Blogbejegyzések
Mint minden találmánynak, a világhálónak is vannak rosszakarói. Céljuk mi is lehetne más, mint ezen eszme megbuktatása, az információs szupersztráda feneketlen mélységekbe süllyeszése, elküldése az örök vadászmezőkre. De miért? A kérdés lehetne akár borzasztóan egyszerű is. Mert vannak elmeháborodott emberek. De nem csak erről van szó, tehát a kérdés megválaszolása nem is oly egyszerű. Sokan próbálkoztak már értelmes magyarázatokkal, nem hiszem hogy oly fontos lenne tudni a pontos magyarázatát, már csak azért sem, mert nem egy ember tervezte, nem egyféle ok létezik.
"Kezdetben a vírusok vala..." - nyithatnánk az internetes károkozók históriáját. Az informatika legrégebbi ellensége, a számítógépes vírus az internet korában is okoz gondokat, hisz elősegítit terjedésüket. És itt a következő fontos momentum. Terjedés. A háló negatív kellékei legfőképp ezt a tulajdonságát használják ki. A SPAM néven elhíresült kéretlen reklámlevél elnevezés valósággal elözönli a hálót. Egyesek szerint az e-mail forgalom 9/10-e SPAM! Az így "remekül" kitalált rendszer sikeresen eléri, hogy az amúgy is jelentősen megterhelt sávszélesség garantáltan és huzamosan teljesen leterhelt legyen, nem beszélve sok e-mail kiszolgálóról, és az azon lévő felhasználói postafiókokról is. A több ezer levéllel megáldott felhasználó postafiókja garantáltan betelik, leveleket így nem tud fogadni, de mivel a szervert elárasztja a rengeteg levél továbbküldési feladata, a szerver képtelen kiszabadulni, se fogadni, se küldeni nem tud leveleket, mert a SPAM-eket küldözgeti, amik persze nem fogynak el.
Amit már sok felhasználó nem néz görbe szemekkel, az ún. levéllánc. A szakirodalom nem kölönbözteti meg a SPAM-ektől. Lényegi különbség nincs is. Egyetlen dolog van, amiben viszont más, ez pedig a megjelenése. Általában valamilyen segélykérés, karitatív cél fogalmazódik meg a tartalomban. Persze ettől még ugyanúgy kártevő levéről van szó, a többi jellemzője megegyezik a SPAM esetében említett tulajdonságokkal. Ne dőljünk be, a felhasználók jóhiszeműségét akarják kihasználni ezen levelek szerzői.
Gondoljunk bele! Szétküldik véletlenszerűen kiválasztott 10 embernek. A levélben pl. rákos gyermek műtétjére gyűjtenek, azáltal hogy mindenki 10 embernek küldje el. Nos mind a 10 címzett 10 ismerősének elküldi, ez 10x10, azaz 100 új címzett. Ez a 100 ember is 10 ismerősének küldi el, és így tovább. Nem nehéz elképzelni, micsoda mennyiség özönli el hamarosan a hálózatot.
Ezekre oda kell figyelni. Levél küldözgetésével nem lehet pénzt gyűjteni, nem leszünk szerencsétlenek ha nem küldjük tovább. Ezek és a hozzá hasonló szövegek csak arra jók, hogy a felhasználót megtévesszék és elküldözgesse a leveleket, feleslegesen leterhelve a címzettek postafiókját, és az internet sávszélességét is. Arról nem is beszélve, hogy bizalmas adatok (e-mail címek) szóródnak szét a levéllel. Ugyanis továbbítás során az átlag felhasználók nem törlik ki az előző címzetteket, és minél több emberen megy át a levél, annál jobban gyűlik a címlista. Ha továbbítjuk a leveleket, legalább töröljük ki a levél előző címzettjeit.Ezek ellen az átlagos felhasználó nem mindig védekezik. Való igaz, hogy kártevésről szó nincs az egyes címzettek számítógépén, mert ezek a kéretlen levelek "csak" a kommunikációs csatornát mérgezik. De előfordulhatnak vírusok, kémprogramok is a levélben, melyeknek már az egyéni felhasználók is láthatják kárát. A legkönnyebben úgy védhetjük meg magunkat, ha rendszeresen frissítjük víruskeresőnket, tűzfalat használunk, lehetőleg SPAm szűrőt tartalmazót. Ez utóbbit külön is beszerezhetjük. Valamint a "ne szakítsd meg...", "küldd tovább..." tartalmú leveleket azonnal letöröljük, továbbküldés nélkül. Ha előbb-utóbb mindenki megérti ennek a műveletnek a jelentőségét, nem lesz senki aki a SPAM leveleket továbbítsa, tehát az egész értelme megszűnik.
