Blogbejegyzések

Az egész procedúra abból a 2007-es panaszból eredeztethetõ, amelyet még a norvég Opera Software nyújtott be az Európai Bizottságnál a Microsoft ellen. Indoka az volt, hogy a szoftveróriás megsérti az EU-s versenyjogi szabályokat azzal, hogy saját böngészõjét, az Internet Explorer integrálja a Windowsba. A Microsoft végül megúszta a súlyos pénzbüntetést, cserébe viszont kompromisszumos megoldást fogadott el: olyan képernyõt jelenít meg operációs rendszerein, amelyen keresztül felkínálja a rivális böngészõprogramok letöltését és telepítését a felhasználóknak.

Tizenkét browserbõl lehet választani

A Microsoft hazai képviseletétõl csütörtökön még azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a magyar felhasználók számítógépein március 17-étõl fog megjelenni a böngészõválasztó képernyõ. Az új browser telepítését biztosító felület a Windows Update-en keresztül, automatikus frissítésként töltõdik le a PC-re mind Windows XP, mind pedig Vista és Windows 7 esetében. Bár hivatalosan még nem kellett volna elindulnia, cikkünk publikálását követõen nagyjából másfél-két órával több szerkesztõségi PC-n is felbukkant már a választóképernyõ, de idõközben hazai twitterezõk is beszámoltak hasonlókról. A Microsofttól kora délután megtudtuk, a külföldi központból döntöttek úgy, hogy elõrébb hozzák a bevezetést hazánkban.

A képernyõt a Windows frissítõszerverei nem azonnal küldik majd ki az összes PC-re, hanem fokozatosan, egyszerre mindig csupán a felhasználók kis százalékával bõvítve a választásba bevont felhasználók körét annak érdekében, hogy elkerüljék a kiszolgálók leterhelõdését, április végére azonban minden hazai felhasználó sorra kerül majd.  Ugyanakkor azt is megtudtuk, hogy a böngészõ lecserélését biztosító képernyõ csak azokon a Windows-rendszereken jelenik majd meg, amelyeken az Internet Explorer (IE) alapértelmezett böngészõnek van beállítva, ha ezt valaki már mondjuk Firefoxra vagy Chrome-ra cserélte, nem fog találkozni a képernyõvel, bár a választófelület frissítéskor ebben az esetben is letöltõdik a gépre, ám nem indult el.

Ha valaki a képernyõ elsõ felbukkanásakor éppen nem ér rá a letöltésekkel bajlódni, ráklikkelhet majd egy "Késõbb szeretnék választani" gombra, ekkor a következõ indításkor újból megjelenik majd a képernyõ. Ha egyszerûen lezárja a felületet a felhasználó, a késõbbiekben egy ikonnal indítható újra az az Asztalról, ezt persze ugyancsak törölni lehet majd. Ha valaki a böngészõválasztó felületen keresztül új browsert telepít a gépére, a régi szoftver is megmarad a rendszerben (kivéve ha mondjuk IE 6-ról frissít a biztonságosabb 8-as verzióra), bár az újonnan telepített böngészõ lesz az alapértelmezett.

Már most is ki lehet próbálni

Jelenleg az Egyesült Királyságban, Franciaországban és Belgiumban indították be a böngészõváltást lehetõvé tevõ kampányt, ám aki nem bír a hónap közepéig várni, a Browserchoice.eu weboldalon már most megnézheti, milyen képernyõ fog megjelenni Windowsában. A böngészõválasztó-szimulátornak tekinthetõ honlapot felkeresve kiderül, hogy a fõképernyõn mindig az öt legnépszerûbb browser található, az Internet Explorer 8, a Firefox, az Opera, a Google Chrome, valamint az Apple Safari, melyek mindig véletlenszerû sorrendben listázódnak az oldalon.

A browserek mellett rövid leírásuk olvasható, melynek publikálásra minden program készítõjének azonos számú karakter áll rendelkezésére (ezek közül azonban csak az ismert szoftverek leírása magyar nyelvû), ahogy a szoftverek logóinak mérete is megegyezik egymáséval. Egyes esetekben a Telepítés gombra kattintva rögtön az adott böngészõ telepítõjét kínálja letöltésre a felület, máskor azonban egy letöltõoldalra irányítja a felhasználót. A felületen emellett "További információk" feliratú gombok is megtalálhatók, ezek gyakorlatilag az adott browser honlapjára kalauzolják a felhasználót.

