Blogbejegyzések

Amióta internet létezik, azóta készítenek statisztikát arról, hogy melyik a legnépszerűbb program a webes tartalmak elérésére. Ez persze nem egyszerű kérdés, hisz míg 20 éve csak számítógépen lehet netezni, ma gyakorlatilag még a kaputelefon is alkamas erre, ráadásul igencsak eltérőek az adatok országonként, régiónként is.

Nézzünk azért pár adatot.

Négy eltelt évet követően újra országgyűlési választás, újra a politika.

A politikai állásfoglalástól szokásos módon távol maradok, csak arra kérek mindenkit, hogy éljen jogával és döntsön saját sorsa felett azzal, hogy ma elmegy szavazni.

Kép forrása: internet

Elképzelhetetlenül nagy gyárépületek, enyészet, pusztulat, üveg- és építési törmelék, gaz, graffiti, omladozó csarnokok, szélfútta szemét - ezekkel jellemezhető ma az egykor szebb napokat is látott Ganz Hajógyár a budapesti Népszigeten.

Az elhagyatott ipari komplexum falai között készült többek között a 2019-es Hableány-katasztrófa óta ismertté vált Clark Ádám hajódaru is. Hogy pontosan mennyi és milyen hajó készült itt, sok lenne felsorolni, a poszt egyik forrásaként szolgáló Hajozas.hu cikkében elég pontosan megtalálható ezen információ.

A gyár területe hivatalosan magánterület és látogatni sem szabad, ám a kapu tárva-nyitva fogadott és az interneten fellelhető különböző posztok tanúsága szerint őrizetlen és gyakorlatilag szabad a ki- és bejárás. Elegendő idő hiányában nem néztem teljesen végig az egész komplexumot, talán nem is baj, hisz így maradt nyomós indok a későbbi visszatérésre.

A poszt végén található linken az összes általam készített kép megtekinthető nagy méretben, továbbá Hajner Gyula urbexpápa tavalyi, igencsak részletes területbejáró videója is megtalálható.

A gyár rövid története

A gyárat 1907-ben alapították és kezdték meg a termelést a Népszigeten. 1949-ben államosították és beolvasztották a Ganz Hajógyárba. A Hajozas.hu cikke szerint Magyarországon a rendszerváltásig itt gyártották a legtöbb úszódarut. A Clark Ádám például 1980-ban készült többek között az Árpád híd építéséhez, és nagyon sokáig a legnagyobb teherbírású hajódaru volt Közép-Európában. Mint sok más hasonló üzemünk, 1990-től kezdett hanyatlani a hazai hajógyártás. Arról egyelőre nem leltem fel információt, mikor készült itt utoljára bármi is, de megkockáztatom, igazán jelentős termék a rendszerváltás óta nem igazán gördült ki a főkapun. Annyit viszont megemlítenek a források, hogy 2007 után indultak a felszámolási eljárások. A cég legutóbbi nevében (Ganz Sziget Hajó-, Daru- és Acélszerkezetgyártó Kft) már szerepel az "f.a.", azaz "felszámolás alatt" jelző.

A kompexum ma

Talán mondani se kell, de az üzemen kívül helyezés a komplexumnak nem épp hasznára vált. Düledező, üresen álló egyébként gigantikus méretű csarnokok, mindenütt törmelék, üvegszilánk, a külső területeken gaz, szintén szanaszét heverő törmelék, sokszor alig látható nyitott aknák, fedél nélküli csatornanyílások, elburjánzó növényzet jellemzi. Valamennyire azért mégis karbantartják a helyszínt, mivel több helyen fakivágás nyomai láthatók és a gaz sem embermagasságú, inkább "csak" térdig ér.

Az épületegyüttes főképp a következőkből áll: a kapu két oldalán lévő két portaépület, az első kisebb csarnoképület, a gigantikus méretű nagy csarnoképület, mögötte egy még általam be nem járt, utólag hozzáépített csarnok, a nagy csarnok melletti nyitott oldalú, rendkívül magasra épített hajócsarnok, valamint a kiszolgáló épületek (én csak irodaépületeknek neveztem őket).