NE féljünk letörölni a kéretlen leveleket!
Jelezzük, nem mélyedtünk bele a témába, hisz sokat lehetne még mesélni. A célnak (azaz ízelítő a SPAM kártékonyságáról) megfelel a cikk. Akit a téma jobban érdekel, a Neten fellelhető forrásokból csemegézzen. Akár szakirodalmi forrásból, akár fórumokból.
Cikkünk tárgya nem a peer-to-peer, azaz az egyenrangú fájlmegoszás ismertetése, de néhány ide vágó részt nem hagyhatunk ki. Valamint nem fogunk referenciákba és technikai kérdésekbe belebonyolódni, a mindennapi stílust és a torrentezés megértéséhez szükséges információk átadását tartjuk szem előtt.
Korábban a letöltésekre kizárólag a szerver-kliens forma volt a jellemző. Azaz volt egy szerver, melyen a letöltendő információk voltak, a kliensek a szerverhez csatlakozva kapták meg a számukra szükséges adatokat. A szerver pedig sorban egymás után kiszolgálta a klienseket. Ha sok a kliens, akkor a szerver leterhelődik, mindenki lassan kapja meg amire szüksége van, és bosszankodik.
Itt egy kép a működés elvéről:
A peer-to-peer (egyenrangú) letöltéseknél a felhasználók egymást is használják le- és feltöltéshez. Az információk gépről gépre adódnak át, a szerver pedig csak néhány felhasználót szolgál ki. A többiek tőlük töltenek.
Képzeljük el a következő szituációt:
Adva van egy szerver, melyen fontos alkalmazások vannak. Van pl. 10 kliens, aki ezeket szeretné letölteni. A szerverhez egyszerre csak maximum 2-3 kliens csatlakozik, és tölti az információkat. Ez legfeljebb harmadolja a szerver kapacitását. A maradék 7-8 kliens pedig a szerverhez közvetlenül csatlakozó kliensektől tölt. Hogyan? A szerver az információt továbbítja a kliensnek. Ezt letöltésnek hívjuk. Közben a megkapott adatokat a kliens kifelé is közvetíti a többieknek. Ez a feltöltés. Így tulajdonképpen átmegy a kliensen az adat, de ezalatt a saját gépére is lejön az alkalmazás. Mindenki csak a saját kapacitása szerint tölt le- és fel. Mivel mindenki tölthet mindenkitől, és mindenki adhat mindenkinek információt, logikus, hogy számtalan irány lehetséges, ahonnan tölthetünk, valamint felgyorsítja a letöltést, mivel az egyik adatblokkot innen, a másik adatblokkot onnan töltjük. Egyszóval gyors.
A működési elvének vázlata a következő:
A BitTorrent működése is ezen alapul. A letöltendő fájl a webszerveren található, a felhasználók egy központi információ-közlőhöz, a trackerhez csatlakoznak. Az információátadás a felhasználók között a trackeren zajlik. Itt van nyilvántartva ki honnan mit tölt. A felhasználók között hagyományos átviteli módon, egyenrangúan közlekedik az információ. A felhasználók fogadják az egyes adatblokkokat, de ugyanakkor adják is ki, hogy más is hozzáférjen.