Böngészhet akár Sleipnirrel is

A listán összesen tizenkét böngészõ található, például az általunk korábban többször is bemutatott, Mozilla-alapokra épülõ Flock, vagy a Maxthon, ezek közül azonban már nem mindegyik érhetõ el magyar nyelvû változatban, listázásuk pedig mindig aktuális piaci részesedésük alapján történik, azaz a legkevésbé népszerû áll a lista végén, a jobb szélen. Ugyanakkor a tucatnyi nem túl ismert program közt olyan ínyencségek találhatók, mint a Japánban egyébként komoly felhasználói táborral rendelkezõ Sleipnir böngészõ. Ennek legfõbb extrája az, hogy böngészés közben bármikor át lehet kapcsolni az oldalmegjelenítõ motorját annak megfelelõen, hogy a Firefox, vagy az Internet Explorer alapjait képezõ technológiát szeretnénk használni.

A Maxthon neve a Szoftverbázis látogatói számára ismerõs lehet, ez is egy Internet Exploreren alapuló program, extra szolgáltatásokkal kiegészülve.  A GreenBrowser vagy a K-Meleon böngészõk választhatósága valószínûleg kevés embert hoz lázba, de a letöltés lehetõsége bárki számára adott.
 

A kicsik szerint így sem jó

 
A  letöltõfelület elsõ képernyõjébe még pont beférõ Opera készítõi arról számoltak be, hogy már azt követõen megháromszorozódott szoftverük letöltéseinek száma, hogy csupán néhány országban kezdték bevezetni a választóképernyõt. Noha a többi rivális még nem nyilatkozott, Neelie Kroes EU-s versenyjogi biztos szerint a választóképernyõ alkalmazásával fel fog élénkülni a verseny a webböngészõk piacán, becslések szerint május közepéig ugyanis több mint 100 millió felhasználó elõtt fog megnyílni a váltásra lehetõséget biztosító ablak.

Azonban annak ellenére, hogy a Microsoft is hosszasan egyezkedett a böngészõválasztó képernyõ kialakításával kapcsolatban riválisaival, a kisebb, kevésbé ismert programok fejlesztõi most sem elégedettek. Az eWeek beszámolója szerint azt tartják problémásnak, hogy a választó nyitóképernyõjén csupán az öt legnépszerûbb browser látható, a többi eléréséhez pedig nem lefele, hanem jobbra kell húzni az oldal alján található csúszkát. Ez pedig nem túl megszokott megoldás, hiszen a manapság elterjedt görgõs egerekkel is le- és fel lehet görgetni az ablakokat, nem pedig oldalra.

Olvasóink jelentõs része már váltott

Bár az Internet Explorer még mindig piacvezetõ, az [origo] olvasói számára egyáltalán nem ismeretlenek az alternatív browserek - derül ki saját statisztikáinkból. Méréseinkbõl kiderül, olvasóink 40,5 százaléka Firefoxszal keresi fel oldalainkat, Chrome-ot 3,52 százalékuk használ, Operát 1,69 százalék, Safarit pedig 1,05 százalék.Ugyanakkor korábbi, független statisztikák szerint a Firefox elterjedtsége hazánkban különösen magas, így a böngészõválasztó képernyõ különösen külföldön hozhat új felhasználókat az alternatív browsereknek.

Amikor a nyolcvanas évek elején Eric Allman a Sendmail projekt keretében megalkotta a syslog protokollt, és ezzel tulajdonképp feltalálta a naplózást, valószínűleg nem sejtette, hogy pár évtized múlva a központi naplózó szerverek már napi több gigabájt logüzenetet fogadnak majd a vállalati hálózatokból. (Akkoriban a merevlemezek mérete a néhány megabájtnál tartott.)

Kezdetben a naplózás diagnosztikai célokat szolgált, főleg a fejlesztés, később pedig már az üzemeltetés számára is. A központi naplózás bevezetésével sem változott a lényeg, csupán annyi történt, hogy immár a hálózat állapotát figyeljük elsősorban szintén diagnosztikai és biztonságtechnikai célokból. A ?megfigyelésünk? tehát eddig a pontig magára az infrastruktúrára korlátozódott.

Hol tartunk ma?
A világ azonban nem áll meg a naplózásban sem. A következő lépcső bizonyos alkalmazások és adatbázisműveletek bevonása lett a központi logolási rendszerbe. Ezt ma számos informatikai szabvány és reguláció írja elő elsősorban a visszakövethetőség érdekében. (pl.: SOX, Basel II, ...)
Bár első ránézésre mindez nem tűnik nagy lépésnek, mégis alapvető változásról van szó. Ugyanis ezzel már nem csak a gépek állapotáról gyűjtünk adatokat, hanem közvetlenül az alkalmazottak tevékenységéről is. Ha nagyon filozófusan szeretnénk fogalmazni, mostantól magának a vállalatnak figyeljük a tevékenységét, az állapotát.

Bár ezeket az információkat egyelőre nem nagyon dolgozzák fel, a teljes körű központi naplózás lehetővé teszi, hogy osztályok számára riportokat készítsünk, monitorozzunk és riasztásokat állítsunk be.

