem érdemes változtatni, ha nincs rá nyomós okunk. Ennél fogva a Total Commanderbe sosem kerülnek forradalmian új funkciók, a szoftver evolúciósan fejlődik. Nem hiszem, hogy egy modern operációs rendszer fájlkezelőjének számottevően másképp kellene működnie, mint egy régebbiének.

A Total Commander legfrissebb verziói a Windows 7-hez is illeszkednek
Nem gondolja, hogy túlságosan drága a Total Commander? Magyarországon tízezer forintba kerül egy példánya, míg egy Windows 7 is csak 25 ezer forintot kóstál.
- Szerintem indokolt az ár, mivel a licencszerződés értelmében, ha valaki megveszi a Total Commandert, annak soha többé nem kell fizetnie az újabb verziókért. Ez azt jelenti, hogy aki még Windows 3.1-re megvásárolta a programot, az jogosult például a Windows 7 alatt futó kiadás letöltésére és használatára az egyszeri díjért. Ráadásul egy otthoni felhasználónak csak egyetlen licencet kell megvásárolnia, azt az összes saját számítógépére telepítheti.
Mikor adták el a legtöbb példányt a Total Commanderből?
- 2007-ben és 2008-ban voltak kimagaslóak az eladások.
Mely országokban a legnépszerűbb a szoftver?
- A legtöbb licencet Európában adjuk el, Németországban és attól keletre, Magyarországon, Lengyelországban, Csehországban és Oroszországban.
A Total Commander megjelent Windows CE-re (a Microsoft korábbi mobilszámítógépes operációs rendszerére) is, de az már egy elavult rendszer. Várható androidos, ipades vagy Windows Phone 7-es verzió a programból?
- Jelenleg a Total Commander androidos változatán dolgozom, hamarosan elérhető lesz bárki számára a béta verzió. Miért pont az Androidra fejlesztek? Mert ez egy népszerű platform, és olyan fájlrendszere van, ami lehetővé teszi az alkalmazások számára, hogy hozzáférjenek a fájlokhoz és mappákhoz. Az iPhone-on futó iOS és a Windows Phone 7 szoftverek esetében ez nem lehetséges: e két platformon a programok csak a saját fájljaikhoz férhetnek hozzá, emiatt pedig nem lehet rájuk fájlkezelő szoftvert készíteni.
Forrás: [origo]
A cikket az [origo] hozzájárulásával, a CreativeCommons licensze alatt változtatás nélkül vettük át.
![]()
A mintegy 8,5 millió dollár értékű akvizíciót követően a Microsoft tulajdonába került a Skype, a rekordösszegű ügyletért készpénzzel fizetett a szoftveróriás. Bár évek óta ismertek különböző híresztelések a Skype felvásárlásáról, úgy tűnik, végül a Microsoftnak sikerült bekebeleznie a régóta bevételhiánnyal küzdő népszerű kommunikációs szoftvert.
A Microsoft közleményében szerepel, hogy hosszútávú tervei vannak a szolgáltatással, tovább kívánják folytatni a nem Microsoft-platformok fejlesztését is, integrálják több népszerű, már meglévő szolgáltatással, mint a Kinect vagy az Xbox.A Skype úgy lett az internet egyik alapvető szolgáltatása, hogy pénzügyileg nem vált igazán sikeressé. Még a 860 milliós bevétellel zárt 2011-es évben is veszteséges volt a cég. A Skype-ot 2005-ben az eBay vásárolta meg 3,1 milliárd dollárért, de 2009-ben, miután nem tudta beépíteni szolgáltatásai közé, részesedésének nagyobbik részét eladta egy befeketetői csoportnak 1,9 milliárd dollárért. A cég felvásárlása a Microsoft eddigi legnagyobb akvizíciója - írja az [origo] Techbázis mai cikkében.