A letöltőknek szükségük van egy BitTorrent kliensprogramra, mely a kommunikációt megoldja, valamint a csatlakozás jellemzőit tartalmazó torrent fájlra, melynek kiterjesztése a ?.torrent?. Mielőtt valamilyen programra szükségünk van, megkeressük a torrentjét valamely torrent oldalon. A linkgyűjteményünkben sok torrent oldalt találhatsz. Ha megvan a kiszemelt program, letöltöttük a torrentjét, szükségünk lesz a kliensre. A Letöltések között találhattok néhány klienst. A kliens programot feltelepítés után elindítjuk és betöltjük a torrent fájlt. Ez a torrent mindössze néhány tíz vagy száz kilobájtos fájl, mely tartalmazza a letöltéshez és a kapcsolattartáshoz szükséges információkat. Nem a fájl szerveren való lelőhelye található benne, hanem a letöltendő fájl (ami sok esetben jó néhány száz vagy ezer megabájtos) információi, a trackerrel és a kliensekhez való csatlakozással kapcsolatos szabályok. A torrent fájl betöltését és a letöltés elindítását követően elindul a csatlakozás a trackerhez. Ha ez megvan, megkapja a kliensünk a szükséges információkat, csatlakozunk az ügyfelekhez, és megindul a letöltés. Közben mi is bekerülünk az ügyfelek listájára, és mi is adjuk ki azokat az információkat, amit töltünk. Periodikusan ismétlődik a le ill. feltöltés. Ha senki sem tölt, tehát nincsenek ügyfelek, a letöltés áll. Jobban szólva nem, csak nem jön le egy bájt adat sem. Amint elkezdenek tölteni, nálunk is megnő a letöltés sebessége. A BiTorrent a letöltendő anyagokat többi kisebb részre tördeli, és ezeket tölthetik az ügyfelek. Amint egy rész a klienshez megérkezik, máris küldi szét a többi kliensnek. Így aztán nem a teljes fájl megérkezése után terjesztjük szét, hanem csak a fájl szeleteket. A BitTorrent használata ezért nagy fájloknál előnyös, ami illegális anyagok terjesztésére is kiválóan alkalmas. Természetesen mi nem erre szeretnénk buzdítani a mélyen tisztelt Olvasót, de kétségtelen, hogy rettentő mennyiségű törvénytelen anyagot töltenek le a látogatók ezen módszer alkalmazásával. Azonban a BitTorrent használata mellett szólnak a legális adatok letöltése, hiszen a kapacitás nem a szerverre hárul, hanem a felhasználók megosztják egymás között. És ez az egész alapja. Ezért lehet gyorsan tölteni akkor, ha sokan töltik ugyanazt az állományt. A jogvédett anyagok letöltésétől való elrettentésképpen megemlítjük, hogy a BitTorrent forgalmat figyelik, és a letöltőket azonosítani tudják. Nem egy letöltőt fogtak perbe az Egyesült Államokban.
Ha kicsit körülnézünk az Interneten, megoszlik a vélemény a BitTorrentről, hiszen van aki támogatja, van aki nem. Nyilvánvalóan az illegálisan terjedő anyagok alkotói nem nézik jó szemmel a fájlcserélőket. Viszont van békés felhasználási köre is. Igaz, néha túlzásokba esnek a fájlcserélőkkel kapcsolatban az ellenzők. Legtöbbször az elrettentés a cél. De be kell látnunk, túlozni nem éri meg, és az elrettentés sem sül úgy el, ahogy azt várnák. A megrögzött letöltők úgyis használni fogják ezután is. És az sem mellékes, hogy így nem terhelődnik le feleslegesen a webszerver.