A jövő: fantasztikus-tudományos
Akár félelmetes is lehet belegondolni, de hamarosan egy naplóelemző rendszer nem csak arról tud majd tájékoztatni, hogy mekkora az adatbázisszerver terheltsége, vagy melyik merevlemezt kellene hamarosan cserélni benne, hanem arról is, hogy egyes alkalmazottak mennyit dolgoztak, esetleg, ha szokatlanul nagy összegű kimenő utalásra adott megbízást egy operátor, vagy, ha a pénzügyi műveletek veszélyesen csökkentik a készpénzállományt stb...

A naplózás - elemzéssel kiegészítve - tehát a jövő vállalatainak mesterséges intelligenciájává vállhat, amely kezdetben még ?csak? akkor szól, ha például olyan valaki jelentkezik be a banki rendszerbe, aki nem lépett be a bejárati beléptetőrendszeren keresztül az épületbe, később majd akkor is riaszthat, ha felmondás alatt álló kolléga teszi meg ugyanezt szokatlanul nagy összeget utalva, végül pedig a teljes cash flow kimutatást is elkészíti minden másodpercben.

Mindez természetesen nem a jelenleg elterjedt üzemeltetési és biztonságtechnikai osztályok által használt elemző eszközökkel valósul majd meg. Inkább azt képzeljük el, hogy az összegyűjtött naplóállományokat különböző célból, különböző elemző eszközökkel fogjuk majd vizsgálni és monitorozni.

Kihívások és válaszok
Hogy mindez milyen kívánalmakat támaszt a naplózó infrastruktúrákkal szemben? Mielőtt ezt a kérdést megválaszolnánk, tekintsük át a naplózás folyamatát, hogy lássuk, milyen főbb elemekből épül fel!
Maguk a naplóállományok a szervereken keletkeznek, amelyeket az ott futó naplózó kliensek szűrnek, majd továbbítanak a központi naplózó szerver felé. A logok valamilyen protokoll segítségével érnek el a központi szerverhez, amely színtén szűri őket, majd eltárolja vagy továbbítja egy elemző rendszer felé.

A folyamatban több olyan kritikus pont is létezik, amelyen megbukhat a rendszer alkalmassága, mármint, hogy kielégítse a ma és a jövő igényeit.

Az első ilyen gyenge pont abból adódik, hogy a naplózást alapvetően nem szigorú, jogilag értelmezhető adatok előállítására tervezték. Ebből kifolyólag a legtöbb rendszer semmit nem törődik pédául azzal, ha a hálózat túlterheltsége miatt a naplózó kliens nem képes az üzeneteket elküldeni. A hálózati kiesések idején keletkezett bejegyzések ilyenkor egyszerűen elvesznek. Ez a ma vállalatainál olyan szinten probléma, hogy - tipikus, ?a befőtt teszi el a nagymamát? felállásban - a naplózás megállása esetén magát a naplózott üzleti folyamatot is megállítják. Ugyanis, biztonsági és IT megfelelőségi (compliance) megfontolásokból az események rögzítése annyira kritikus, hogy inkább álljon le a termelés, mint sem úgy történhessenek dolgok, hogy arról semmi nyom nem marad. (Például egy bankautomata akkor is üzemen kívűl van, ha minden rendben vele, de leállt a naplózás.)

A problémát két úton kezelhetjük: egyrészt szigorúan sorszámozott, esetleg időpecsételt üzenetekkel, annak érdekében, hogy a központi oldalon azonnal észlelhessük az üzenetvesztést; másrészt a kliensoldali diskbuffer bevezetésével átmeneti tárolót hozhatunk létre, amelyből a hálózati kapcsolat helyreállását követően minden bejegyzés elküldhető.

A következő probléma a központba megérkezett üzenetek megbízhatóságával van kapcsolatban. Amennyiben bizonylatként vagy hiteles bizonyítékként szeretnénk használni, biztosítani kell, hogy a naplóadatok a kliens és a szerver között megbízható, titkosított csatornán haladjanak. Ehhez az kell, hogy a naplózó infrastruktúránk támogassa az SSL/TLS titkosítást, amely garantálja az üzenetek bizalmasságát és sérthetetlenségét.

A harmadik gyenge pont a teljesítmény. Rengeteg adatot kell valós időben fogadni és feldolgozni, és a teljesítményproblémák költségként vagy kockázatként jelentkeznek majd. A feldolgozás sebességén a naplózó szerverek sokat segíthetnek, amennyiben kifinomult szűrési szolgáltatásokat nyújtanak, vagy képesek feldarabolva adatbázisba írni az üzeneteket.

Az utolsó említésreméltó gyengeség az, amivel a lehető legkevesebbet foglalkoznak a különböző naplózó eszközök fejlesztői. Ez a tárolás ? archíválás, amivel kapcsolatban számtalan kérdés merül fel. A legalapvetőbb, hogy hová lehet eltárolni napi több tíz gigabyte logot, amin sokat segíthet egy beépített tömörítő funkció, aminek segítségével a háttértár költségünket körülbelül ötödére csökkenthetjük. Nem kis probléma a bizalmasság sem, ezért jó, ha az eszközünk titkosított formátumban tárolja a naplóállományokat.

