Blogbejegyzések

Aligha vagyok egyedül azon a véleményen, hogy a nyári esték elmaradhatatlan kelléke egy jó szalonnasütés. Igaz, már augusztus van, de a szürke hétköznapok rohanó, fővárosi forgatagába eddig ez nem fért bele. De ha csak egy hétvégére is leruccan az ember vidékre, elmaradhatatlan kellék a grillparti vagy a szalonnasütés.

Már az előkészületek, illetve maga a sütés nagyszerű foglalatosság és maradhatatlan élmény, az átsült szalonna megevése pedig az egész parti koronája. Igen, szinte már lefutott a buli, mire eljutunk odáig, hogy elfogyasszuk, amit "megfőztünk magunknak".

Ha eléggé felcsigáztuk magunkat, összejött minimum 5-8 jóbarát/rokon/ismerős, és a nyári este időjárása is vágyunkat szolgálja, minden adott a remek mulatsághoz. Persze ilyenkor fogyókúráról szó sem eshet!

Az igazi ínyencek tudják, hogy a szalonna és a kenyér mellett elmaradhatatlan kellék a nyársra a "szalonka" mellé felhúzott kolbász, a vagy nyársra szúrt, vagy a kenyérre karikázott fej vöröshagyma, illetve a szalonnából kisülő zsír, melyet a kenyérre csepegtetve fejedelmi lakoma válik belőle.

Volt aki saját nyársat faragott, volt aki a ropogó tűzre fittyet hányva a lakásban készült a nagy eseményre, volt aki már az elején körbeülte, és várta, hogy a parázs lehetővé tegye a sütögetést.

Ahhoz, hogy a szalonnasütés tökéletes legyen, elengedhetetlen a megfelelő tűz, melyből folyamatosan izzó (de nem lángoló) parázs válik. Hiszen aki szalonnát sütött már, az tisztában van vele: nem lángban, hanem parázson pörköljük a nyárs tartalmát. Ha már a parázs megfelelő, a csapat apraja-nagyja fölé tartja a maga nyársát, rajta a finomságokkal, hogy aztán a kellemes beszélgetés, iszogatás, és a csepegtetett kenyerek elfogyasztása közben omlós-ropogós szalonna süljön.

Ez nem volt nálunk se másképp, a jó hangulat adott volt, az időjárás az elvárhatónál talán kicsit hűvösebb volt, a szalonnák megsültek, úgyhogy semmi nem rontotta el a bulit.

A szalonnasütés végeztével már csak azon kellett morfondíroznunk, hogy a füsttel átitatódott ruháinkat hogyan fogjuk szagtalanítani.

És végezetül néhány kép (kattintásra új ablakban nagy méretben nyílnak meg):

"Nézd, Miki, ott van még egy..."	A nyársfaragók
Sütik...	..., eszik...
... és isszák	Nincs még vége a bulinak!

Még több kép

Igaz, hogy nem egy mélyreható elemzésről van szó, mégis badarság lenne azt feltételezni, hogy egy informatikus privát blogjából teljesen száműzhető a technika.

Viszont aki internetet használ, számítógépet is használ, aki pedig számítógépet használ, valószínűleg tudja, mi az a Windows. Nos, a Windows 7 az elkövetkezendő verzió, ami októberben jelenik meg.

Mivel az első és a második tesztverzió is napvilágot látott, épp ideje volt tesztelni az új Windowst. Eddig idő híján elmaradt, most kéthetes tréningnek vetem alá az új szoftvert, de magam is. Tegnaptól számítva két hétig nyüstölöm, hogy mennyire válik be a hétköznapok során, helyettesítheti-e a méltán népszerű, de már kicsit öregecske XP-t.

A kész cikket pontosan 15 nap múlva lehet olvasni a Windows rovatunkban.

Addig pedig örömmel várjuk a már kialakult véleményeket a heteskéről, melyeket adott esetben a kész cikkben is közzéteszünk. Az ismerkedők további információkat tudhatnak meg itt, vagy esetleg ide kattintva.

Ma már szinte mindennek és mindenkinek van ünnepnapja, így van ez a rendszergazdákkal is.

Mint megtudtam, július utolsó péntekén (idén július 31-én) van a Rendszergazdák megbecsülésének napja (angolul:System Administrator Appreciation Day), így ezen a napon ünnepeljük azon dolgozókat, akik nélkül semmit nem érnének a vállalati hálózatok, nem lenne levelezés, nem kergetné senki a vírusokat vagy telepítenék újra a céges gépeket.