Persze a fejlődés nem áll meg. Nemrég harangozták be a BitTorrent utódját. Erről majd egy későbbi cikkünkben számolunk be.
-Imi
(forrás: BitTorrent.com, hwsh.hu, sg.hu)
Ha az ember gyakran járja a világhálót, olyan oldalakba is belebotolhat, amit éppenséggel nem keresett, de felkeltette az érdeklődését. Ez történt velem is nemrég, hisz mint más földi halandó, egyszerű júzer, a Google segítségével keresetem valamit, erre egy fórumon keresztül bukkantam a WIGWAM nevezetű oldalra (a pontos cím a cikk alján). Hamar rájöttem, mennyire hasznos lapról van szó. Hiszen azokról ír, ami netesek számára nem kis figyelmet érdemel: az Internetes biztonságról.Tűzfal beállítások, port tesztek, betörés-szimuláció (kizárólag gépünk biztonsági szintjének felmérése végett). Hasznos linkek, információk, cikkek, hírek találhatók még az oldalon. Tájékoztatást kaphatunk, miért fontos a gépünk behatolás elleni védelme, ha fellépünk a világhálóra. Azonfelül a leggyakoribb trójai programokat és az általuk használt portokat is megismerhetjük.
Külön előny, hogy nem kell profi informatikusnak lennünk, hogy megértsük az oldalon található információkat, vagy elvégezzük a kísérleteket, beállításokat. Hiszen a netezők nagyon-nagy része ezekből semmit (de legalábbis nem sokat) értene. Egyszerűen, közérthetően, mégsem túlzottan szájbarágósan fogalmazott szövege igazán elnyerte stábunk tetszését. Ráadásul külön gyorssegítséget is találhatnak az abszolút kezdő felhasználók.
Mivel a hírekből egyértelműen értesülhetünk új trójai programokról, biztonsággal kapcsolatos információkról, érdemes időnként visszatérni.
Kellemes böngészést az oldalhoz. Ne feledd! Nem kell zseninek lenned ahhoz, hogy biztonságban tudd a gépedet és egyúttal az adataidat.
-NoC
Mi is az az FTP?
Az FTP (File Transfer Protocol, Fájlátviteli protokoll) olyan protokoll, mely fájlok mozgatását teszi lehetővé két gép között. A megvalósítás megértése hálózati ismereteket igényel, csak a lényegét mondjuk el. A szerveren (kiszolgáló gép) fut (többek között) az FTP elérést megvalósító program, az FTP szerver. Ez biztosítja az Interneten keresztüli fájl-elérést. A felhasználók gépén a rendszer másik oldala, az FTP kliens fut. A kliensekkel a felhasználók megcímzik a szervert, a kapcsolat létrejötte után a szerver fájljait is elérhetik a felhasználók, ezáltal, a szerveren, mint egy központon keresztül fájlokat cserélhetnek.
Pl. A felhasználó egy képet feltölt a szerverre, mintha másolna (csak a célmappa a szerver háttértára). B felhasználó látja a szerver fájljait, így A képét is. Letölti, mintha a saját merevlemezéről msáolna. Kész a fájlcsere.
Persze ez csak egy leegyszerűsített vázlat, de a lényeget tükrözi.
Habár szerverekre inkább valamely Unix (PC-n tipikusan Debian Linux) változat sokkal célravezetőbb, mint a Windows, viszont az átlagfelhasználók döntő többsége Windowst használ számítógépén, meg amúgy se kizárólag kiszolgálásra használjuk a gépet. Persze szerver üzemeltetéséhez illő szélessávú nettel rendelkezni, hogy az eygébként sem túlságosan gyors feltöltés (a letöltés a szerver számára feltöltésnek számít!) ne tartson bosszantóan sokáig.