Kiss Attila marketing menedzser

Balabit Kft. - www.balabit.hu

Amikor a sarki boltban lehúzzák a kártyám, amikor a videótékában lemásolják a személyimet, amikor beiratkozok egy egyetemre, vagy amikor repülőjegyet veszek, nem csak pénzt adok cserébe, de óriási bizalmat is, hogy az adataimat elvárható gondossággal kezelik majd. Elvileg hiszek benne, hogy a piaci verseny kikényszeríti a szereplőktől ezt a gondosságot, de az ehhez vezető út rengeteg veszteséggel van kikövezve.

Ahhoz ugyanis, hogy a fogyasztói tudatba bekerüljön ez az aspektus, rengetegszer kell rengeteg embernek az arcára esnie. Persze a média-hiszti sokat gyorsíthat az ügyön, de amíg igazi károkról nem szólnak hírek, addig csak annyira fogunk vele törődni, mint a Blikk harmadik oldalának szerencsétlen szereplőivel: sajnáljuk őket, de nem hisszük, hogy ez minket igazán érintene. Márpedig a károk meglehetősen ritkán kerülnek napvilágra...

Amit várok, az a minőségbiztosítási, minőségirányítási rendszerek meglétét bizonyító plecsnikhez hasonló tanúsítványok elterjedése az IT biztonságban. Ha például én egy autógyár vagyok, és szükségem van egy műanyag biszbaszra az index kapcsoló végére, amit jó kevés pénzért Magyarországon szeretnék gyártatni, de persze folyamatosan jó minőségben, akkor nincs más dolgom, mint megkövetelni egy minőségbiztosítási tanúsítványt a leendő beszállítótól. Ez a papír bizonyítja, hogy egy független szervezet vizsgálata szerint ennek a kis magyar fröcsöntőműhelynek van működő minőségbiztosítási rendszere.

Az ISO 9000 tanúsítványokhoz hasonlóan az ISO 27000 IT biztonsággal foglalkozó szabvány elterjedésének is lenne létjogosultsága, hiszen az egymással együttműködő vállalatok rengeteg érzékeny információt osztanak meg egymással. Az autóipari példánál maradva, a készletezési és gyártásirányítási rendszerek integrálása ma már kiterjed a beszállítókra is. Ez egyben azt is jelenti, hogy a beszállító IT biztonsági problémái gyengítik a megrendelő biztonságát is. Ennek ellenére mégsem általános gyakorlat, hogy a partnerek egymástól a minőségirányítási rendszeren kívül biztonsági auditot is megköveteljenek.

Ugyanígy a fogyasztók sem igen figyelik, hogy melyik cégnek van biztonsági szabályzata, és melyek szokták azt auditáltatni. Néha az illetékes ombudsman kinyilatkozza ugyan, mit kellene tenni, de véleményem szerint ez inkább a fogyasztóvédelem hatáskörébe tartozó probléma, akiknek ráadásul vannak jogosítványaik is szankcionálni.

Akárhogy is, szabályzói oldalról lehetne adni egy nagy lökést az IT biztonsági tanúsítványok terjedésének. Persze, kicsi az esély, hogy hazánk ezen a téren úttörőként viselkedjen, de azért reménykedhetünk, hiszen, mint tudjuk, bürokráciában mi vagyunk a császárok.

Kiss Attila marketing menedzser

Balabit Kft. - www.balabit.hu

Bár a Microsoft jó előre leszögezte, sokak nem értenek egyet azzal, hogy a Windows 7 RC kiadása hamarosan nyugdíjba vonul. Február 15-e óta felbukkanó üzenetekkel tájékoztat a jeles dátumokra, márciustól viszont már kétóránkénti leállásokkal

Mivel lejárt a hűségnyilatkozatoma T-Mobile-nál, kíváncsi voltam, újabb hűségidő aláírása esetén mit tudnak nyújtani. Sajnos a korlátlan netcsomagot plusz költség nélkül nem akarták meghosszabbítani, pedig ez lett volna a jó megoldás. Végülis a régi modem helyett elhoztam ingyen egy korszerűbbet, mellyel már megközelíthető a mobilinternet magyarországi felső határa. A feltöltési sebesség a régihez képest háromszoros, a válaszidő (ping) pedig kb fele lett az új eszközzel.

Véleményem szerint kicsit kedvezőbb lesz így a netezés, egy év múlva megézzük, mit tud ajánlani a magenta szolgáltató, hogy tovább maradjak náluk.