A porta épületei

A kisebb csarnoképület

Az oldalfalak nélküli, magas épület

A nagy csarnoképület

További képek

A fenti képek, több továbbival együtt megtekinthetők nagy felbontásban ide kattintva.

Videó a gyárkomplexumról

Hajner Gyula, a hazai urbex pápája 2020-ban bejárta a teljes szellemgyárat, videója megtekinthető az alábbiakban

Forrás: képek: saját | szöveg: Hajozas.hu, Index.hu

Most a csapból is ez folyik, így nézzünk meg néhány tényt a labdarúgó eb-vel kapcsolatban, csak úgy ismétlés gyanánt.

Már a negyedénél jár, június 11-én kezdődött és július 11-én fog véget érni. 2020-as, de 2021-ben zajlik. Ez a tavalyi-idei foci eb, amelynek a többitől etérően nem egy, hanem összesen 11 házigazdája van, köztük fővárosunk, Budapest is. A másfél éve átadott Puskás Aréna, és ezzel együtt Budapest ad otthont négy mérkőzésnek: három csoportmeccsnek és egy nyolcaddöntőnek is.

Az előző, 2016-ban lebonyolított eb-hez hasonlóan idén is szurkolhatunk a magyar válogatottnak, hiszen ha pótselejtezővel is, de végül kijutott a bajnokságra.

Az eb hivatalos dala és videoklipje

Minden foci vb-nek és eb-nek is van hivatalos dala, az idei kontinenstorna a következővel büszkélkedhet, ezt fogjuk rendszeresen hallani rövid, vagy hosszú verzióban a tévéközvetítések környékén július közepéig.

Az UEFA kiadott Spotify playlistet is, erre tessék:

Budapest imázsfilmje

Mivel városunk is rendezője a bajnokságnak, most a torna kapcsán is a figyelem középpontja (a Forma 1, a Sziget fesztivál és megannyi más, valamennyi eddigi és jövőbeli nyár kötelező kellékeként számon tartott turistacsalogató mellett), így nem csoda hát, ha egy saját, városunkat és stadionunkat is bemutató kisfilm készült a bajnokságra. Erről van szó_

Közvetítések

Ha élő meccsnézésről van szó, de valamilyen ok miatt nem tudunk sem a stadionban, sem az ország számos pontján létrejött szurkolói helyszínen jelen lenni, nézhetjük a mérkőzéseket otthonról is. Ez adott hagyományos tévéadás (antenna, kábeltévé), de az internet segítségével is.

• Az M4 Sport weboldalán
• A Telenor MyTv-n, ingyenesen

Ha szövegesen követnénk figyelemmel az eseményeket, friss infóra, csapatok felállására, egyéb háttérinfóra lenne szükségünk, és az angol nyelvtudás is megvan, én az UEFA Euro 2020 hivatalos weboldalát javaslom. Nincs teletömve felesleges baromságokkal, mint a legtöbb magyar híroldal, tök letisztult a felület, azonnal frissül minden infó, és nem foglalja el fölösleges banner a legfontosabb területet a képernyőn.

Szurkolói szoftver

Régen, mikor az internet még gyerekcipőben járt, sokan, köztük én is, nyomtatott formátumú szurkolói füzetet használtunk infóbázisként, valamint a mérkőzések, a gólok és egyéb történések saját magunk általi dokumentálására.

Már jó pár éve, hogy a Nemzeti Sport elkészíti ennek elektronikus verzióját, amihez csupán egy Excelre van szükségünk. A használata kényelmes, és mindent kiszámol, frissít a program. Letölthető a Nemzeti Sport oldaláról, itt csak keressük ki a 2020-as foci eb-t és töltsük le a fájlt.

Lelátó szépe

És persze ahogy 2016-ban, úgy idén is keressük a Lelátó szépét. A bajnokság után remélhetőleg már eredményt hirdethetünk.