Miért érdemes FTP szervert varázsolni a gépünkből? Ennél mi sem egyszerűbb- fájlcserélésre. Egyelőre e-mailben nem túl célszerű nagyobb (több száz megabájtos, esetleg gigabájtos nagyságrendű) fájlokat küldözgetni. Egy egyszerűbb FTP kiszolgáló alkalmazással azonban ha gépünket bekacsolva hagyjuk (egy darabig), akkor partnereink könnyedén elérhetik a megosztott mappákat, fájlokat.
Sokféle FTP szerver létezik Windows alá, mi a BulletProof FTP Server nevet viselő egyeddel fogunk foglalkozni. Mépedig azért, mert egyszerűen lehet használni, kis méretű, és otthoni felhasználóknak ideális. Az alkalmazást letölthetitek szerverünkről a Letöltések menü - Internet aloldalán.
A kiszolgálást a szerver alkalmazásunk fogja elvégezni, mégpedig a következő sémával:
-
- A szerver fut a gépünkön, az be van kapcsolva, és az internethez is csatlakozik (ezek megvalósítását mindenki végezze el önállóan)
- Valaki távolról FTP kliens segítségével (pl. Total Commander, WS_FTP) felkeresi a szerverünket, oly módon, hogy a Cím vagy Host mezőkbe (programtól függ) beírja a DNS címünket (pl. ftp.nevunk.hu, vagy nevunk.hu, ki mivel rendelkezik), ha ilyenünk nincs, akkor az IP-címünket, melyet az internetszolgáltatónktól kapunk.
- A szerver megteremti az összeköttetést a látogató FTP kliensével, és a számára megosztott fájlokat máris használatba veheti.
Nekünk annyi a dolgunk, hogy megfelelően beállítjuk az FTP szervert. Sőt! Elindítás után még az IP-nket is közli velünk, hogy aztán azt megoszthassuk a leendő látogatóinkkal. A főablak valahogy így fog kinézni:
A nagy fehér mezőben, a képernyő közepén látható a szerver aktuális állapota, köztük az IP cím, a kapcsolódott felhasználók, valamint a szerver Log fájljának utolsó néhány sora. A szervert elindítás után kapcsolati módba kell hozni, erre való az ikonsor bal első ikonja, mely egy kis villám jelet szimbolizál. Ha erre ráklikkeltünk, szerverünk képes fogadni a látogatókat. Ismételt klikkel a kapcsolatot megszüntetjük
Következő lépés: felhasználók létrehozása.
Ehhez van egy ikon, mely egy figurát szimbolizál zöld felsőben, és ha rámutatunk, ez jelenik meg: User Accounts. Erre kattintva létrehozhaunk új felhasználókat, valamint a meglévőket módosíthatjuk, törölhetjük.
Sikeres művelet esetén a fenti ablakot kell hogy kapjuk.
Az Insert gomb lenyomására megjelenik egy ablak, melybe pötyögjük be a létrehozandó felhasználó nevét. Ezzel létrejött, megjelent a jobb oldali listán. Ha nincs kijelölve, kattintsunk rá. Ekkor az ablak többi részén láthatjuk a tulajdonságait. Az Access Rights feliratú részen Insert gombot nyomva hozzáadhatunk mappákat, melyek meg lesznek osztva a felhasználó számára a merevlemezünkön. Mellette azok a jogok láthatók, amiket a felhasználó végezhet a megosztott részekkel. Némi angol tudás nem árt. Alatta olvasható a neve (amit át is írhatunk), jelszava, stb. Jelszó. Nos, ez nem csillagok formájában olvasható, ezért takartuk ki az illusztrációnkon. Ha az előtte levő jelölőnégyzetből megszüntetjük a pipát, nem lesz jelszava a felhasználónak. Ha kijelölve hagyjuk, akkor a beírt szöveg lesz az. Ezt ne felejtsük el közölni az ipsével, különben morcos lesz, mivel jelszó híján a rendszer nem fogja beléptetni. Az OK gombbal zárjuk le ezt az ablakot.