Nos, ez a nemes gesztus nem olyan régről, 2000-ből ered, kitalálója egy Ted Kekatos nevű rendszergazda. A nap megalkotója saját weboldalt is létrehozott a jeles alkalomra. A legelső rendszergazda napot 2000. július 28-án ünnepelték, nyilván Kekatos hatására. A minden évben megrendezett eseményt a magyarországi rendszeradminisztrátorok is tartják, ilyenkor összegyűlnek egy kis sörözésre, beszélgetésre.

Bár megannyi vicc és legenda kering erről a szakmáról, valljuk be, rendszergazdák nélkül sokkal üresebb lenne a (vállalati) élet, így szenteljünk nekik egy kis figyelmet, és köszöntsük fel őket:

Isten éltesse a rendszergazdákat!

A szinkronizáció egyik etalonja korábban a Google Browser Sync volt, de a Firefox 3-hoz már nem sikerült hozzáigazítani, nem frissítette tovább a keresővállalat, ráadásul már le sem tölthető -- korábbi weboldalán is csak egy hibaüzenet fogad.

Létezik azonban számos jó vagy kevésbé jó megoldás, a két legnépszerűbb a korábban FoxMarks néven, újabban pedig Xmarks-ként ismert plugin, valamint a Mozilla Labs saját fejlesztésű, jelenleg béta állapotú Mozilla Weave. Ha csak könyvjelzőt szeretnénk szinkronban tartani, bármelyik variáns megfelelő, de talán jobban javallt az Xmarks, mivel gyorsabban oldja meg a kedvencek naprakészen tartását.

Xmarks - Firefoxra, Explorerre egyaránt

Sokak előnyént értékelhetik, hogy az Xmarks képes a Firefox, Internet Explorer és Safari böngészők kedvenceit is szinkronizálni, biztonsági másolatként raktározni. Ahogy kollégája, az Xmarks is távoli szerveren tárolja az adatokat. A szolgáltatás használatához a projekt weblapján, vagy telepítést követően létre kell hoznunk egy fiókot, melyhez e-mail címünket, jelszavunkat és felhasználói nevünket kell megadnunk.

Miután a kiegészítőt letöltöttük és újraindítottuk a böngészőt minden szinkronizálandó Firefox esetén, a meglévő kedvenceket máris elhelyezi a szerveren a frissen telepített kisalkalmazás.

Ha új könyvjelzőt hozunk létre, az Xmarks észreveszi, az állapotsorban kis sárga csillaggal jelzi a szinkronizálás szükségességét, melyet az adott alkalmas pillanatban el is helyezi a szolgáltatás szerverén, hogy a később másik gépen megnyitott böngészőnkön le is tölthesse az új könyvjelzőt.

Mindezt némán és villámgyorsan intézi. Minden böngészőindításkor ellenőrzi az újdonságokat, naprakészen tartva könyvjelzőinket. Erőforrást alig használ, a nap nagy részében csöndben lapít a jobb alsó sarokban.

A szinkronizálást segíti, hogy különböző profilokat adhatunk meg, megjelölve, hogy az adott gép pl. otthoni, munkahelyi vagy internetkávézóban használt gép-e. Az újabb verziók már a tárolt jelszavak online cseréjét is elvégzik, ehhez egy ún. PIN kódot kell megadni, ami hatására titkosítja a bizalmas adatokat. Visszafejtésük csak az eredeti PIN megadásával lehetséges, hibás PIN esetén se jelez hibaüzenetet, ám az eltérő számkombináció segítségével történő dekódolás teljesen más adatot eredményez - ez fontos része a védelemnek. Az angolul hadilábon állók fellélegezhetnek, egy ideje magyar nyelven is elérhető az Xmarks.