Ilyen volt a net a régi modemmel:

És most ilyen lett:

Ahogy az várható volt, nem siette el a Mozilla a soron következő, 3.6-os Firefox kiadását sem. A bétaverzióknak megfelelően az 1.9.2-es Gecko motor még gyorsabb működést ígér, integráltan tartalmazza a Personas skinezési modult, valamint belekerült a nagy durranásnak beharangozott kiterjesztés riasztó is. Ez utóbbi hivatott figyelmeztetni a feledékeny felhasználót arról, ha egy plugin elavult és frissítésre szorul.

Egyéb apróságok is napvilágot láttak: új CSS WOFF betűtípus formátum, frissített DOM és HTML 5, "fogd és vidd" és fájl API, stb.

A felhasználói felület elhanyagolható módon változott, de már korábban számítottunk arra, hogy inkább a motorháztető alatti fejlesztéssel számolt a Mozilla.

A végleges 3.6-os verzió magyar nyelven is letölthető a Mozilla weboldaláról, a szokásos (Windows, Linux, Mac) platformokon.

01.23. Frissítés: találtunk egy angol nyelvű videót a Firefox 3.6 újdonságairól

-K.I.

Egy jó online tárhely olyan, mint a svájci bicska. Használhatjuk fontos adataink biztonsági mentésére, amely így betörés, tûz, sõt a vírusfertõzések ellen is védett. Megoszthatjuk kollégáinkkal - üljenek akár a szomszéd asztalnál, vagy a világ másik végén - a nagyobb fájlokat, amelyek e-mail csatolmánynak már túl nagyok, ráadásul ezekbõl is mindig a legfrissebb verzióhoz férhetnek hozzá. Saját adatainkat pedig bármilyen számítógéprõl elérhetjük, akárcsak egy mindig magunkkal hurcolt pendrive esetén. Arról már nem is szólva, hogy ez a fájlcserebere legkényelmesebb módja is.

Logikus lépés volt, hogy a Google belép erre a területre is, s ehhez a közös munkát támogató online irodai csomagját használja, amelyen eddig is lehetett tárolni és megosztani bizonyos fájlformátumokat. A kínálatot megvizsgálva elsõre úgy tûnik, eléggé szûkmarkúan mérte az ingyen elérhetõ kapacitást és funkciókat a keresõcég. Nézzük, valóban így van-e?

Google Docs - 1 gigabájt ingyen

A Google Docs mindeddig webes irodai csomag volt, az Office funkcióit (szövegszerkesztés, táblázatkezelés, prezentációgyártás) kínáló, de az egyes dokumentumokon való közös munkát is lehetõvé tevõ eszköz. Mostantól azonban újabb elemmel bõvül lehetõségeinek sora: tetszõleges (250 megabájtnál kisebb) fájlt feltölthetünk, hogy bármilyen géprõl elérhessük, illetve munkatársainkkal megoszthassuk azt. A méretkorlát lehetõvé teszi, hogy a levelezõrendszereknél szokásos maximális csatolmányméretet túllépve oszthassunk meg fájlokat másokkal és saját mobil önmagunkkal, de megakadályozza, hogy például mozifilmek vagy fizetõs szoftverek illegális csereberéjére használjuk a szolgáltatást. Az ingyenesen rendelkezésünkre álló tárhely 1 gigabájt, ez azonban bõvíthetõ, minden további gigabájt ára 25 cent évente. Egyelõre úgy tûnik, a legkisebb vásárolható egység 20 gigabájt, amelynek évi 5 dollár, azaz kevesebb, mint 1000 forint az ára, a következõ csomag pedig az évi 20 dollárért bérelhetõ 80 GB.

A kezelés pofonegyszerû, egy Feltöltés feliratú gomb megnyomása után a Windowsban megszokott módon összeállíthatjuk a feltölteni szándékozott fájlok listáját, s gombnyomásra indul a folyamat. Az egyetlen extra, hogy eldönthetjük, melyik korábban létrehozott mappába kerüljenek a feltöltött állományok.

Windows Live Skydrive - 25 gigabájt tárhely ingyen

A Microsoft internetes tárhelyére Windows Live-os, azaz például a Messengerhez használt jelszóval lehet belépni, és nagyon egyszerû a csevegõprogramban lévõ kontaktokkal megosztani a feltöltött tartalmakat, legyen szó képrõl, videóról vagy akár egy Excel fájlról. A Skydrive legnagyobb vonzerejének az számít, hogy 25 gigabájtnyi adatot lehet tárolni rajta, sajnos a használatát bonyolultabbá teszi az, hogy a feltöltött fájlok mérete egyesével nem lehet nagyobb 50 megabájtnál. Ha például egy 700 megabájtos filmet szeretnénk átküldeni rajta keresztül egy ismerõsnek, azt elõbb tömörítõprogrammal vagy például Total Commanderrel 50 megabájtos szeletekre kell darabolni, az ismerõsnek pedig ugyanazzal az alkalmazással újra össze kell illesztenie.

