Blogbejegyzések

A SPAM-ekről és az ártatlannak tűnő levélláncokról 2005.03.05. 21:50 | Régi cikkek | Imi | 0 komment
Hosszasan lehetne tárgyalni az Internet kialakulásának körülményeit, kitalálásának okait. Most nem nem tesszük, nem erről lesz szó. Azt mindenki tudja, hogy az Internet az információtovábbítás forradalmi eszköze.

Mint minden találmánynak, a világhálónak is vannak rosszakarói. Céljuk mi is lehetne más, mint ezen eszme megbuktatása, az információs szupersztráda feneketlen mélységekbe süllyeszése, elküldése az örök vadászmezőkre. De miért? A kérdés lehetne akár borzasztóan egyszerű is. Mert vannak elmeháborodott emberek. De nem csak erről van szó, tehát a kérdés megválaszolása nem is oly egyszerű. Sokan próbálkoztak már értelmes magyarázatokkal, nem hiszem hogy oly fontos lenne tudni a pontos magyarázatát, már csak azért sem, mert nem egy ember tervezte, nem egyféle ok létezik.

"Kezdetben a vírusok vala..." - nyithatnánk az internetes károkozók históriáját. Az informatika legrégebbi ellensége, a számítógépes vírus az internet korában is okoz gondokat, hisz elősegítit terjedésüket. És itt a következő fontos momentum. Terjedés. A háló negatív kellékei legfőképp ezt a tulajdonságát használják ki. A SPAM néven elhíresült kéretlen reklámlevél elnevezés valósággal elözönli a hálót. Egyesek szerint az e-mail forgalom 9/10-e SPAM! Az így "remekül" kitalált rendszer sikeresen eléri, hogy az amúgy is jelentősen megterhelt sávszélesség garantáltan és huzamosan teljesen leterhelt legyen, nem beszélve sok e-mail kiszolgálóról, és az azon lévő felhasználói postafiókokról is. A több ezer levéllel megáldott felhasználó postafiókja garantáltan betelik, leveleket így nem tud fogadni, de mivel a szervert elárasztja a rengeteg levél továbbküldési feladata, a szerver képtelen kiszabadulni, se fogadni, se küldeni nem tud leveleket, mert a SPAM-eket küldözgeti, amik persze nem fogynak el.

Amit már sok felhasználó nem néz görbe szemekkel, az ún. levéllánc. A szakirodalom nem kölönbözteti meg a SPAM-ektől. Lényegi különbség nincs is. Egyetlen dolog van, amiben viszont más, ez pedig a megjelenése. Általában valamilyen segélykérés, karitatív cél fogalmazódik meg a tartalomban. Persze ettől még ugyanúgy kártevő levéről van szó, a többi jellemzője megegyezik a SPAM esetében említett tulajdonságokkal. Ne dőljünk be, a felhasználók jóhiszeműségét akarják kihasználni ezen levelek szerzői.
Gondoljunk bele! Szétküldik véletlenszerűen kiválasztott 10 embernek. A levélben pl. rákos gyermek műtétjére gyűjtenek, azáltal hogy mindenki 10 embernek küldje el. Nos mind a 10 címzett 10 ismerősének elküldi, ez 10x10, azaz 100 új címzett. Ez a 100 ember is 10 ismerősének küldi el, és így tovább. Nem nehéz elképzelni, micsoda mennyiség özönli el hamarosan a hálózatot.
Ezekre oda kell figyelni. Levél küldözgetésével nem lehet pénzt gyűjteni, nem leszünk szerencsétlenek ha nem küldjük tovább. Ezek és a hozzá hasonló szövegek csak arra jók, hogy a felhasználót megtévesszék és elküldözgesse a leveleket, feleslegesen leterhelve a címzettek postafiókját, és az internet sávszélességét is. Arról nem is beszélve, hogy bizalmas adatok (e-mail címek) szóródnak szét a levéllel. Ugyanis továbbítás során az átlag felhasználók nem törlik ki az előző címzetteket, és minél több emberen megy át a levél, annál jobban gyűlik a címlista. Ha továbbítjuk a leveleket, legalább töröljük ki a levél előző címzettjeit.Ezek ellen az átlagos felhasználó nem mindig védekezik. Való igaz, hogy kártevésről szó nincs az egyes címzettek számítógépén, mert ezek a kéretlen levelek "csak" a kommunikációs csatornát mérgezik. De előfordulhatnak vírusok, kémprogramok is a levélben, melyeknek már az egyéni felhasználók is láthatják kárát. A legkönnyebben úgy védhetjük meg magunkat, ha rendszeresen frissítjük víruskeresőnket, tűzfalat használunk, lehetőleg SPAm szűrőt tartalmazót. Ez utóbbit külön is beszerezhetjük. Valamint a "ne szakítsd meg...", "küldd tovább..." tartalmú leveleket azonnal letöröljük, továbbküldés nélkül. Ha előbb-utóbb mindenki megérti ennek a műveletnek a jelentőségét, nem lesz senki aki a SPAM leveleket továbbítsa, tehát az egész értelme megszűnik.