A Skype-ot 2003-ban alapították, hamar népszerű lett nemcsak a chat- és hangalapú kommunikációban, de a webkamerás, vagy a prepaid rendszerre épülő, külső telefonszámok tárcsázását is lehetővé tevő szolgáltatásai is igen keresettek. Az alkalmazás peer-to-peer kapcsolatának köszönhetően nincs szüksége igazán infrastruktúrára, ráadásul több platformon is megvetette a lábát, így felhasználók milliói váltak a Microsoft meglévő vagy új ügyfelévé.
Egyelőre nem bizonyos, miért érte meg a Microsoftnak a szolgáltatásait részben átfedő, rekordnak számító összegért felvásárolt Skype, de a szoftvervállalat anyagi és piaci háttere kétségbevonhatatlan előnyhöz juttathatja a VoIP szolgáltatást. Az eBay pedig büszkén tömheti meg zsebeit a számára túl sok bevételt nem termelő szofver eladásából.
-K.I.
Ahogy az IT café korábbi cikkében beszámolt róla, mától érhető el a Windows 7 első szervizcsomagja (SP1). A kiemelt felhasználók már egy hete letölthetik, a nagyközönség pedig a mai naptól kézzel, vagy a napokban a Windows Update segítségével is telepíthetik a Windows-verzió megjelenése óta összegyűlt javításokat és foltokat.
A szerverekre szánt Windows 7 változat a RemoteFX és a Dynamic Memory nevű új virtualizációs eszközökkel bővülnek a pakk által, az otthoni gépek számára semmilyen plusz szolgáltatást nem hoz a szervizcsomag, kizárólag a már korábban is kiadott hibajavítások gyűjteménye. Így akinél az automatikus frissítés aktív, a telepítő se lesz nagyméretű, hiszen a legtöbb javítás már fent van a gépén.
A Microsoft azt javasolja a felhasználóknak, hogy a Windows Update-n keresztül érkező SP1-et telepítsék PC-ikre, így személyre szabott csomagot kap mindenki, csak a még szükséges frissítésekkel. A csomag letölthető ún. offline telepítőként is - mérete közel 2 GB -, mely inkább újratelepítés után jöhet jól, hiszen ebben egy csomagban találhatók a hotfixek.
Okostelefonon nézünk tévéműsort, képeslap helyett saját gyártású feliratozott fotót küldünk, az időjárást pedig az Időképről tudjuk meg ahelyett, hogy kinéznénk az ablakon. A digitális technológiákra való átállás azonban nem csak az ilyen apróságokban látszik. A nyolcvanas években az emberek birtokában levő adatok nagy része analóg tárolókon (bakelitlemez, audiokazetta, VHS-kazetta) volt, 2000-ben már a világ adatainak negyede volt digitális. Az elsőséget 2007-re szerezte meg a digitális adat, ekkorra az összes információ 52 százalékát tárolták merevlemezeken. Winchesteren vannak a családi fotóink, a gyerek első lépéseit rögzítő videók, levelek, írások, zenék. Ha a lemez meghal, minden eltűnik - hacsak nem volt biztonsági mentésünk.
A kérdés az, ebben a technológiáit oly gyorsan lecserélő korszakban mennyire lehetünk biztosak abban, hogy a tetszőleges digitális módszerrel archivált információk tíz vagy húsz év múlva is olvashatóak, megnézhetőek lesznek? Az biztos, hogy amit tíz éve floppy lemezen vagy mágnesszalagon tettünk félre, ma szinte semmilyen eszközön nem tudunk hozzáférni, s a VHS kazettákra mentett családi videóknak sincs sok hátra. Az archiválás - amennyiben az adathordozókat saját magunk akarjuk megőrizni - csupán néhány évre szól, s a technológiák cserélődésével újra és újra neki kell veselkednünk az egyre növekvő adathalom átírásának a legfrissebb hordozóra. Ennél eggyel biztosabbnak tűnik, ha legalább ezt a lépést netes szolgáltatókra bízzuk. Adatainkat fel lehet tölteni valamelyik nagy előfizetéses internetes szerverfarmra, de az igazán szabályszerű az, ha van még egy, saját magunk által készített másolat.
A személyes dokumentumok biztonságba helyezése a legegyszerűbb feladat. Az ilyen fájlok kis mérete miatt egyszerűen ki tudjuk őket írni DVD-re, vagy gyorsan fel tudjuk másolni valamelyik internetes tárhelyre. A legkényelmesebb hálózati adattárolást a Jungle Disk két csomagja nyújtja. Az olcsóbb, havi két dollárba kerülő megoldás csupán automatikus mentést és öt gigabájtnyi tárhelyet biztosít. Az elmentett fájljaink között nem tallózhatunk egyszerűen, ám ha szükség lenne rá, gond nélkül, egy gombnyomással visszaállíthatjuk az adatokat. A drágább, havi 3 dolláros csomag szintén 5 gigabájtos tárhellyel érkezik, ám lehetővé teszi a tallózást is, illetve szinkronban tartja az adatainkat több számítógép között.
Külön hely kell a videóknak
Minden adat közül a videókkal van a legtöbb baj. Bármilyen formátumot, bármilyen méretben mentünk is, a videó mindig sok helyet foglal. A nagy fájlokat merevlemezek között másolni lassú, kényelmetlen kiírni lézerlemezre, csak a baj van velük. Szerencsére vannak olyan videótárhelyek, amelyek nem szabnak méret- és felbontási korlátot. A regisztráció többnyire ingyenes ezekre a helyekre, fizetős extrának számíthat viszont a videókhoz való hozzáférés korlátozása (privát mód), vagy a korlátlan számú HD-lejátszás. A legjobb választásnak a kisfilmesek által kedvelt Vimeo és a Blip.tv tűnik. Az előbbi emelt szintű szolgáltatásainak éves tagsága 12 ezer forintba (60 dollár) kerül, a privát videókat is kezelő Blip.tv Pro előfizetés pedig majdnem húszezer forint, igaz ez nem egy évre, hanem 14 hónapra szól.