Következő van: a szerver fut, van felhasználó is, és megosztás is. Elvileg a legfontosabb részeken túl is vagyunk. Ha nem belső hálózatban vagyunk, hanem az internet közvetlenül csatlakozik a gépünkhöz, meg is adhatjuk a szerver által közölt IP címet. Viszont, ha hálózatba kötött gépünk van (ezt jelzi az álalában 192-vel kezdődő IP), akkor utána kell járni a külső, az internetszolgáltató által adott IP cím után. Ugyanis a belső címet az Interneten keresztül nem lehet elérni.
Ezek után a következő paraméterekkel rendelkezünk, ezeket kell közölni az FTP kliens progikkal:
- Cím, ami lehet domain (pl. valami.hu, ftp.valami.hu), esetleg IP cím (86.145.79.219). Ez lesz a Host, Cím, vagy Kiszolgáló
- Felhasználó (pl. pisti), ezt a kapcsolódó programban a Felhasználó, User, Username mezőkbe kell írni
- Jelszó (Password)
További felhasználókat is megadhatunk, ekkor mindegyiknek állítsuk be a nevén kívül a jelszavát, valamint a megosztásokat, és hogy miket csinálhat velük.
Figyeljünk oda, hogy a program elindítása után a kiszolgálás nem indul el azonnal. Általában ezt külön kell bekapcsolni (emlékszünk? Villám jel, azaz online).
Nézzünk egy lehetséges variációt az FTp kliens beállítására (csak példa):
A cikk további részeiben finomítjuk a beállításokat, tárgyaljuk, hogy milyen jogokat állíthatunk be, és különböző extrákkal látjuk el szerverünket. Majd a vége felé pedig az IP címünkre ingyenes DNS-t is regisztrálunk, mellyel barátságosabb címet adhatunk meg a látogatóknak.
Szóval folytatjuk...
A 70-es évekig kell visszamennünk az időben, ha a Windows születését kellően meg szeretnénk érteni. Ekkor merült fel az igény arra, hogy az addigi fekete-fehér, karakteres kezelőfelületet könnyebben kezelhető, grafikus felületre cseréljék. Kidolgozták a GUI (Graphic User Interface), a grafikus felhasználói felület koncepcióját. Az első ilyen rendszerek 1983-84 táján jelentek meg. A PC-k sem nélkülözhették a könnyen kezelhető felületet használó operációs rendszereket, hiszen ekkor a személyi számítógépeken DOS rendszerek futottak. A platformra a Microsoft dolgozta ki a Windows operációs rendszerét. Kezdetben még a DOS-ra épült, de később önálló rendszerként jelent meg.
1985: Windows 1.01
A Windows első, kezdeti verziója. Még nem önálló operációs rendszer, a DOS-ra támaszkodott. Minimális hardverkövetelménye: 320 kB RAM, 2 floppymeghajtó (vagy 1 floppy- és egy merevlemezes egység). Ablakátlapolás még nem volt, több nagyméretű programot tudott futtatni. Az adatszegmens programonként volt. Jellemzően hat 360 kB-os 5.25"-es mágneslemezen forgalmazták MS-DOS 3.3-mal müködött igazán jól.
1987: Windows 2.0
Az előző változathoz képest már volt ablakátlapolás, menük, párbeszédablakok, EMS memória használat.
1988: Windows 2.1
Fő jellemzője, hogy két változata volt: Windows/286, mely minden gépen működött, ill. a Windows/386, amelyhez legalább 80386-os processzorra volt szükség
1990: Windows 3.0
Sikeresebb volt az előző verzióknál. Már 286-os és 386-os processzorokon egyformán működött. Három üzemmódja volt: Real, Standard és 386 enhanced. Minimális hardverigénye: 8086/88 CPU, 640 kB RAM, CGA, EGA monitor. 5 db 1.44 MB-os 3.5"-es floppyn forgalmazták, telepítés után kb. 5 MB helyet foglalt a winchesteren. Gyér grafikus teljesítmény és összeomlásokra való hajlam jellemezte, mivel a programokat közös memóriarészbe tömte.
