Régi cikkek kategória bejegyzései

Ha az ember gyakran járja a világhálót, olyan oldalakba is belebotolhat, amit éppenséggel nem keresett, de felkeltette az érdeklődését. Ez történt velem is nemrég, hisz mint más földi halandó, egyszerű júzer, a Google segítségével keresetem valamit, erre egy fórumon keresztül bukkantam a WIGWAM nevezetű oldalra (a pontos cím a cikk alján). Hamar rájöttem, mennyire hasznos lapról van szó. Hiszen azokról ír, ami netesek számára nem kis figyelmet érdemel: az Internetes biztonságról.Tűzfal beállítások, port tesztek, betörés-szimuláció (kizárólag gépünk biztonsági szintjének felmérése végett). Hasznos linkek, információk, cikkek, hírek találhatók még az oldalon. Tájékoztatást kaphatunk, miért fontos a gépünk behatolás elleni védelme, ha fellépünk a világhálóra. Azonfelül a leggyakoribb trójai programokat és az általuk használt portokat is megismerhetjük.
Külön előny, hogy nem kell profi informatikusnak lennünk, hogy megértsük az oldalon található információkat, vagy elvégezzük a kísérleteket, beállításokat. Hiszen a netezők nagyon-nagy része ezekből semmit (de legalábbis nem sokat) értene. Egyszerűen, közérthetően, mégsem túlzottan szájbarágósan fogalmazott szövege igazán elnyerte stábunk tetszését. Ráadásul külön gyorssegítséget is találhatnak az abszolút kezdő felhasználók.
Mivel a hírekből egyértelműen értesülhetünk új trójai programokról, biztonsággal kapcsolatos információkról, érdemes időnként visszatérni.
Kellemes böngészést az oldalhoz. Ne feledd! Nem kell zseninek lenned ahhoz, hogy biztonságban tudd a gépedet és egyúttal az adataidat.
-NoC

Mi is az az FTP?
Az FTP (File Transfer Protocol, Fájlátviteli protokoll) olyan protokoll, mely fájlok mozgatását teszi lehetővé két gép között. A megvalósítás megértése hálózati ismereteket igényel, csak a lényegét mondjuk el. A szerveren (kiszolgáló gép) fut (többek között) az FTP elérést megvalósító program, az FTP szerver. Ez biztosítja az Interneten keresztüli fájl-elérést. A felhasználók gépén a rendszer másik oldala, az FTP kliens fut. A kliensekkel a felhasználók megcímzik a szervert, a kapcsolat létrejötte után a szerver fájljait is elérhetik a felhasználók, ezáltal, a szerveren, mint egy központon keresztül fájlokat cserélhetnek.

Pl. A felhasználó egy képet feltölt a szerverre, mintha másolna (csak a célmappa a szerver háttértára). B felhasználó látja a szerver fájljait, így A képét is. Letölti, mintha a saját merevlemezéről msáolna. Kész a fájlcsere.
Persze ez csak egy leegyszerűsített vázlat, de a lényeget tükrözi.

Habár szerverekre inkább valamely Unix (PC-n tipikusan Debian Linux) változat sokkal célravezetőbb, mint a Windows, viszont az átlagfelhasználók döntő többsége Windowst használ számítógépén, meg amúgy se kizárólag kiszolgálásra használjuk a gépet. Persze szerver üzemeltetéséhez illő szélessávú nettel rendelkezni, hogy az eygébként sem túlságosan gyors feltöltés (a letöltés a szerver számára feltöltésnek számít!) ne tartson bosszantóan sokáig.

Miért érdemes FTP szervert varázsolni a gépünkből? Ennél mi sem egyszerűbb- fájlcserélésre. Egyelőre e-mailben nem túl célszerű nagyobb (több száz megabájtos, esetleg gigabájtos nagyságrendű) fájlokat küldözgetni. Egy egyszerűbb FTP kiszolgáló alkalmazással azonban ha gépünket bekacsolva hagyjuk (egy darabig), akkor partnereink könnyedén elérhetik a megosztott mappákat, fájlokat.
Sokféle FTP szerver létezik Windows alá, mi a BulletProof FTP Server nevet viselő egyeddel fogunk foglalkozni. Mépedig azért, mert egyszerűen lehet használni, kis méretű, és otthoni felhasználóknak ideális. Az alkalmazást letölthetitek szerverünkről a Letöltések menü - Internet aloldalán.
A kiszolgálást a szerver alkalmazásunk fogja elvégezni, mégpedig a következő sémával:

•  
  
  
  • A szerver fut a gépünkön, az be van kapcsolva, és az internethez is csatlakozik (ezek megvalósítását mindenki végezze el önállóan)
  
  
  • Valaki távolról FTP kliens segítségével (pl. Total Commander, WS_FTP) felkeresi a szerverünket, oly módon, hogy a Cím vagy Host mezőkbe (programtól függ) beírja a DNS címünket (pl. ftp.nevunk.hu, vagy nevunk.hu, ki mivel rendelkezik), ha ilyenünk nincs, akkor az IP-címünket, melyet az internetszolgáltatónktól kapunk.
  