Ugyanakkor a webes felület bármelyik böngészõbõl egyszerûen kezelhetõ, könnyedén lehet szabályozni benne, hogy ki melyik mappa tartalmához férhet hozzá, e-mailes meghívót is lehet küldeni a fájlokhoz, így akár a nyaralós fotók megosztására is jól használható, bár erre manapság a legtöbben a Picasát vagy a közösségi oldalakat használják. Egy külsõs cég Skydrive Explorer néven olyan windowsos szoftvert is készített hozzá, amellyel a Skydrive-ra feltöltött tartalmakat úgy lehet böngészni a Windows Intézõbõl, mint egy helyi meghajtó tartalmát, ami megkönnyíti azt, ha egyszerre sok fájlt szeretnénk oda feltölteni.

eSnips- 5 gigabájt tárhely ingyen

A legjobb webkettes szolgáltatásokat felsoroló különbözõ toplistákon találkozhattunk pár éve az eSnips nevével: az oldal kezdetben azért élvezte számos felhasználó rokonszenvét, mert gyakorlatilag bármit fel lehetett tölteni rá megosztás céljából. Sajnos azóta már jelentõs korlátozásokat vezetett be a tárhelyszolgáltató: a rendelkezésre álló tárhely 5 gigabájt, amely pénzért sem bõvíthetõ, a feltöltött állományok azonban nem lehetnek nagyobbak egyenként 100 megabájtnál, a ZIP/RAR formátumú fájlokból pedig maximum 50 megabájtos méretig enged feltölteni a rendszer.

Ennél a szolgáltatónál az az extra, hogy a fájlok letöltõoldalának kinézetét testre szabhatja a felhasználó, a rendelkezésre álló sablonok között egy könyvelõiroda és egy metálzenekar is megtalálhatja a stílusához illõ felületet. Az eSnips ugyanis egy közösségi megosztóoldal, melyen bár lehetséges az állományok privát megosztása is, elsõsorban az azonos érdeklõdési körû felhasználókat vonzó tartalmak összegereblyézésén van a hangsúly. Mûködtetõi ingyenes PC-s és mobiltelefonos feltöltõklienseket is készítettek hozzá, illetve weboldalba ágyazható widgeteket és a felhasználók által összeállítható lejátszási listák használatát is lehetõvé teszik.

Dropbox- 2 gigabájt tárhely ingyen

Hatalmas méretû fájlok netre mozgatásához nyújt segítséget a Dropbox. A böngészõbõl, mobilról és a számítógépre települõ kliensbõl is elérhetõ tárhely alapverziójáért ráadásul még fizetni sem kell. Azok a felhasználók, akik csak a Firefox profiljukat, titkosított jelszavaikat és egyéb apróságokat mentenének el a webre, bõven beérhetik az ingyenes verzióval. Még egy-egy film alkalmi megosztása is belefér ebbe a felhasználási módba, hiszen a szolgáltatás nem figyeli, mekkora méretû fájlokat töltenek fel rá.

A szolgáltatás legnagyobb elõnye, hogy egész könyvtárakat lehet segítségével megosztani barátainkkal. A címzett csupán egy levelet kap arról, hogy a továbbiakban hozzáfér az egyik mappánkhoz, ha bejelentkezik a Dropboxra. A Windows tálcáján megjelenõ kliensprogram pedig lehetõvé teszi, hogy figyelemmel kövessük a megosztott tárhelyünkön történõ dolgokat, mutatja, mely fájlokat változtatták meg utoljára. A webes felület még ennél is többet tud, az iWiW hírfolyamára emlékeztetõ hosszú listában sorolja a közelmúlt változtatásait.

A Dropbox ingyenes verziója csupán egy szokványos pendrive méretének megfelelõ 2 gigabájtos tárhelyet tartalmaz, azonban havi 10 dollárért már hatalmas mennyiségû, 50 gigabájnyi adatot tölthetünk fel a szolgáltatásba. Akinek ennyi sem elég, az havi húsz dollárért száz gigabájtnyi tárhely gazdája lehet. A Dropbox nem merevlemezként épül be a Windows Intézõjébe, csupán a Dokumentumok mappa egyik almappájaként tûnik fel, illetve a kedvencek között tûnik fel.

Jungle Disk- havi 400 forintért 5 gigabájtos tárhely

A nagy forgalmú weblapok üzemeltetõinek szánta az Amazon a végtelenségig növelhetõ méretû, S3 nevû tárhelyszolgáltatását, ám az otthoni felhasználókat kiszolgáló megoldásokat is építettek rá. A fõleg biztonsági mentésekre kihegyezett Jungle Disk szolgáltatásra elõfizetõk havi két dollárért öt gigabájtnyi tárhelyet kapnak adataik tárolására. A további felhasznált gigabájtok ára 0.15 dollár, azaz körülbelül harminc forint. Ha az adatokat az Amazonnál szeretnénk tárolni, akkor még a feltöltéshez elhasznált sávszélesség után is kell fizetni pár centet, ha a Jungle Disket felvásárló Rackspace szolgáltatását választjuk, akkor nincs feltöltési díj. Összességében heti egy teljes mentéssel sem kell ezer forintnál többet fizetni a tárhelyért.