Újdonságok: Pasziánsz, Fájlkezelő, makrózási lehetőség
1992: Windows 3.1x
Az előző verzió némileg tuningolt változatának számított, a Windows 95 előtti idők legsikeresebb, legelterjedtebb Windows-a volt. Minimális igénye: 80286 CPU, 1 MB RAM, EGA, Hercules monitor, MS-DOS 3.10. Több DOS program futhatott egyidőben, ablakban is. A 3.11-es verzió hálózatkezelést, faxolást is lehetővé tett.
Újdonságok: TrueType betűkészletek, módosított fájlkezelő.
1995: Windows 95
(4.00.950-es verzió, más néven Standard Edition vagy OSR1) CD-n forgalmazták, de volt hajlékonylemezes változata is. Minimális hardverkövetelménye: 80386-os CPU, 4 MB RAM, VGA monitor. Ez tényleg csak minimális, használható sebességgel egy 100 MHz-es 486-oson, 16 MB memória társaságában futott. Telepítéstől függően 60-90 MB területet foglalt a HDD-n. Az első igazi 32 bites rendszer volt ez, jóval szebb és könnyebben kezelhető felülettel. Stabilabb és sokoldalúbb volt elődeinél. Grafikailag is magasabb szintet ért el. Megjelentek a következő, eddig ismeretlen fogalmak: Asztal, tálca, mappák, parancsikonok, buborékhelp, stb.
Már önálló operációs rendszer volt, a gép bekapcsolása után magától elindult. Újdonság volt a preemptív többfeladatúság, többszálúság. Támogatta a hosszú fájlneveket (255 karakterig), nem kötelezte a 8+3 (DOS-os) formájú fájlnév használatot. Megjelent a Plug and Play, mely segítségével az erre felkészített eszközöket automatikusan telepítette, és a következő használatkor már képes volt magától kezelni. Több száz drivert kínált a különböző harver eszközökhöz, ami nem volt az eddigi verziókban. Megjelent a Lomtár, mellyel fájlokat logikailag lehetett törölni, ill. visszaállítani, valamint az uninstall és Médialejátszó is. Megjelenése után különböző javítócsomagokat, kiegészítő csomagokat (Windows 95 Plus!) adtak ki. A számítógép multimédia központtá válhatott, valamint támogatta a hálózati és internetes kapcsolatot.
1996: Windows CE
A CE (Compact Edition) a palmtopok és más kisebb hordozható masinák operációs rendszere.
(folytatjuk...)
A keresésbe honlapunk is beszállt, habár alapvetően az ehhez hasonló esetek nem tartoznak témáink közé, azért igyekeztünk tudósítani a látogatókat. Abban reménykedtünk, hátha valamely látogatónk az oldalt böngészvén felfigyel a linkre, és esetleg információval szolgálhat az esettel kapcsolatban.Kis kitérő után a történet ott folytatódik, hogy júliusban a lány önként vette fel a kapcsolatot szüleivel. Történt ugyanis, hogy - a történet teljességének igénye nélkül - Reni úgy határozott, hogy ő bizony elszökik hazulról. Nem gondolván arra, mekkora fájdalmat okoz ezzel a szeretteinek. A fővárosba utazott. De nem tartott soká, míg belátta, helytelenül cselekedett. Szülei nem voltak mérgesek lányuk budapesti útja miatt, sőt! Határtalan volt a boldogságuk, hogy nem történt semmi baja.
"Minden jó, ha a vége jó!"- tartja a mondás. És ezzel Reni és szülei is biztosan egyetértenek.-szerk
Cikkünk egy múltbéli eseményről szól, mely azóta aktualitását vesztette. A cikk törlése portálunk szabályzata alapján nem lehetséges!