Blogbejegyzések

A legendás, máig kultikusnak tartott francia-brit tervezésű utasszállító 40 éve járt először Budapesten. A világon másodikként elkészült, a hangnál is gyorsabb (szuperszonikus) repülő talán az egyik legismertebb repülőgép a világon, holott már több, mint 22 éve nem szeli a felhőket.

Hosszabb, transzatlanti utakra tervezték, és bár sokan érdeklődtek iránta, végül csak a British Airways és az Air France állította szolgálatba a már tervezésekor is sejtett, soha meg nem térülő, csillagászati összegekbe kerülő gépet. Bár a szovjetek Tu-144 megalkotásával megelőzték a Concorde-ot a legyártással, mégis csak a brit-francia gép élte túl a tesztidőszakot és üzemeltette két légitársaság közel 3 évtizeden keresztül.

A gép, bár nem volt menetrendszerinti vendég, Budapesten is megfordult, egészen pontosan négy alkalommal. Először épp 40 éve, 1985. szeptember 14-én érkezett egynapos látogatásra, brit turistákkal a British Airways Concorde-ja.

Már jó régóta, legalább öt éve nyúzom a Raspberry Pi 4 IoT eszközömet, az idők során számos kiegészítővel és feladattal felvértezve. Eleinte SD kártyáról, később USB HDD-ről, aztán a redszer már az utóbbi időben USB-s SSD-ről fut. Az eszköz így kiváló média tárhely, de használom automatizálásra, okosotthon hubként és otthoni szerverként is.

Nagyjából két éve, amióta megjelent az 5-ös generáció, tervezem a váltást az új eszközre, de legalább kipróbálni. Az előző generációhoz képest nem sok változás történt, de az egyik legfontosabb épp kapóra jött. Végre kapott PCI Express 2.0 x1 csatlakozást, ami azt jelenti, hogy a korábbi USB-n kívül végre belső, gyorsabb csatolófelületen csatlakoztathatunk SSD-t vagy bármilyen egyéb PCIe eszközt, természetesen a megfelelő bővítőkártya birtokában. Persze nem szabad számítógépes sebességekre számítani, hisz a PCIe 2.0 x1 ahhoz karcsú, de épp elég gyors ahhoz, hogy eszközünk tárhelykezelése immáron ne legyen lassú. Raspberry Pi-s viszonylatban tehát mindenképp számolni lehet gyorsulással.

Mivel már beszereztem az eszközt és a körítést is, lehet összehasonlító sebességtesztet nézni.

Szeptember közepe van, tombol a vénasszonyok nyara, sokan mostanra tartogatták utószezoni szabadságukat, még el sem kezdtek hullani a sárgás-barnás-rozsdavörös falevelek, de az üzletekben már megjelentek a karácsonyi dekorációk és termékek.

Hova ez a sietség? Miért ilyen korán?

Jómagam is karácsonyimádó hírében állok, de egészen fiatalkorom óta a karácsony hangulata legkorábban is november közepén-végén kopogtat be minden évben. Hiszen addig még jó esetben van egy szuper nyárutónk, majd később kirándulunk a lábunk alatt az őszi falevelektől ropogó parkban, faragunk töklámpást Halloweenre, és jó esetben csak utána kezdünk el ténylegesen foglalkozni a közelgő karácsonnyal.

Ma már elég ritka, hogy mp3 fájlok letöltésével bajlódjunk, ahogy a zenei CD se a mindennapi zenehallgatásunk forrása. Legtöbben vagy így, vagy úgy, de valamelyik online szolgáltatást segítségül hívva hallgatunk zenét. Nagyon sokan egész egyszerűen a Youtube videós platformján teszik mindezt, míg sok műkedvelő veszi igénybe a számos, itthon is elérhető zenestreaming platformok valamelyikét. Ki a Spotify, ki a Deezer, esetleg a Tidal, míg más az Apple Music mellett dönt - a lista szinte végtelen.