Előnyök:

• villámgyors és pontos könyvjelző szinkronizálás
• kevés adatforgalommal jár
• az újabb verziók a jelszavakat is szinkronizálják (természetesen kódoltan)
• szinkron profilokat hozhatunk létre, a gép jellegének megfelelően (otthoni, irodai, notebook, stb.)
• mások által a linkhez társított megjegyzések megjelenítése, a könnyebb azonosítás végett
• egyszerű használat
• nemcsak Firefox-szal, hanem Explorerrel és Safarival is használható
• ha akarjuk, könyvjelzőinket meg is oszthatjuk másokkal
• magyar nyelven is tud

Hátrányok:

• a megnyitott lapfüleket nem szinkronizálja
• kényes adatkezelés egy külső cég szerverein tárolt adatok miatt (ezt ellensúlyozza, hogy akár saját szerverünkön is végezhetjük a szinkronizációt)

Igazából nem sikerült túl sok hátrányt megemlítenünk, ha mindenképp kötözködni akarunk, csak akkor jön ez össze, hisz amik fentebb olvashatók, a szolgáltatás technológiája miatt adódnak.

Mozilla Weave

A Mozilla Labs saját, béta állapotú fejlesztése, melyre a készítők fel is hívják a figyelmet. A tesztelés során egyébként nem okozott problémát, egyszer sem fagyott le a kiegészítő. Komoly előny riválisával szemben, hogy a könyvjelzőkön és jelszavakon túl képes a nyitott füleket, sütiket, előzményeket, kiegészítőket, beállításokat és még egy sor további adatot szinkronizálni. A beállításoknál és a telepítéskor is megadhatjuk, mire terjedjen ki a többgépes naprakészen tartás. Az adatok alapból titkosítva cserélnek gépet, ezzel máshogy nem is rendelkezhetünk. Ahogy az Xmarks esetén, itt is a szolgáltató, a Mozilla Labs szerverein tárolhatjuk a könyvjelzőinket és a többi kényes adatot. Hasonló továbbá a használat, azaz a kiegészítő megbújik a jobb alsó sarokban, némán figyelve, mikor érkezik új adat, melyet a szerveren is el kéne helyezni. Ezen túl szinkronizál indításkor és kilépéskor is.

A használathoz létre kell hoznunk a fiókunkat, melyet telepítéskor egyúttal el is végezhetünk. Mint kollégájánál, itt is szükséges, hogy az összes, szinkronban tartandó böngészőn beállítsuk a Weave-et, hogy aztán észrevétlenül tehesse a dolgát.

Előnyök:

• a könyvjelzőkön túl szinte minden személyes adatot szinkronizál
• alapból titkosított a kommunikáció
• az adatok nem egy pénz- és adatéhes cég szerverein, hanem a Firefox fejlesztőinek szerverein tárolhatók
• ha kevés adatot szinkronizálhatunk, gyors, mint az Xmarks
• szinkronizációs profilokat is támogat

Hátrányok:

• ha sok adattal dolgozunk, lassabbá válik a kommunikáció, illetve kényesebb az adatkezelés is
• sajnos magyarul nem tud
• csak Firefoxra készítették
• még csak béta

Konklúzió

A cikk szempontjából nem volt célunk egyik vagy másik plugin mellett letenni a voksunkat, inkább a két leghasznosabb könyjelzőmentő és cserélő kisalkalmazás főbb funkcióinak és különbségeinek bemutatása volt a cél. Ha csupán a könyvjelzők tárolása és gépeink közötti megosztása az egyedüli elvárás, úgy talán inkább az Xmarks-ot javasoljuk, ha több adatot is megosztanánk Firefox-aink között, akkor a Weave a jobb választás. Aki nem tudja eldönteni, melyk a szimpatikusabb, mindenképp a próbát javasoljuk, de talán az Xmarks kezelése némiképp letisztultabb, ráadásul anyanyelvünkre is lefordították az ablakait.

Félnünk nem kell, ha csak a kedvenceket tároljuk a távoli szervereken, kizárt, hogy abból bárminemű hátrányunk származna, de sosem árt az óvatosság. Mindenképp tartsuk szem előtt, hogy harmadik fél merevlemezeire kerülhetnek adataink. Ha valóban több gépet használunk, melyeken szükségünk van a könyvjelzőkre a papírfecnik és saját memóriánk helyett biztosan jobb választás akár a Weave, akár az Xmarks is.

Az Xmarks-ot letölthetjük innen, a Mozilla Weave-et pedig erről az oldalról.

A tegnapi Computex kiállításon a Microsoft hivatalosan is bejelentette a Windows 7 piacra kerülésének dátumát. A bejelentés szerint jövő hónap végén, júliusban elkészül a gyártásra kész verzió (RTM - release to manufacturing) és október 22-én már a boltok polcain lesz a Windows Vista utódja. Az IT Café közlése szerint a magyar verziók a premiert követő egy hónapon belül várhatók.