Az internetes tárhelyek másik előnye, hogy leveszik a felhasználó válláról a konvertálás fáradalmait. Nem kell törődnünk az újabb webes videószabványok érkeztével kitörő formátumharccal, biztosak lehetünk abban, hogy a szolgáltató a megfelelő formátumba alakítja a felvételeinket.
A Google vigyáz a fotóinkra
A fényképek archiválására több jó módszer is van, amelyek között akad csúcstechnológiát alkalmazó és száz év alatt bizonyított retró megoldás is. A legegyszerűbb, a mindennapokba is illeszkedő megoldás a Google Picasa telepítése. A keresőóriás által felvásárolt fotórendszerező és retusáló programhoz online galéria is jár. Ingyen csak egy gigabájtnyi tárhelyet kapunk, ami 10-15 fotósorozat vagy két-három hosszú nyaralás feltöltésére elég. Évi ezer forintért azonban húsz gigabájttal bővíthetjük a rendelkezésre álló területet, négyezer forintért pedig már nyolcvan gigabájttal gazdálkodhatunk.Bár a legtöbb modern digitális fényképezőgép képes digitális negatív mentésére - sőt ennek a funkciónak használatát mi is ajánljuk -, a netes tárhelyre érdemes a legnagyobb elérhető felbontású JPEG képet tölteni. A fájlok nagyobb mérete mellett a digitális negatív ellen szól az is, hogy a számtalan, csak egy-egy gyártó által támogatott fájlformátum jövője kevéssé biztos, mint a szabványos JPEG-é.

A Picasa-nak ingyenes fotószerkesztő és kategorizáló szoftvere is van
A papírkép biztosan megmarad
A fényképek archiválásának egy bombabiztos módját ismerjük. Papírképek maradtak meg a század elejéről, túlélték a világháborút, sőt a szakértő restaurálással még a tizenkilencedik század közepéről megmaradt Petőfi dagerrotípiát is láthatóvá lehetett tenni. A digitális fotók elrakására is tökéletes egy igényesen összerakott fotókönyv.
Több szolgáltató kínál olyan szoftvert, amelyet a saját gépünkre telepítve megtervezhetjük az oldalakat, igazíthatunk a fotókon, majd a végeredményt elküldhetjük a digitális nyomdába. A könyv lapjainak végessége arra is rákényszeríti a felhasználót, hogy válogasson a fotók között, és csak a legjobbakat érdemesítse a nyomtatott megjelenésre.
Ingyen is lehet a felhőbe menteni
Ha nem akarunk ennyi pénzt költeni az adataink biztonságban tartására, akkor megoldás lehet a Microsoft által kínált Live Skydrive szolgáltatás. A Messengerhez is használt Live ID-vel igénybe vehető netes tárhelyen minden felhasználó 25 gigabájtnyi helyet kap teljesen ingyen. Korlátozás csupán egy van: a feltöltött fájlok nem lehetnek nagyobbak harminc megabájtnál. Ez a méretkorlát alkalmatlanná teszi a videók tárolására a Microsoft felhőtárhelyét, viszont a fotók és dokumentumok esetében több ezer forintot spórolhatunk vele.

A Skydrive felhasználók képeikkel a 25GB-os osztott tárhelyen gazdálkodhatnak
Kell még egy jó nagy merevlemez
Ha az összes adatunknak megtaláltuk a megfelelő online tárhelyet, beállítottuk a szinkronizálást a merevlemez és a számítási felhő között, már csak egy dolgunk van. El kell menni a legközelebbi számítástechnikai boltba, és megvásárolni az ésszerű árért beszerezhető legnagyobb, USB-csatlakozós merevlemezt. Az egy-másfél terabájtos típusokat már húsz-huszonötezer forintért be lehet szerezni. A lemezek egy részéhez jár saját backup program, de a Windows 7 rendelkezik remek beépített biztonsági mentéssel is, és számtalan harmadik féltől származó szoftver is van a célra.
A külső merevlemez plusz egy biztonsági réteget nyújt. Ha a felhőben tárolt adatoknak nyoma veszne, csődbe menne a választott videótárhely, problémák lépnének fel a Google szerverein, akkor még mindig lesz egy másolatunk.
Forrás: [origo]
A cikket az [origo] hozzájárulásával, a CreativeCommons licensze alatt változtatás nélkül vettük át.
![]()