A Jungle Diskbõl van olyan verzió, ami nem csak mentésre való, hanem több számítógép között szinkronizálja az adatokat, sõt netes tárhelyként is funkcionál. Ennek az elõfizetése pont egy dollárral drágább az alapcsomagnál, havi 3 dollárba, azaz 560 forintba kerül. Az alapcsomag itt is 5 gigabájtnyi tárhelyet tartalmaz, a további gigabájtok ára pedig szintén harminc forint körül mozog. Az egyetlen különbség, hogy az automatikus mentés mellett a drágább elõfizetéshez járó szoftver hálózati meghajtóként is fel tudja csatolni gépünkre az internetes tárhelyet.

Fájlok átküldésére nem a legcélszerûbb a Jungle Disk, mert az ember nem szívesen adja ki a teljes mentését tartalmazó fiókhoz tartozó jelszavait. Erre a felhasználásra inkább az ftp tárhely a célszerû választás. A családi videók biztonságos archiválására, az idõk végezetéig megõrzendõ fájlok elmentésére viszont az egyik legjobb megoldás ez a szolgáltatás.

Wuala, közösségi tárhely- 1 gigabájt tárhely ingyen

A külsõ merevlemezeket gyártó francia LaCie online tárhelyszolgáltatása, a Wuala igazán közösségi szeretne lenni. Az alapnak számító fájlok, könyvtárak megosztása mellett akár a merevlemez nagyobb darabjait is fel lehet ajánlani a többieknek. Az elsõsorban biztonsági mentésekre kitalált rendszer arra alapoz, hogy a világ összes számítógépe úgyse romlik el egyszerre. (Vagy ha igen, akkor úgyis hatalmas a baj.) Minden felajánlott gigabájtért ugyanennyi helyet kapunk valamelyik másik felhasználó gépén, amit a rendszer a netes tárhelyünkhöz csap. A Wuala kliense feltöltés elõtt titkosítja az adatokat, így attól nem kell félni, hogy a másik gép tulajdonosa beleolvas a dokumentumainkba.

Aki nem szeretne felajánlani tárhelyet, de nem is éri be az aprócska, egy pendrive méretével megegyezõ egy gigabájttal, az vehet is magának további helyet. A tíz gigabájt ára évi 25 dollár, ötven gigabájtért 95 dollárt kell fizetni. A nagyobb helyigényûek akár egy terabájtot is vehetnek a Wualától, ehhez azonban már évi ezer dollárt, azaz 189 ezer forintot kell kicsengetnie a felhasználónak.

Ftp, a klasszikus tárhely - pénzért bármekkora

A kilencvenes évek végén mind a külföldi, mind a hazai felhasználók leginkább az ftp-protokollt használva küldözgették egymásnak például a netrõl levadászott mp3-akat. Sokan saját otthoni számítógépüket mûködtették otthon a letöltések kiszolgálása végett, a szerencsésebbek azonban valamilyen egyetemi vagy céges szerveren jutottak tárhelyhez, és erre másolták fel a tipikusan néhány megabájtos szeletekre darabolt formában a zenéket.  Ekkoriban még bõven a Bittorrent, és az óriási kapacitású winchesterek, a dvd-k korszaka elõtt járunk, amikor egy honlap raktározására tíz-húsz megabájt tárhelyet kínáltak a cégek, és az e-mail postafiók sem volt több gigabájtos, mint manapság.

Az ftp-zéshez külön programot célszerû használni jelenleg is, ami a kezdõbbek boldogulását megnehezíti vele, de aki legalább a középiskolában látott már Total Commandert, az el tud boldogulni ezzel is. Az ismertebb kliensekkel gyakorlatilag úgy mûködik a dolog, mint egy fájlkezelõ programban, az egyik ablakban a merevlemez tartalma látható, a másikban pedig a távoli gépé, ezek között lehet másolni és törölni. A veteránabb internetezõk ma is elõszeretettel használják, mivel megszokták használatát, sajnos azonban ftp-tárhelyet gyakorlatilag csak ismerõstõl lehet ingyen kunyerálni, cégek nem kínálnak ilyet, hiszen nem lehet rajta például hirdetéseket értékesíteni, szemben a webes tárhelyekkel.