A várva-várt operációs rendszer piacra kerülését a Microsoft midaddig titkolta, míg a fejlesztések során a tartható megjelenésre esélyt nem látnak, úgy tűnik, ez az idő elérkezett, és a sok újdonságot ígérő Windows 7 megjelenési dátuma véglegesnek ígérkezik. Nagyjából ekkortól kapható a szerver változat is, mely a Windows Server 2008 R2 nevet viseli.

A Microsofthoz közel állók, illetve a célközönség is reménykedett abban, hogy a karácsonyi szezonra már kapható lesz az új Windows, az októberi -- illetve a magyar változat novemberi -- piacra kerülésével ez az álom beteljesülhet, ajándékozhatunk Windows 7-et karácsonyra (akár magunknak is).

A fejlesztés az utóbbi időben igen jó ütemben haladt, igen pozitív visszajelzésekről értesült a Microsoft is, hiszen már a béta, illetve azt követően az RC -- release to candidate, azaz kiadásra jelölt -- verzió is elnyerte a felhasználók bizalmát és elismerését. A májustól elérhető RC-t stábunk is kipróbálta -- igaz a bétát is --, mint feliratkozott felhasználót, minket is értesített a Microsoft a nyilvános elérhetőségről.

Egyelőre lesz időnk még a Release Candidate-tel tesztelgetni, ismerkedni, hogy majd már igazán rákészülve várhassuk a végleges verzió premierjét, és elismerően nyilatkozhassunk mi is: megkaptuk az XP méltó utódját (itt most elnézést kérünk a Vistát pártoló felhasználóktól).

Aki hozzánk hasonlóan eljátszadozik az RC-vel, jövő június elsejéig teheti meg, de erre az operációs rendszer már márciustól észrevehető módon emlékezteti a felhasználókat.

Frissítés - 2009.06.27.

A magyar verzió október utolsó napján, 31-én jelenik meg, jelenlegi információink szerint.

Még az elején fontos leszögeznem. hogy nem a reklámozás a cél jelen irományomban, inkább a tudatos vásárlói magatartás és a jó bolt ismérveinek megosztása.

A sztori úgy kezdődött hogy e sorok íróját egy ismerős megkérte, szerezzen be számára egy digitális fényképezőgépet. Az ismerős nem igazán ért hozzá, így nekiláttam keresni megfelelőt. Az ilyenkor szokásos elvárásokat (lehessen vele fotózni, olcsó legyen, szép legyen - kb. ennyi) figyelembe véve nem meglepő, hogy egyből az Extreme Digital weboldalára navigáltam. Korábbról már jó tapasztalataim származtak a cég felől, ráadásul itt meg is találtam szinte azonnal azt, ami "megrendelőmnek" mondhatni tökéletes. Hangsúly a könnyű kezelhetőségen, a jó megjelenésen és az áron van. A kiszemelt Sony kamera mindegyiknek megfelelt. Rózsaszín, hiszen mégiscsak nőnemű lesz a tulajdonos, olcsó és megbízható márka.

A jó tapasztalatok kezdődtek is azonnal: péntek éjjel 22 órakor megrendelt masinámat e-mailben vissza is igazolták, átvehető. Egyetlen szépséghiba, hogy a hozzá párosított memóriakártya nem volt raktáron. Sebaj, túléljük azt a 4 munkanapot, míg megérkezik, legalábbis a tájékoztatóban ez állt. Már csak azért se lett volna célszerű máshol megvenni, mert egyből levontak némi magyar forintot a kiegészítő árából, ezzel hálálva meg a "kettőt egycsapásra" vásárlást. 1.700 Ft bizony pénz, pláne jelen gazdasági helyzetünkben, jó lesz ez majd tartalék akkura.

Szombat délután, újabb e-mail: megvan a kártya, csak a kijelölt üzletbe kell szállítani a központi raktárból. Óó, mondhatni csodás hír, sehol 4 munkanap (szombat van!), de már megvan minden. Na ebből kedd lesz, azaz 1 munkanap és 2 hétvégi nap alatt beszerzik. És még csak ki se mozdultam otthonról, gép előtt ülve intéztem a rendelést. E-mailben mindenről tájékoztatnak. A fő eszköz mellé kedvezménnyel vásárolt kiegészítővel pedig arra ösztönzik a vásárlót, hogy ne kelljen ezer helyről beszerezni a kacat mellé a többi kelléket is, hanem egy helyről lehessen mindent intézni, ez a garancia miatt is fontos.