Jó szurkolást annak, aki követi, és kitartást annak, akit nem érdekel a labdarúgó eb!

A mai napon elindul az év egyik legnagyobb sporteseménye (a háromból), a tavalyról idénre tolt 2021-es labdarúgó európa bajnokság.

Volt már ilyen, így idén is próbáljuk az eb legszebb szurkolócsaját megtalálni. Sajnos csak fotelből, interneten keresztül, végigjárni az összes helyszínt  nem tudom egy hónap alatt.

Jó szurkolást!

Ma már a mémek a jellemzők, de azelőtt, az internet feltörekvésekor (kb. 15-20 évvel ezelőtt) is voltak igazi szállóigévé vált klasszikusok. Hogy pontosan mik voltak azok, felsorolni is nehéz lenne. Viszont, tervbe vettük klasszikusok megőrzését is, olyan oldalakat, képeket, melyek a látogatót időutazásra, nosztalgiázásra késztetik. Ez a projekt még elég erősen kialakítás és tervezés alatt áll, így részletek még tényleg nincsenek, de egy külön szekciót fog kapni később.

De megvan az első fecske. Aki nem az elmúlt 10-15 évben született, hanem jóval korábban, biztosan emlékszik erre  megmosolyogtató névre: Az Internet utolsó oldala. Nos, több ilyen is van, képként, HTML oldalként, kicsit a régi Internet Explorer hibaüzeneteire hajazó verzióban, stb.

Nálam 5 db ilyen oldal volt elkönyvjelzőzve, ebből már csak egy darab maradt fenn, de kb ahhoz se nyúltak évek óta (FrontPage alapok, amikor a mobilnézet még nem is létezett).

Hát elkészítettem a saját verziómat, persze nem most érdekes ez, hanem úgy újabb 20 év múlva, amikor az emberek többsége azt se tudja már, mi az az Internet Explorer. Bár a klasszikus IE hibalapot idézi, modernizáltam rajta finoman: mobileszközön is tökéletes, jobban olvasható, finomabb a betűtípusa, de mégis a klasszikus, az eredeti ikonokkal. Ráadásul megosztásbarát, simán meg lehet osztani Facebookon, Twitteren, hisz minden ehhez szükséges technikai eszközt tartalmaz.

Terveim között szerepel olyan hosszú ideig megőrizni, ameddig csak lehet, és ha kell, az adott kor technikai követelményeihez fogom igazítani.

Íme:

https://blog.iminet.hu/internet_vege.html

Számos alkalmazás segítségével varázsolható Androidos vagy iOS-es telefonunk webkamerává laptophoz vagy asztali géphez. Ami nálam eddig leginkább bevált, az az Iriun. Az alábbiakban megvizsgáljuk, miért.

Miért lehet erre szükség?

Nos, elsőre talán nem tűnik nyilvánvalónak, de számos oka lehet, hogy webkameraként használjuk telefonunkat.

Az asztali PC-k nem rendelkeznek ezzel az eszközzel beépítetten, erre a célra külön kell beszerezni. A laptopok beépített kamerái a vékonyka kis kávában pedig... fogalmazzunk úgy, hogy nem a legjobb képminőséget produkálják. Az okostelefonok kamerái/kamerarendszerei pedig jóval túlléptek a laptopokba fellelhető képalkotó eszközök teljesítményén. Miért ne használhatnánk hát webkameraként is a zsebünkben lapuló lencséket?

Bőséges felhozatal a neten

Számos opció található azok számára, akik az interneten kutakodnak, nem egy piaci rés már ez sem, de azért a kínálat közel sem kiegyenlítődött. Több szoftvert is kipróbáltam már, hellyel-közzel mindegyik működőképes, de mégsem az igazi. Az általam preferált Iriun sem az, de még mindig a legjobbak közé tartozik.