NE féljünk letörölni a kéretlen leveleket!
Jelezzük, nem mélyedtünk bele a témába, hisz sokat lehetne még mesélni. A célnak (azaz ízelítő a SPAM kártékonyságáról) megfelel a cikk. Akit a téma jobban érdekel, a Neten fellelhető forrásokból csemegézzen. Akár szakirodalmi forrásból, akár fórumokból.
A BitTorrentről nagyvonalakban 2005.01.20. 10:47 | Régi cikkek | Imi | 0 komment

Cikkünk tárgya nem a peer-to-peer, azaz az egyenrangú fájlmegoszás ismertetése, de néhány ide vágó részt nem hagyhatunk ki. Valamint nem fogunk referenciákba és technikai kérdésekbe belebonyolódni, a mindennapi stílust és a torrentezés megértéséhez szükséges információk átadását tartjuk szem előtt.
Korábban a letöltésekre kizárólag a szerver-kliens forma volt a jellemző. Azaz volt egy szerver, melyen a letöltendő információk voltak, a kliensek a szerverhez csatlakozva kapták meg a számukra szükséges adatokat. A szerver pedig sorban egymás után kiszolgálta a klienseket. Ha sok a kliens, akkor a szerver leterhelődik, mindenki lassan kapja meg amire szüksége van, és bosszankodik.
Itt egy kép a működés elvéről:
A szerver-kliens kapcsolat vázlata

A peer-to-peer (egyenrangú) letöltéseknél a felhasználók egymást is használják le- és feltöltéshez. Az információk gépről gépre adódnak át, a szerver pedig csak néhány felhasználót szolgál ki. A többiek tőlük töltenek.
Képzeljük el a következő szituációt:
Adva van egy szerver, melyen fontos alkalmazások vannak. Van pl. 10 kliens, aki ezeket szeretné letölteni. A szerverhez egyszerre csak maximum 2-3 kliens csatlakozik, és tölti az információkat. Ez legfeljebb harmadolja a szerver kapacitását. A maradék 7-8 kliens pedig a szerverhez közvetlenül csatlakozó kliensektől tölt. Hogyan? A szerver az információt továbbítja a kliensnek. Ezt letöltésnek hívjuk. Közben a megkapott adatokat a kliens kifelé is közvetíti a többieknek. Ez a feltöltés. Így tulajdonképpen átmegy a kliensen az adat, de ezalatt a saját gépére is lejön az alkalmazás. Mindenki csak a saját kapacitása szerint tölt le- és fel. Mivel mindenki tölthet mindenkitől, és mindenki adhat mindenkinek információt, logikus, hogy számtalan irány lehetséges, ahonnan tölthetünk, valamint felgyorsítja a letöltést, mivel az egyik adatblokkot innen, a másik adatblokkot onnan töltjük. Egyszóval gyors.
A működési elvének vázlata a következő:
A BitTorrent működésének vázlata