  
  • A szerver megteremti az összeköttetést a látogató FTP kliensével, és a számára megosztott fájlokat máris használatba veheti.



Nekünk annyi a dolgunk, hogy megfelelően beállítjuk az FTP szervert. Sőt! Elindítás után még az IP-nket is közli velünk, hogy aztán azt megoszthassuk a leendő látogatóinkkal. A főablak valahogy így fog kinézni:

A nagy fehér mezőben, a képernyő közepén látható a szerver aktuális állapota, köztük az IP cím, a kapcsolódott felhasználók, valamint a szerver Log fájljának utolsó néhány sora. A szervert elindítás után kapcsolati módba kell hozni, erre való az ikonsor bal első ikonja, mely egy kis villám jelet szimbolizál. Ha erre ráklikkeltünk, szerverünk képes fogadni a látogatókat. Ismételt klikkel a kapcsolatot megszüntetjük
Következő lépés: felhasználók létrehozása.
Ehhez van egy ikon, mely egy figurát szimbolizál zöld felsőben, és ha rámutatunk, ez jelenik meg: User Accounts. Erre kattintva létrehozhaunk új felhasználókat, valamint a meglévőket módosíthatjuk, törölhetjük.



Sikeres művelet esetén a fenti ablakot kell hogy kapjuk.
Az Insert gomb lenyomására megjelenik egy ablak, melybe pötyögjük be a létrehozandó felhasználó nevét. Ezzel létrejött, megjelent a jobb oldali listán. Ha nincs kijelölve, kattintsunk rá. Ekkor az ablak többi részén láthatjuk a tulajdonságait. Az Access Rights feliratú részen Insert gombot nyomva hozzáadhatunk mappákat, melyek meg lesznek osztva a felhasználó számára a merevlemezünkön. Mellette azok a jogok láthatók, amiket a felhasználó végezhet a megosztott részekkel. Némi angol tudás nem árt. Alatta olvasható a neve (amit át is írhatunk), jelszava, stb. Jelszó. Nos, ez nem csillagok formájában olvasható, ezért takartuk ki az illusztrációnkon. Ha az előtte levő jelölőnégyzetből megszüntetjük a pipát, nem lesz jelszava a felhasználónak. Ha kijelölve hagyjuk, akkor a beírt szöveg lesz az. Ezt ne felejtsük el közölni az ipsével, különben morcos lesz, mivel jelszó híján a rendszer nem fogja beléptetni. Az OK gombbal zárjuk le ezt az ablakot.
Következő van: a szerver fut, van felhasználó is, és megosztás is. Elvileg a legfontosabb részeken túl is vagyunk. Ha nem belső hálózatban vagyunk, hanem az internet közvetlenül csatlakozik a gépünkhöz, meg is adhatjuk a szerver által közölt IP címet. Viszont, ha hálózatba kötött gépünk van (ezt jelzi az álalában 192-vel kezdődő IP), akkor utána kell járni a külső, az internetszolgáltató által adott IP cím után. Ugyanis a belső címet az Interneten keresztül nem lehet elérni.
Ezek után a következő paraméterekkel rendelkezünk, ezeket kell közölni az FTP kliens progikkal:

• Cím, ami lehet domain (pl. valami.hu, ftp.valami.hu), esetleg IP cím (86.145.79.219). Ez lesz a Host, Cím, vagy Kiszolgáló


• Felhasználó (pl. pisti), ezt a kapcsolódó programban a Felhasználó, User, Username mezőkbe kell írni


• Jelszó (Password)

További felhasználókat is megadhatunk, ekkor mindegyiknek állítsuk be a nevén kívül a jelszavát, valamint a megosztásokat, és hogy miket csinálhat velük.
Figyeljünk oda, hogy a program elindítása után a kiszolgálás nem indul el azonnal. Általában ezt külön kell bekapcsolni (emlékszünk? Villám jel, azaz online).
Nézzünk egy lehetséges variációt az FTp kliens beállítására (csak példa):



A cikk további részeiben finomítjuk a beállításokat, tárgyaljuk, hogy milyen jogokat állíthatunk be, és különböző extrákkal látjuk el szerverünket. Majd a vége felé pedig az IP címünkre ingyenes DNS-t is regisztrálunk, mellyel barátságosabb címet adhatunk meg a látogatóknak.
Szóval folytatjuk...

A 70-es évekig kell visszamennünk az időben, ha a Windows születését kellően meg szeretnénk érteni. Ekkor merült fel az igény arra, hogy az addigi fekete-fehér, karakteres kezelőfelületet könnyebben kezelhető, grafikus felületre cseréljék. Kidolgozták a GUI (Graphic User Interface), a grafikus felhasználói felület koncepcióját. Az első ilyen rendszerek 1983-84 táján jelentek meg. A PC-k sem nélkülözhették a könnyen kezelhető felületet használó operációs rendszereket, hiszen ekkor a személyi számítógépeken DOS rendszerek futottak. A platformra a Microsoft dolgozta ki a Windows operációs rendszerét. Kezdetben még a DOS-ra épült, de később önálló rendszerként jelent meg.