Két éve vettem már itt fényképezőgépet, akkor is hasonlóan jó tapasztalatokkal. Amíg a lefoglalás és az átvétel között Mammut-ba eljutottam, kétszer akciózták le a gépet. Meg is lepődtem a pénztárnál, ez igen, ügyfélbarát cselekedet! A kiszolgálók is kedvesek, készségesek voltak, addig ki se kellett fizetnem, míg mindent tüzetesen át nem néztem. Sőt, megvétel előtt kipróbálható ugyanaz a példány, ami majd a pénztártól való távozás után már a tulajdonom lesz.

Szóval a rózsaszín gépet még csak ezután fogom átvenni, de már most kellemes csalódások értek (ismét). Ki is szállíthatnám, ennél az összeghatárnál futárral ingyen kihozzák. Most inkább magam megyek el érte, ez már tényleg nem fáradtság. Így is épp elég kényelmes volt az egész - az online vásárlás megkönnyíti az internetes polgár életét, hát kell ennél több?

Biztos vagyok benne, hogy ha leközelebb műszaki cikket, fényképezőgépet kell vásárolni, először az Extreme-hez fordulok, így csak ajánlani tudom másoknak is.

Így kell bánni egy vevővel!

Update (2009.07.06.)

Azóta már át is vettem az egész csomagot, igaz már csütörtökön megjött az értesítő e-mail. A Visegrádi utcai üzletben kb. 5 teljes perc alatt megkaptam mindent, ebben benne van az előttem lévő ügyfél bankkártyás fizetése és az összes papír lepecsételése.

Az egészséges mértékű napozást digitálisan visszaadni lehetséges, de nem érdemes. Azonban ha a napozás nem sikerült kellő mértékűre, még nem kell sírva visszagondolni a tunéziai nyaralásunkra decemberben. Egy picit rágyúrhatunk a dologra, egy nagyon egyszerűen elsajátítható „kreol” hatású Photoshop trükkel. Aki nem idegenkedik a digitális képjavítástól, pillanatok alatt megoldhatja azt, ami a balatoni napozásból kimaradt.

Vegyük alapul a következő képet:

A modell nem épp világos bőrét fogjuk kissé kreol hatásúra alakítani. A végeredménynek nem kell ennyire sötétnek lennie, de a technika alkalmazásával a kívánt hatást a sötétítés finomításával könnyen elérhetjük.

Első lépésként nyissuk meg a képet, majd csináljunk belőle kettőt (Layer menü-Duplicate layer). Az alapesetben Layer1 copy nevű új rétegünk lesz a kijelölt, ezen a kívánt bőrszín alapszínét kell beállítanunk. Az alapszín a piros (FF0000 kódú) lesz, a bőr minden részét színezzük pirosra a Brush tool segítségével.

Minden, a bőr területét képező képrészletet színezzünk be, de szigorúan csak a Layer1 copy rétegen! Ha ez megvan, akkor a rétegtulajdonságok panelen (jobbra középen: Layers) a réteg áttetszőségét állítsuk 54%-ra (Opacity).

A fenti képet kapva dolgoztunk jól, a képre a rétegtulajdonságok panelt is ráhúztam, hogy a megadott paraméterek látszódjanak. Itt már a Layer 1 copy réteget egyúttal átneveztem Layer 2-re. Jó, eddig rendben, bár a hölgy kissé ördögien néz ki. Tegyünk róla, hogy habteste végre kreol árnyalatot kapjon. A Ctrl+U billentyűkombinációval hívjuk elő a Hue/Saturation (Színárnyalat/Telítettség) ablakot. A Hue értéke maradjon 0, a Saturation legyen -65, a Lightness pedig -79. Az OK gombbal érvényesítsük a beállításokat.