A BitTorrent működése is ezen alapul. A letöltendő fájl a webszerveren található, a felhasználók egy központi információ-közlőhöz, a trackerhez csatlakoznak. Az információátadás a felhasználók között a trackeren zajlik. Itt van nyilvántartva ki honnan mit tölt. A felhasználók között hagyományos átviteli módon, egyenrangúan közlekedik az információ. A felhasználók fogadják az egyes adatblokkokat, de ugyanakkor adják is ki, hogy más is hozzáférjen.
A letöltőknek szükségük van egy BitTorrent kliensprogramra, mely a kommunikációt megoldja, valamint a csatlakozás jellemzőit tartalmazó torrent fájlra, melynek kiterjesztése a ?.torrent?. Mielőtt valamilyen programra szükségünk van, megkeressük a torrentjét valamely torrent oldalon. A linkgyűjteményünkben sok torrent oldalt találhatsz. Ha megvan a kiszemelt program, letöltöttük a torrentjét, szükségünk lesz a kliensre. A Letöltések között találhattok néhány klienst. A kliens programot feltelepítés után elindítjuk és betöltjük a torrent fájlt. Ez a torrent mindössze néhány tíz vagy száz kilobájtos fájl, mely tartalmazza a letöltéshez és a kapcsolattartáshoz szükséges információkat. Nem a fájl szerveren való lelőhelye található benne, hanem a letöltendő fájl (ami sok esetben jó néhány száz vagy ezer megabájtos) információi, a trackerrel és a kliensekhez való csatlakozással kapcsolatos szabályok. A torrent fájl betöltését és a letöltés elindítását követően elindul a csatlakozás a trackerhez. Ha ez megvan, megkapja a kliensünk a szükséges információkat, csatlakozunk az ügyfelekhez, és megindul a letöltés. Közben mi is bekerülünk az ügyfelek listájára, és mi is adjuk ki azokat az információkat, amit töltünk. Periodikusan ismétlődik a le ill. feltöltés. Ha senki sem tölt, tehát nincsenek ügyfelek, a letöltés áll. Jobban szólva nem, csak nem jön le egy bájt adat sem. Amint elkezdenek tölteni, nálunk is megnő a letöltés sebessége. A BiTorrent a letöltendő anyagokat többi kisebb részre tördeli, és ezeket tölthetik az ügyfelek. Amint egy rész a klienshez megérkezik, máris küldi szét a többi kliensnek. Így aztán nem a teljes fájl megérkezése után terjesztjük szét, hanem csak a fájl szeleteket. A BitTorrent használata ezért nagy fájloknál előnyös, ami illegális anyagok terjesztésére is kiválóan alkalmas. Természetesen mi nem erre szeretnénk buzdítani a mélyen tisztelt Olvasót, de kétségtelen, hogy rettentő mennyiségű törvénytelen anyagot töltenek le a látogatók ezen módszer alkalmazásával. Azonban a BitTorrent használata mellett szólnak a legális adatok letöltése, hiszen a kapacitás nem a szerverre hárul, hanem a felhasználók megosztják egymás között. És ez az egész alapja. Ezért lehet gyorsan tölteni akkor, ha sokan töltik ugyanazt az állományt. A jogvédett anyagok letöltésétől való elrettentésképpen megemlítjük, hogy a BitTorrent forgalmat figyelik, és a letöltőket azonosítani tudják. Nem egy letöltőt fogtak perbe az Egyesült Államokban.
Ha kicsit körülnézünk az Interneten, megoszlik a vélemény a BitTorrentről, hiszen van aki támogatja, van aki nem. Nyilvánvalóan az illegálisan terjedő anyagok alkotói nem nézik jó szemmel a fájlcserélőket. Viszont van békés felhasználási köre is. Igaz, néha túlzásokba esnek a fájlcserélőkkel kapcsolatban az ellenzők. Legtöbbször az elrettentés a cél. De be kell látnunk, túlozni nem éri meg, és az elrettentés sem sül úgy el, ahogy azt várnák. A megrögzött letöltők úgyis használni fogják ezután is. És az sem mellékes, hogy így nem terhelődnik le feleslegesen a webszerver.
Persze a fejlődés nem áll meg. Nemrég harangozták be a BitTorrent utódját. Erről majd egy későbbi cikkünkben számolunk be.
-Imi