Ha valaki nem biztos a dolgában, esetleg valami miatt váltana, annak bizonyára hasznos lesz a következő összehasonlítás: megnéztem és csokorba fogtam a Spotify, az Apple Music és a Youtube Music fontosabb részleteit. Azért erre a háromra esett a választás, mivel ezeket próbáltam ki valaha, így tapasztalatot is ezzel a hárommal szereztem.

Ha van autónk, akkor a kétévenkénti műszaki vizsgáztatás mindenki számára nyilvánvaló elfoglaltságot jelent. Nincs is ebben semmi pláne, ezt tettem most én is, hiszen elérkezett az idő. Igen ám, csakhogy idén jelentősen drágult a műszaki vizsga díja is, így megnéztem, hogy lehetne a legolcsóbban megúszni úgy, hogy ehhez képest a legkisebb kényelmetlenséggel járjon.

A MÁV rendszeresen indít nosztalgiajáratokat régi, működőképes állapotban tartott járműveivel. A 424-es sorozatú gőzmozdonyt és az általa vontatott szerelvényt Gyömrőn fotóztuk május elején.

A vonat május 2-án indult Budapestről, hogy egy Szegeden és Békéscsabán át tartó körjárat teljesítését követően másnap, május 3-án visszaérkezzen a fővárosba. A fekete füstfelhőbe burkolózó szerelvénnyel Gyömrőn találkoztunk, ahol a vasútállomás megtelt vonatkedvelő kicsikkel és nagyokkal. A poszt végén további képek és egy videó is található.

Nagyon egyszerűen készíthetünk magyar zászlót pusztán HTML és CSS segítségével. Nem kell se kép, se Javascript. Korlátlanul átméretezhető és minden böngészővel működik.

Biztos sokan találkoztak már azzal a ma népszerű és egyben bosszantó Facebook posztokkal, amikor a kép fele le van vágva és a kommentek között van a külső weboldal, arra hivatkozva, hogy ott a teljes kép megnézhető (pl. "Folytatás a hozzászólásoknál", "A teljes kép a linkre kattintva érhető el").

Alapvetően ezzel még nem lenne gond, de az esetek többségében egy reklámokkal teletömött weboldalra navigálnak, ahol a felugró-beúszó-bemászó reklámok között az ember kedve teljesen elmegy attól, amiért eredetileg érkezett: a poénos kép.

Szerencsére ez a probléma megoldható a reklámok, sőt, ilyenkor a felesleges weboldal nékül is. Ehhez csak a Windowsos gépeken alapértelmezetten megtalálható Powershellre és egy aprócska kódrészletre lesz szükség. Aggodalomra semmi ok, nem kell sem informatikusnak, sem programozónak lenni, elárulom a pontos részletet, és a parancs is a végtelenségig le van egyszerűsítve.

Amióta internet létezik, azóta készítenek statisztikát arról, hogy melyik a legnépszerűbb program a webes tartalmak elérésére. Ez persze nem egyszerű kérdés, hisz míg 20 éve csak számítógépen lehet netezni, ma gyakorlatilag még a kaputelefon is alkamas erre, ráadásul igencsak eltérőek az adatok országonként, régiónként is.

Nézzünk azért pár adatot.

Már jó ideje, hogy rendszeresen kijárok gépeket fotózni a budapesti reptérhez. A repülőtér különleges hely, jönnek-mennek a hatalmas gépek, emellett kiemelt biztonsági intézkedések érvényesek rá, így ki-be járkálni nem lehet úgy, mint egy pláza vagy egy múzeum esetén. Természetesen vannak vezetett túrák, ahol olyan helyekre is eljuthatunk, ahová sem kívülállóként, sem utasként nincs lehetőségünk.

Ám akkor sem kell lemondanunk az élményről, ha nem utazunk sehova, és épp vezetett túrán se szeretnénk résztvenni. A spotterhelyek olyan helyszínek a reptér mentén, annak kerítésén kívül, ahonnan azért rálátásunk van az érkező vagy induló gépekre, és semmiféle beléptetést, jegyvásárlást vagy idegenvezetést nem igényelnek. Ilyenből több is van Ferihegyen, az alábbi helyszínek általam is látogatott, kipróbált helyek, és egyébként is a legnépszerűbbnek számítanak.