Két részből áll:

• kell egy kezelőszoftvert telepíteni a számítógépünkön, ami lehet Windowsos PC/laptop, Mac, vagy valamilyen Linuxot futtató masina (a szoftver weboldalán az Ubuntut emelik ki, de az a meglátásom, aki Linuxban járatos, bármilyen disztróra felhegeszti)
• és kell egy telefon oldali alkalmazás is, ezt elindítva jön létre a kapcsolat. Elérhető iOS-re és Androidra is

Az Iriun használható wifin és USB kábelen is, továbbá telefontól függően támogatja a VGA, HD (720p), full HD (1080) és 4K felbontásokat is (ezekről később az összefoglalóban).

Telepítés számítógépen

Nem fogok mélységekbe belemenni, hiszen Next-Next-Finish a telepítés módja, ráadásul Windows-on tudtam csak kipróbálni, de feltehetőleg semmivel sem nehezebb sem Mac-en, sem Linuxon.

Először is a gyártó weboldaláról le kell töltenünk a számítógép felőli részt, majd ki kell választanunk a megfelelő rendszert (Windows/Mac/Linux). Ezt követően igazából csupán a kamerák száma lehet érdekes, amit a Number of cameras kérdésnél válaszolhatunk meg, de szinte biztos vagyok benne, hogy egy pont elég lesz a felhasználók többségének.

A feltelepült szoftver elég szegényes információban, de ami kell, az pont megvan. Balra lent beállíthatjuk, hogy már eleve automatikusan induljon a géppel, illetve itt tájékoztat arról, hogy a telefon csatlakoztatva van-e. Ha igen, láthatjuk az élőképet és változtathatjuk a felbontást. Ennyi. Azt még érdemes tudni, hogy a rendszerben megjelenik egy új webkamera, amit akár a Windows 10 beépített kamera szoftverével, akár az ismertebb csevegő- videókonferencia- és videótelefon alkalmazásokkal is használhatunk.

A teljesség igénye nélkül, amikkel biztosan működik:

• Zoom
• Microsoft Teams
• Google Hangouts, Google Duo, Google Meet
• Skype

Telepítés és beállítás okostelefonon

Itt szintén egy eszközön, Androidon tudtam elvégezni a telepítést, ami kb. kimerül abban, hogy felkeressük a telefonon lévő szoftveráruházat (Play Store vagy App Store) és mint bármilyen más appot, feltelepítünk és elindítunk. Fontos! A telefonos appnak a használat alatt végig futnia kell a telefonon.

Sok beállítási lehetőségünk itt sincs: bekapcsolhatjuk a vakut, tükrözhetjük a képet, illetve a beállítások között még babrálni lehet a következőket: telefon tájolása (álló/fekvő), előlapi/hátlapi kamera választása, autofókusz (érdemes bekapcsolni), képernyő fényerejének csökkentése (sajnos [egyelőre] teljes képernyőkikapcsolás nincs), illetve a fizetős felhasználók kikapcsolják a kameraképen megjelenő vízjelet is.

Kábel vagy wifi

Ez még egy fontos szempont, hisz sem a képminőség, sem az energiafogyasztás szempontjából nem elhanyagolható, hogy wifi vagy kábel kerül a telefon és a gép közé.

Wifi:

• Mellette szól: elsősorban nagyfokú rugalmasság, hisz akárhová mehetünk a wifi hatósugarán belül, de megemlíhetjük még az eggyel könnyebb csatlakoztathatóságot: csak el kell indítani mindkét appot, és azonos wifin már kapcsolódik is a két eszköz
• Ellene szól: nagyobb felbontásnál a kisebb sávszélesség miatt (igazán a régebbi, 2,4 GHz-es wifinél jelentkezhet) szakadozhat az átvitel, laggolhat a kép, de ha épp nincs töltőn a telefon, akkor számolhatunk drasztikus merüléssel is

USB kábel:

• Mellette szól: stabilabb átvitel (főleg nagyobb felbontásnál), egyben töltjük is a telefont, tehát nem fog lemerülni
• Ellene szól: elveszítjük a vezetéknélküliség rugalmasságát, egy picit bonyolultabb beállítani (Androidon legalábbis)