(forrás: BitTorrent.com, hwsh.hu, sg.hu)

Biztonságban a gépünk 2005.01.07. 14:51 | Régi cikkek | Imi | 0 komment

Ha az ember gyakran járja a világhálót, olyan oldalakba is belebotolhat, amit éppenséggel nem keresett, de felkeltette az érdeklődését. Ez történt velem is nemrég, hisz mint más földi halandó, egyszerű júzer, a Google segítségével keresetem valamit, erre egy fórumon keresztül bukkantam a WIGWAM nevezetű oldalra (a pontos cím a cikk alján). Hamar rájöttem, mennyire hasznos lapról van szó. Hiszen azokról ír, ami netesek számára nem kis figyelmet érdemel: az Internetes biztonságról.Tűzfal beállítások, port tesztek, betörés-szimuláció (kizárólag gépünk biztonsági szintjének felmérése végett). Hasznos linkek, információk, cikkek, hírek találhatók még az oldalon. Tájékoztatást kaphatunk, miért fontos a gépünk behatolás elleni védelme, ha fellépünk a világhálóra. Azonfelül a leggyakoribb trójai programokat és az általuk használt portokat is megismerhetjük.
Külön előny, hogy nem kell profi informatikusnak lennünk, hogy megértsük az oldalon található információkat, vagy elvégezzük a kísérleteket, beállításokat. Hiszen a netezők nagyon-nagy része ezekből semmit (de legalábbis nem sokat) értene. Egyszerűen, közérthetően, mégsem túlzottan szájbarágósan fogalmazott szövege igazán elnyerte stábunk tetszését. Ráadásul külön gyorssegítséget is találhatnak az abszolút kezdő felhasználók.
Mivel a hírekből egyértelműen értesülhetünk új trójai programokról, biztonsággal kapcsolatos információkról, érdemes időnként visszatérni.
Kellemes böngészést az oldalhoz. Ne feledd! Nem kell zseninek lenned ahhoz, hogy biztonságban tudd a gépedet és egyúttal az adataidat.
-NoC

FTP szervert otthoni PC-nkből I. 2004.11.23. 12:05 | Régi cikkek | Imi | 0 komment

Mi is az az FTP?
Az FTP (File Transfer Protocol, Fájlátviteli protokoll) olyan protokoll, mely fájlok mozgatását teszi lehetővé két gép között. A megvalósítás megértése hálózati ismereteket igényel, csak a lényegét mondjuk el. A szerveren (kiszolgáló gép) fut (többek között) az FTP elérést megvalósító program, az FTP szerver. Ez biztosítja az Interneten keresztüli fájl-elérést. A felhasználók gépén a rendszer másik oldala, az FTP kliens fut. A kliensekkel a felhasználók megcímzik a szervert, a kapcsolat létrejötte után a szerver fájljait is elérhetik a felhasználók, ezáltal, a szerveren, mint egy központon keresztül fájlokat cserélhetnek.

Pl. A felhasználó egy képet feltölt a szerverre, mintha másolna (csak a célmappa a szerver háttértára). B felhasználó látja a szerver fájljait, így A képét is. Letölti, mintha a saját merevlemezéről msáolna. Kész a fájlcsere.
Persze ez csak egy leegyszerűsített vázlat, de a lényeget tükrözi.

Habár szerverekre inkább valamely Unix (PC-n tipikusan Debian Linux) változat sokkal célravezetőbb, mint a Windows, viszont az átlagfelhasználók döntő többsége Windowst használ számítógépén, meg amúgy se kizárólag kiszolgálásra használjuk a gépet. Persze szerver üzemeltetéséhez illő szélessávú nettel rendelkezni, hogy az eygébként sem túlságosan gyors feltöltés (a letöltés a szerver számára feltöltésnek számít!) ne tartson bosszantóan sokáig.