1985: Windows 1.01

A Windows első, kezdeti verziója. Még nem önálló operációs rendszer, a DOS-ra támaszkodott. Minimális hardverkövetelménye: 320 kB RAM, 2 floppymeghajtó (vagy 1 floppy- és egy merevlemezes egység). Ablakátlapolás még nem volt, több nagyméretű programot tudott futtatni. Az adatszegmens programonként volt. Jellemzően hat 360 kB-os 5.25"-es mágneslemezen forgalmazták MS-DOS 3.3-mal müködött igazán jól.

1987: Windows 2.0

Az előző változathoz képest már volt ablakátlapolás, menük, párbeszédablakok, EMS memória használat.

1988: Windows 2.1

Fő jellemzője, hogy két változata volt: Windows/286, mely minden gépen működött, ill. a Windows/386, amelyhez legalább 80386-os processzorra volt szükség

1990: Windows 3.0

Sikeresebb volt az előző verzióknál. Már 286-os és 386-os processzorokon egyformán működött. Három üzemmódja volt: Real, Standard és 386 enhanced. Minimális hardverigénye: 8086/88 CPU, 640 kB RAM, CGA, EGA monitor. 5 db 1.44 MB-os 3.5"-es floppyn forgalmazták, telepítés után kb. 5 MB helyet foglalt a winchesteren. Gyér grafikus teljesítmény és összeomlásokra való hajlam jellemezte, mivel a programokat közös memóriarészbe tömte.
Újdonságok: Pasziánsz, Fájlkezelő, makrózási lehetőség

1992: Windows 3.1x

Az előző verzió némileg tuningolt változatának számított, a Windows 95 előtti idők legsikeresebb, legelterjedtebb Windows-a volt. Minimális igénye: 80286 CPU, 1 MB RAM, EGA, Hercules monitor, MS-DOS 3.10. Több DOS program futhatott egyidőben, ablakban is. A 3.11-es verzió hálózatkezelést, faxolást is lehetővé tett.
Újdonságok: TrueType betűkészletek, módosított fájlkezelő.

1995: Windows 95

(4.00.950-es verzió, más néven Standard Edition vagy OSR1) CD-n forgalmazták, de volt hajlékonylemezes változata is. Minimális hardverkövetelménye: 80386-os CPU, 4 MB RAM, VGA monitor. Ez tényleg csak minimális, használható sebességgel egy 100 MHz-es 486-oson, 16 MB memória társaságában futott. Telepítéstől függően 60-90 MB területet foglalt a HDD-n. Az első igazi 32 bites rendszer volt ez, jóval szebb és könnyebben kezelhető felülettel. Stabilabb és sokoldalúbb volt elődeinél. Grafikailag is magasabb szintet ért el. Megjelentek a következő, eddig ismeretlen fogalmak: Asztal, tálca, mappák, parancsikonok, buborékhelp, stb.
Már önálló operációs rendszer volt, a gép bekapcsolása után magától elindult. Újdonság volt a preemptív többfeladatúság, többszálúság. Támogatta a hosszú fájlneveket (255 karakterig), nem kötelezte a 8+3 (DOS-os) formájú fájlnév használatot. Megjelent a Plug and Play, mely segítségével az erre felkészített eszközöket automatikusan telepítette, és a következő használatkor már képes volt magától kezelni. Több száz drivert kínált a különböző harver eszközökhöz, ami nem volt az eddigi verziókban. Megjelent a Lomtár, mellyel fájlokat logikailag lehetett törölni, ill. visszaállítani, valamint az uninstall és Médialejátszó is. Megjelenése után különböző javítócsomagokat, kiegészítő csomagokat (Windows 95 Plus!) adtak ki. A számítógép multimédia központtá válhatott, valamint támogatta a hálózati és internetes kapcsolatot.

1996: Windows CE

A CE (Compact Edition) a palmtopok és más kisebb hordozható masinák operációs rendszere.

(folytatjuk...)

A keresésbe honlapunk is beszállt, habár alapvetően az ehhez hasonló esetek nem tartoznak témáink közé, azért igyekeztünk tudósítani a látogatókat. Abban reménykedtünk, hátha valamely látogatónk az oldalt böngészvén felfigyel a linkre, és esetleg információval szolgálhat az esettel kapcsolatban.Kis kitérő után a történet ott folytatódik, hogy júliusban a lány önként vette fel a kapcsolatot szüleivel. Történt ugyanis, hogy - a történet teljességének igénye nélkül - Reni úgy határozott, hogy ő bizony elszökik hazulról. Nem gondolván arra, mekkora fájdalmat okoz ezzel a szeretteinek. A fővárosba utazott. De nem tartott soká, míg belátta, helytelenül cselekedett. Szülei nem voltak mérgesek lányuk budapesti útja miatt, sőt! Határtalan volt a boldogságuk, hogy nem történt semmi baja.
"Minden jó, ha a vége jó!"- tartja a mondás. És ezzel Reni és szülei is biztosan egyetértenek.-szerk

Cikkünk egy múltbéli eseményről szól, mely azóta aktualitását vesztette. A cikk törlése portálunk szabályzata alapján nem lehetséges!