USB-s extra teendők Android esetén

Nem egy agysebészet, de sajnos nem elegendő a gépet kábelen összekötni a telefonnal, ehhez előbb még be kell kapcsolni az USB hibakeresés (USB debugging) nevű funkciót is. Erre azért van szükség, hogy külső applikációk (itt a PC-sre gondolunk) hozzáférhessenek a kamerához. Ez pár lépésben bekapcsolható és alapvetően semmilyen negatív hatással nem jár: először is a Fejlesztői beállításokat kell aktiválnunk. Ehhez a telefon Beállítások - elefon névjegye (About, stb.) alatt, esetleg ezen belül még a Szoftver adatai/verziója menün belül meg kell keresnünk a Build száma (Build number) opciót. Ezt folyamatosan 7 alkalommal egymás után megnyomva érhetjük el, így meg fog jelenni a Fejlesztői beállítások opciónk, valószínűleg a Beállítások menü utolsó vagy utolsó előtti pontjaként.

Ezt követően már csak be kell menni ebbe a menübe és bekapcsolni az USB hibakeresés opciót. Emiatt a telefon és a gép kábeles összeköttetésekor még egy kérdést intéz hozzánk a telefon, miszerint engedélyezzük-e, hogy a gépünk hozzáférjen a telefonhoz, érdemes bejelölni azt az opciót, amely alapján nem egyszeri, hanem állandó engedélyt adunk.

Fontos hangsúlyozni, hogy kábeles csatlakoztatáskor a fentieket csak egyetlen egyszer kell elvégezni, innentől kezdve a kábel csatlakoztatása és mindkét applikáció elindítása után a kapcsolódás automatikus. Kábel esetén kérdés nélkül kábelen, annak híján pedig wifin történik a csatlakozás.

Használat videóhívásokhoz

A nehezén túl vagyunk, innentől kezdve már használható a telefon webkameraként.

Ehhez tényleg nincs másra szükség, mint:

• csatlakozunk mindkét eszközzel ugyanarra a wifire vagy összekötjük a telefont és a gépet USB kábellel
• elindítjuk mindkét eszközön az Iriunt
• és végül elindítjuk kedvenc videócsevegős appunkat. Ennek menüjében, beállításai között - főleg ha több kamera is van, pl. a laptop sajátja - még esetenként váltatunk kell az elérhető kamerák között, de az is lehet, hogy a szoftver automatikusan megjeleníti 

A használat tényleg csak ennyi...

Konklúzió, egyéb információ

Minden hátránya mellett egy nagyon szuper szoftverről van szó, hisz stabilan teszi a dolgát és szinte minimális konfigurálást és informatikai tudást igényel. Szinte csak az alkalmazások letöltése, telepítése és az eszközök összekapcsolása az egyedüli teendő. Minden más megy magától.

Mindenképp nagy hátrány, hogy a kijelző teljesen nem kapcsol ki (különben a videókapcsolat megszakad), de kompenzálja ezt az, hogy ingyenes, ráadásul zavaró reklámok nélkül.

Telefon és telefon, gép és gép között persze adódhatnak különbségek, így elképzelhető, hogy valaki nagyon akarja, de a telefonja nem tudja a 4K videót. Vagy akinek a telefonja ugyan tudja, de a gyenge gép (vagy az adatátvitel valamelyik gyenge eleme) miatt ha lesz is 4K videó, lassú, laggoló lesz. De ez már persze más lapra tartozik.

Említettem, hogy több appot is kipróbáltam. Személyes választásom mégis az Iriunra esett, hisz bár egyik sem tökéletes, pro:kontra arányban mégis ez hozza a maximumot.

Különösen ajánlott!

A gyártó weboldala, ahonnan elérhető mind a számítógépes, mind az okostelefonos alkalmazás:
https://iriun.com/

Az Otthon nyomtatott jegy 2016. november 10-től e-vonatjegyként él tovább, megváltozott felhasználási feltételekkel - írja közleményében a MÁV-Start Zrt.