Már egész jó, még az ajkakkal kell valamit kezdeni. Ehhez nagyvonalakban a lasszó kijelölővel jelöljük ki a száj környékét, nem baj, ha a bőr környező része is benne van. Fontos, hogy a művelet előtt az eredeti, Layer 1 elnevezésű rétegünk legyen az aktív, jelöljük hát ki a Layers panelen egy rákattintással. Miután a száj környékét sikerült kijelölni, a terület fölött a jobb gombra előbújó menüből válasszuk a Layer via Copy (Réteg [létrehozás] másolással) pontot. Új rétegünk, melynek neve Layer 3 az imént kijelölt részből született. A Ctrl+D leütésével szüntessük meg a kijelölést. A radír eszközzel (Eraser tool, billentyűje az E) töröljük ki a rétegből a felesleges részeket, tehát a bőrt, fogakat, stb. Csak az alsó és a felső ajka maradjon a leányzónak. Ha szükséges, ideiglenesen rejtsük el a többi réteget úgy, hogy az egyes rétegek mellett levő szemet ábrázoló ikonra kattintunk – én ezt tettem. Ha ezzel megvagyunk, jön a Ctrl+U és a Hue/Saturation ablak.

Nálam a -44-es Lightness adta a legoptimálisabb színt. A bőrszínen kicsit csiszoltam a jelenlegi szaturációhoz képest +23-as értékkel.

Így az alábbi kép tekinthető véglegesnek.

Mivel kicsit elrugaszkodott a fenti eredmény, egy hasonló képjavítás esetén törekedjünk a szaturáció és a színtelítettség arányának helyes megválasztására.

A képen látható oda nem illő színfoltok a helytelen pirosítás eredményei, a piros átszínezésnél törekedjünk a pontosságra, ahogy a képen is látszik, főleg a nagy átmeneteknél jelentkezhet, mint az ajkak környéke és a hajvégek.

Cikkünkhöz saját tapasztalatainkat, valamint egy hasonló célú angol nyelvű anyagot vettünk alapul, ahonnan a cikk alapját képező kép is származik. A cikk elkészítéséhez Adobe Photoshop CS3 szoftvert használtunk, de működik a korábbi verziókkal, valamint a megfelelő funkciók összevetésével más grafikai alkalmazásokkal is.

-KI

Sikerült befejeznünk a hozzászólásokat menedzselő programrészt, így mától kommentálhatók a blogbejegyzések. Természetesen csak azokat a posztokat lehet kivesézni, amikhez eleve engedélyezve van a hozzászólás. Így a moderáción túl lehetősége van a blog szerkesztőségének arra, hogy az új hozzászólások küldését letiltsa. Ettől függetlenül a már beküldött megjegyzések olvashatók.

Kíváncsian várjuk a megjegyzéseket!

Mint minden tavasszal, idén is elérkezett a mi kerületünkben is a lomtalanítás ideje. Ilyenkor az előző egy évben felhalmozott otthoni nagyobb hulladékot, bútordarabot, papírt, könyveket, szóval nem átlagos hétköznapi szemetet egy-két nap alatt kirakunk a ház elé, majd a közterület fenntartói azt elszállítják ingyen.

Az évek során a kirakodási idő egyre rövidült, még mikor pár éve a 18. kerületben laktam, 4 nap volt ez az idő, az ötödiken pedig elvitték a cuccokat. A belvárosban kicsit másabb a helyzet, itt kisebb a hely, szűkebbek az utcák és a járdák.

Az alkalmi szemétdombi kakasokról nem is beszélve. Igen, ilyenek is vannak, ők azok a nem épp lelkiismeretes jómunkásemberek, kicsit sötétebb bőrszínnel megáldva, akik a tavaszi lomtalanítás idején kerületről kerületre járva feltúrják a kipakolt lomot használható cucc után kutatva. Ilyenkor lába kél mindennek, még olyannak is, amit el se képzelnénk. A törött lábú foteltől, a kibelezett tévén át mindenféle veszélyes vagy teljesen lepukkant eszközökig mindent elvisznek, ami szerintük hasznos lehet.

Ilyenkor néhány kisfőnök kiül egy-egy kupachoz, és őrzi, míg a lestrapált ladákkal vagy lelakott teherautóval megérkeznek a tezsvírek elszállítani a frissen szerzett holmikat. Hogy ők ezzel mihez kezdenek, azt nem tudom. Sokszor elférni se lehet a szűk utcákon tőlük, nem zavartatják magukat. Törött múanyag gyermekkerékpárt és fotelt próbálnak kiszaggatni a kitört oldalú szekrény fogságából, kicsit se zavartatva magukat, attól, hogy épp munkába sietve próbálnám átverekedni magam az emiatt a járdára rázúduló egyéb fadarabokon. Igen, ahogy írtam, én épp tisztességes munkába igyekeznék, míg a kukázók persze ezt a szót távolról se ismerik. Ha ismernék, akkor lenne pénzük a normális használati tárgyakat megvásárolni.