Miért érdemes FTP szervert varázsolni a gépünkből? Ennél mi sem egyszerűbb- fájlcserélésre. Egyelőre e-mailben nem túl célszerű nagyobb (több száz megabájtos, esetleg gigabájtos nagyságrendű) fájlokat küldözgetni. Egy egyszerűbb FTP kiszolgáló alkalmazással azonban ha gépünket bekacsolva hagyjuk (egy darabig), akkor partnereink könnyedén elérhetik a megosztott mappákat, fájlokat.
Sokféle FTP szerver létezik Windows alá, mi a BulletProof FTP Server nevet viselő egyeddel fogunk foglalkozni. Mépedig azért, mert egyszerűen lehet használni, kis méretű, és otthoni felhasználóknak ideális. Az alkalmazást letölthetitek szerverünkről a Letöltések menü - Internet aloldalán.
A kiszolgálást a szerver alkalmazásunk fogja elvégezni, mégpedig a következő sémával:

  •  

    • A szerver fut a gépünkön, az be van kapcsolva, és az internethez is csatlakozik (ezek megvalósítását mindenki végezze el önállóan)

    • Valaki távolról FTP kliens segítségével (pl. Total Commander, WS_FTP) felkeresi a szerverünket, oly módon, hogy a Cím vagy Host mezőkbe (programtól függ) beírja a DNS címünket (pl. ftp.nevunk.hu, vagy nevunk.hu, ki mivel rendelkezik), ha ilyenünk nincs, akkor az IP-címünket, melyet az internetszolgáltatónktól kapunk.

    • A szerver megteremti az összeköttetést a látogató FTP kliensével, és a számára megosztott fájlokat máris használatba veheti.



  • Nekünk annyi a dolgunk, hogy megfelelően beállítjuk az FTP szervert. Sőt! Elindítás után még az IP-nket is közli velünk, hogy aztán azt megoszthassuk a leendő látogatóinkkal. A főablak valahogy így fog kinézni:



A nagy fehér mezőben, a képernyő közepén látható a szerver aktuális állapota, köztük az IP cím, a kapcsolódott felhasználók, valamint a szerver Log fájljának utolsó néhány sora. A szervert elindítás után kapcsolati módba kell hozni, erre való az ikonsor bal első ikonja, mely egy kis villám jelet szimbolizál. Ha erre ráklikkeltünk, szerverünk képes fogadni a látogatókat. Ismételt klikkel a kapcsolatot megszüntetjük
Következő lépés: felhasználók létrehozása.
Ehhez van egy ikon, mely egy figurát szimbolizál zöld felsőben, és ha rámutatunk, ez jelenik meg: User Accounts.
Erre kattintva létrehozhaunk új felhasználókat, valamint a meglévőket módosíthatjuk, törölhetjük.



Sikeres művelet esetén a fenti ablakot kell hogy kapjuk.
Az Insert gomb lenyomására megjelenik egy ablak, melybe pötyögjük be a létrehozandó felhasználó nevét. Ezzel létrejött, megjelent a jobb oldali listán. Ha nincs kijelölve, kattintsunk rá. Ekkor az ablak többi részén láthatjuk a tulajdonságait. Az Access Rights feliratú részen Insert gombot nyomva hozzáadhatunk mappákat, melyek meg lesznek osztva a felhasználó számára a merevlemezünkön. Mellette azok a jogok láthatók, amiket a felhasználó végezhet a megosztott részekkel. Némi angol tudás nem árt. Alatta olvasható a neve (amit át is írhatunk), jelszava, stb. Jelszó. Nos, ez nem csillagok formájában olvasható, ezért takartuk ki az illusztrációnkon. Ha az előtte levő jelölőnégyzetből megszüntetjük a pipát, nem lesz jelszava a felhasználónak. Ha kijelölve hagyjuk, akkor a beírt szöveg lesz az. Ezt ne felejtsük el közölni az ipsével, különben morcos lesz, mivel jelszó híján a rendszer nem fogja beléptetni. Az OK gombbal zárjuk le ezt az ablakot.
Következő van: a szerver fut, van felhasználó is, és megosztás is. Elvileg a legfontosabb részeken túl is vagyunk. Ha nem belső hálózatban vagyunk, hanem az internet közvetlenül csatlakozik a gépünkhöz, meg is adhatjuk a szerver által közölt IP címet. Viszont, ha hálózatba kötött gépünk van (ezt jelzi az álalában 192-vel kezdődő IP), akkor utána kell járni a külső, az internetszolgáltató által adott IP cím után. Ugyanis a belső címet az Interneten keresztül nem lehet elérni.
Ezek után a következő paraméterekkel rendelkezünk, ezeket kell közölni az FTP kliens progikkal:



  • Cím, ami lehet domain (pl. valami.hu, ftp.valami.hu), esetleg IP cím (86.145.79.219). Ez lesz a Host, Cím, vagy Kiszolgáló

  • Felhasználó (pl. pisti), ezt a kapcsolódó programban a Felhasználó, User, Username mezőkbe kell írni

  • Jelszó (Password)



További felhasználókat is megadhatunk, ekkor mindegyiknek állítsuk be a nevén kívül a jelszavát, valamint a megosztásokat, és hogy miket csinálhat velük.
Figyeljünk oda, hogy a program elindítása után a kiszolgálás nem indul el azonnal. Általában ezt külön kell bekapcsolni (emlékszünk? Villám jel, azaz online).
Nézzünk egy lehetséges variációt az FTp kliens beállítására (csak példa):



A cikk további részeiben finomítjuk a beállításokat, tárgyaljuk, hogy milyen jogokat állíthatunk be, és különböző extrákkal látjuk el szerverünket. Majd a vége felé pedig az IP címünkre ingyenes DNS-t is regisztrálunk, mellyel barátságosabb címet adhatunk meg a látogatóknak.
Szóval folytatjuk...

 

Windows história 2004.10.03. 09:36 | Régi cikkek | Imi | 0 komment

A 70-es évekig kell visszamennünk az időben, ha a Windows születését kellően meg szeretnénk érteni. Ekkor merült fel az igény arra, hogy az addigi fekete-fehér, karakteres kezelőfelületet könnyebben kezelhető, grafikus felületre cseréljék. Kidolgozták a GUI (Graphic User Interface), a grafikus felhasználói felület koncepcióját. Az első ilyen rendszerek 1983-84 táján jelentek meg. A PC-k sem nélkülözhették a könnyen kezelhető felületet használó operációs rendszereket, hiszen ekkor a személyi számítógépeken DOS rendszerek futottak. A platformra a Microsoft dolgozta ki a Windows operációs rendszerét. Kezdetben még a DOS-ra épült, de később önálló rendszerként jelent meg.


1985: Windows 1.01

A Windows első, kezdeti verziója. Még nem önálló operációs rendszer, a DOS-ra támaszkodott. Minimális hardverkövetelménye: 320 kB RAM, 2 floppymeghajtó (vagy 1 floppy- és egy merevlemezes egység). Ablakátlapolás még nem volt, több nagyméretű programot tudott futtatni. Az adatszegmens programonként volt. Jellemzően hat 360 kB-os 5.25"-es mágneslemezen forgalmazták MS-DOS 3.3-mal müködött igazán jól.

1987: Windows 2.0

Az előző változathoz képest már volt ablakátlapolás, menük, párbeszédablakok, EMS memória használat.

1988: Windows 2.1

Fő jellemzője, hogy két változata volt: Windows/286, mely minden gépen működött, ill. a Windows/386, amelyhez legalább 80386-os processzorra volt szükség

1990: Windows 3.0

Sikeresebb volt az előző verzióknál. Már 286-os és 386-os processzorokon egyformán működött. Három üzemmódja volt: Real, Standard és 386 enhanced. Minimális hardverigénye: 8086/88 CPU, 640 kB RAM, CGA, EGA monitor. 5 db 1.44 MB-os 3.5"-es floppyn forgalmazták, telepítés után kb. 5 MB helyet foglalt a winchesteren. Gyér grafikus teljesítmény és összeomlásokra való hajlam jellemezte, mivel a programokat közös memóriarészbe tömte.
Újdonságok: Pasziánsz, Fájlkezelő, makrózási lehetőség