A vasúttársaság már 2011 óta biztosít internetes jegyvásárlási lehetőséget a belföldi vonalakra, az így megvett vonatjegy terminálból átvett vagy otthon kinyomtatott jegyet kellett bemutatni a vonaton. 2012 óta a csak feláras (IC) vonalakra szóló jegy elektronikusan is bemutatható.

Ez utóbbit terjesztették most ki minden belföldi vonatra, így az interneten megvett, otthon nyomtatható jegyet vagy papírlapra nyomtathatjuk, vagy a megfelelő paraméterekkel rendelkező elektronikus eszközön megjelenő QR-kódot olvassa le a jegykezelő.

Az e-vonatjegy kijelzőről történő bemutatását akkor javasoljuk, ha készüléke képes a QR-kódot legalább 160x160 képpont méretben megjeleníteni. Ha az e-vonatjegyet kinyomtatja, jegyét fehér, vagy natúr színű A/4-es lapra, méretváltoztatás nélkül nyomtassa ki. Kérjük, ügyeljen a jegyen szereplő adatok és a vonalkód olvashatóságára. Ha a vonalkód nem olvasható, a rendszer a jegyet nem ismeri fel. A sérült, szennyezett, olvashatatlan jeggyel utazót jegy nélküli utasnak tekintjük; ekkor a menetdíjon felül pótdíjat is meg kell fizetni - fogalmazza meg a részleteket a közlemény.

Az Origo cikke szerint rendkívül népszerű a neten vásárolt vonatjegy, a portál szerint a teljes jegyvásárlás 7,5%-át teszi ki az internetes vásárlás. Minden bizonnyal a nyomtatásmentes e-vonatjegy még tovább strófolja ezt, hiszen kényelmesen, sorbanállás nélkül válthatjuk meg jegyünket, emellett az sem elhanyagolható, hogy a felesleges nyomtatással a környezetünkre rótt terheket enyhíthetjük.

- K.I.

Nemrég, az egyik internetes magazin hasábjain találtam rá az alábbi videóra. Két videoblogger - mint kiderült, rendszeresen járják a világot - szeptemberben fővárosunkat is felkeresték. A videó itthon a 17 ezer forintos borravaló miatt híresült el, de aki végignézi a közel félórás kisfilmet, könnyen elképzelheti, hogy az egyéb költéseik (szálloda, étterem, bevásárlás) sem kis összeget tettek ki. Az egyik belvárosi Zara ületben például egy füstre 180 ezres végösszegben vásároltak, az így szerzett ruhákat aztán a két fiatal a kamerák előtt próbálta fel egytől egyig.

A sablonokat nem nélkülöző ("jó volt itt", "majd talán egyszer visszatérünk") kisfilmben néhány, hangzatos becenevet is aggattak Budapestre (pl. Foodapest).

Nem számítottunk világmegváltó újdonságokra, nem úgy néztük meg a videót, hogy ez most valami merőben új lesz, de összegezve tetszett a két blogger alkotása. Nyilván ők elsősorban a luxust, a szórakozást, a kikapcsolódást keresték, amit Budapesten könnyen megtalálhatunk (főleg, ha elég nagy anyagi keret áll rendelkezésre), de azért sikerült néhány dunai panorámát és érdekes timelapse felvételt is belegyűrni a videóba.

- K.I.

Mike Roshuk fotós néhány csinos modell bevonásával megálmodta és megalkotta, milyenek lennének a népszerű és ismert böngészőprogramok, ha nők lennének.

A képeket nézegetve vannak kifejezetten jól sikerült, de túlzó alkotások is, de egyben biztosak lehetünk: valamennyi fotó ötletes és érdekes. A művész weboldalán további, hasonló alkotások találhatók, érdemes végigkattintani őket.

Szubjektív vélemény, de nekem az Opera és az IE tetszett, a Netscape pedig ötletes. A Chrome túlzó, a Firefox pedig már inkább a domina irányba mozdul el.

Képek forrása: mikeroshuk.com

- K.I.