De ok, nekem alapvetően semmi bajom a kukázókkal. Kukázzanak, ha ez nekik jó. Na de annak mi értelme van, hogy a kerület kismillió szemétdombját széttúrva ellehetetlenítsék a közlekedést, a kupac mellett ácsorgó gyerek üvöltéséről már nem is beszélve. Nem lehet elég korán elindulni, hogy az semmirekellők ne legyenek már a tévédarabok, egykoron szebb napokat megélt törött üvegű ablakkeretek és kiszakított kárpitú fotelek társaságában.

A kerületi lap világosan megírta: a lakók igyekezzenek a feleslegessé vált holmikat mielőbb kirakodni, hogy azt a lehető leghamarabb elszállíthassák. Megelőzni, távoltartani a barikádok széttúróit nem lehet, maximum kevesebb rendetlenséget lehet elérni azzal, hogy rövidebb ideig vannak kint a szeméthegyek.

Aztán a széttört, letört fadarabok, szilánkok, apróbb szemetek maradnak az egész lomtalanítás után, melyeket a markoló gépek nem tudtak felemelni a teherautó platójára, és váratnak magukra, míg aztán a következő hajnalon a városi takarító csapat el nem tünteti - biztos mennyire boldogok lehetnek ők ilyenkor.

Ezek a szemétgyűjtők egyre pofátlanabbak. Ha csak meglátnak valakit a kiszemelt szemétdomb mellett, nemcsak szúrós tekintettel néznek a vétlen járókelőre, de olykor nem túl halk megjegyzéseket is kiengednek a szájukon. Kikerülni lehetetlenség, ezek olyan egy furcsa jellemmel bírnak, hogy állandóan képesek az ember elé állni, pont a legrosszabbul elhelyezkedni, hogy szegény gyalogos biztosan ne férjen el anélkül, hogy a havonta mosdó aljanépet fel ne lökné. Abból pedig ismeretes, micsoda csetepatét képesek csapni.

Én szívesen megadnám mindegyiknek a szeméttelep címét, ahová az összegyűjtött lomot viszik, csak kétlem, hogy odáig elmennének a szeretett csavarnélküli asztalért vagy a megporosodott, összeolajozott, egérrágta kiselejtezett plüssnyusziért.

Az ő dolguk is egyszerűbb lenne, a miénk is. De érthetetlen módon ezek az emberek a hosszú utazgatást éppúgy gyűlölik, mint a tisztességes munkát vagy a szappan használatát. Így aztán marad az évenkénti brillírozás a szemét között, az éktelen ordibálás elviselése, a guberálók kikerülése, és a förtelmes, szanaszét szedett kupacok látványa. Ha évi két napra is, de az élmény megmarad.

Ha figyelemmel követjük a híradásokat, nagyjából képben lehetünk az újabb pánikkeltő jelenségnek, a sertésinfluenzának. De nem csak a való világban terjed a járvány, legalább ugyanekkora sebességgel fertőz az interneten is. Hiszen a járvány hatására számos weboldal (és most nem a hírportálokra gondolok), blog teszi közzé véleményét a vírussal kapcsolatban.

Sertésinfluenza játék

Egyes elmebeteg embereknek hála már online játék is létezik, melyben vírust kell a delikvensnek játszania, és minél több embert megfertőzni.

A Google keresési találata napról napra növekszik, a blogok pánikról vagy kérdésről írnak legtöbbször. Van aki videót csatol bejegyzéséhez. Ami sajnálatos, hogy kéretlen reklámleveleket is szült a pánik, így ne lepődjünk meg, ha a "Te is megelőzheted a járványt, ha tízezer ismerősödnek elküldöd ezt az üzenetet" szövegű elektronikus levelet észlelünk postafiókunkban. Természetesen azonnal töröljük, még véletlenül se cselekedjünk a levélben foglaltak szerint! Hasonló a helyzet, ha számítógépes vírust észlelünk, "swine flu" néven.

Így már olyanok is léteznek, akik profitálnának a helyzettel (lásd még a keretes írást).

Ne csodálkozzunk hát a kialakult tömeghisztérián, ha a médiának és a lakosság nagyfokú aktivizációjának köszöhetően egy, a jelenleginél borúsabb kép alakult ki az emberekben a járvánnyal kapcsolatban.