1992: Windows 3.1x

Az előző verzió némileg tuningolt változatának számított, a Windows 95 előtti idők legsikeresebb, legelterjedtebb Windows-a volt. Minimális igénye: 80286 CPU, 1 MB RAM, EGA, Hercules monitor, MS-DOS 3.10. Több DOS program futhatott egyidőben, ablakban is. A 3.11-es verzió hálózatkezelést, faxolást is lehetővé tett.
Újdonságok: TrueType betűkészletek, módosított fájlkezelő.

1995: Windows 95

(4.00.950-es verzió, más néven Standard Edition vagy OSR1) CD-n forgalmazták, de volt hajlékonylemezes változata is. Minimális hardverkövetelménye: 80386-os CPU, 4 MB RAM, VGA monitor. Ez tényleg csak minimális, használható sebességgel egy 100 MHz-es 486-oson, 16 MB memória társaságában futott. Telepítéstől függően 60-90 MB területet foglalt a HDD-n. Az első igazi 32 bites rendszer volt ez, jóval szebb és könnyebben kezelhető felülettel. Stabilabb és sokoldalúbb volt elődeinél. Grafikailag is magasabb szintet ért el. Megjelentek a következő, eddig ismeretlen fogalmak: Asztal, tálca, mappák, parancsikonok, buborékhelp, stb.
Már önálló operációs rendszer volt, a gép bekapcsolása után magától elindult. Újdonság volt a preemptív többfeladatúság, többszálúság. Támogatta a hosszú fájlneveket (255 karakterig), nem kötelezte a 8+3 (DOS-os) formájú fájlnév használatot. Megjelent a Plug and Play, mely segítségével az erre felkészített eszközöket automatikusan telepítette, és a következő használatkor már képes volt magától kezelni. Több száz drivert kínált a különböző harver eszközökhöz, ami nem volt az eddigi verziókban. Megjelent a Lomtár, mellyel fájlokat logikailag lehetett törölni, ill. visszaállítani, valamint az uninstall és Médialejátszó is. Megjelenése után különböző javítócsomagokat, kiegészítő csomagokat (Windows 95 Plus!) adtak ki. A számítógép multimédia központtá válhatott, valamint támogatta a hálózati és internetes kapcsolatot.

1996: Windows CE

A CE (Compact Edition) a palmtopok és más kisebb hordozható masinák operációs rendszere.

(folytatjuk...)

Hazatért az elveszettnek hitt dunaújvárosi lány 2004.09.11. 21:44 | Régi cikkek | Imi | 0 komment

A keresésbe honlapunk is beszállt, habár alapvetően az ehhez hasonló esetek nem tartoznak témáink közé, azért igyekeztünk tudósítani a látogatókat. Abban reménykedtünk, hátha valamely látogatónk az oldalt böngészvén felfigyel a linkre, és esetleg információval szolgálhat az esettel kapcsolatban.Kis kitérő után a történet ott folytatódik, hogy júliusban a lány önként vette fel a kapcsolatot szüleivel. Történt ugyanis, hogy - a történet teljességének igénye nélkül - Reni úgy határozott, hogy ő bizony elszökik hazulról. Nem gondolván arra, mekkora fájdalmat okoz ezzel a szeretteinek. A fővárosba utazott. De nem tartott soká, míg belátta, helytelenül cselekedett. Szülei nem voltak mérgesek lányuk budapesti útja miatt, sőt! Határtalan volt a boldogságuk, hogy nem történt semmi baja.
"Minden jó, ha a vége jó!"- tartja a mondás. És ezzel Reni és szülei is biztosan egyetértenek.-szerk

 

 

Cikkünk egy múltbéli eseményről szól, mely azóta aktualitását vesztette. A cikk törlése portálunk szabályzata alapján nem lehetséges!