Rövid keresgélés után több hazai cégnél is találtunk fizetõs ftp-tárhelyet, ebbõl egy két gigabájtosért legalább havi 800 forintot kérnek el, de van, ahol 4 ezer forintot számítanak fel. Egy 8-10 gigabájt tárolására alkalmas szervertárhelyért havonta 1500-2000 forintot kérnek el. Az ilyen típusú tárhelyek elõnye az, hogy általában nincs megkötés arra vonatkozólag, hogy milyen fájltípusból legfeljebb mekkorát tölthet fel a felhasználó, így például videofájlt sem kell 40-50 megabájtos részekre darabolni ehhez a mûvelethez.

Melyiket válasszam?

Az elsõre gyengének ható Google ajánlat valójában messze a legolcsóbb tárolási lehetõséget nyújtja, hiszen évi negyed dollárt kér minden plusz gigabájtért, szemben a többiek két dollár fölötti ajánlatával, és az egy fájlra vonatkozó méretkorlát is a leggálánsabb a keresõcégnél. Akinek ez utóbbi nem fontos, az jól járhat az ingyenes Microsoft SkyDrive-val, hiszen 25 gigabájt tárhely igen bõségesnek mondható. Azoknak azonban, akik elsõsorban biztonsági mentésre használnák a szolgáltatások egyikét, vagy kimondottan nagy méretû fájlokat tárolnának szerveren, mindenképp a fizetõs megoldások közül kell választaniuk, hiszen az ilyen irányú kényelmes használathoz elengedhetetlen a korlátlan fájlméret és praktikus az is, ha Windowsban/Macen hálózati meghajtóként jelenik meg a távoli gépen nyújtott tárhely.

Kezdtem komolyan attól tartani, hogy a 2010-es év első bejegyzése nem az első hónapban születik. Pedig a tanuláshegyek mellett melóhegyek is gátolhattak ebben. A vizsgaidőszak pedig mindennél fontosabb az év két részében. Ilyenkor cikkek is kevesebb és ritkább alkalommal születnek.

De mint minden rossz, egyszer ez is véget ér, és fél évig nélkülözni lehet a vizsgaidőszakkal járó stresszt és kemény tanulást. Addig pedig míg eljő a várva várt szabadidő, meg kell barátkozni a síránkozó blogbejegyzésekkel is.

Mától, azaz január 16-tól csak a 06-xx-yyyyyyy vagy a +36-xx-yyyyyyy formában tárcsázott hívások lesznek sikeresek, vagy elküldött SMS-ek és MMS-ek érkeznek meg a címzetthez. Korábban ugyanis gyakran használták a mobiltelefon tulajdonosok a csak telefonszámot tárcsázáskor, ha a hívás hálózaton belül történt. Ilyenkor elegendő volt 06-20/30/70 nélkül, csak a mobilszámot beírni vagy kiválasztani a telefonkönyvből, és tárcsázni.

A Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) és a mobilszolgáltatók is javasolják, ha eddig nem tettük meg, most mindenképp írjuk át a kérdéses számokat. Ha már módosításra kerül sor, érdemes egyből a nemzetközi formátumban átírni, tehát 06 helyett +36-ot írni a körzetszám (hálózatkijelölő) elé.

A kényelmetlenséggel járó döntés hátterében az a tény áll, hogy ma Magyarországon mintegy 11 millió aktív mobilszám van, és a különböző szolgáltatások (pl. mobilinternet) miatt ez csak növekedni fog. Nem ritka, hogy manapság kettő vagy több hívószáma legyen egy embernek. Mivel a számok csak a 200 0000–999 9999 tartományból használhatók, a kapacitás véges. A mostani lépéssel a 0-val kezdődő telefonszámok, valamint a 199 9999 alatti tartomány is felhasználható, így hozzávetőlegesen 6 millióval több aktív sim kártyának osztható ki hívószám.

Így tárcsázzunk ezután - Forrás: T-Mobile

A telefonszámok az átállást követően nem változnak meg, az átállás nem érinti a mobilhálózatból vezetékesbe vagy vezetékesből mobilba irányuló hívásokat és a rövid számok (például a segélykérő 112-es szám) hívását sem.

A számok átírása kézzel elég kényelmetlen, amennyiben telefonunk szóba áll a számítógéppel, PC-s segédprogrammal sokkal egyszerűbb a módosítás - ehhez segítséget nyújt az [origo] cikke.

-K.I.

A Google statisztikáiból kiderül, hogy a legtöbbet begépelt kifejezés az iWiW volt, a "játékok" szó pedig a második legtöbb alkalommal került be a keresőmezőbe. Az első helyezett óriási növekedést produkált, az előző időszakhoz képest ugyanis 2.300%-kal növekedett a népszerűsége. A dobogósok egyébként 2008-ban is ugyanazt a pozíciót foglalták el. Az egyik legnépszerűbbnek tartott YouTube az előkelő harmadik helyezést tudhatja be magának, ráadásul a videomegosztó pozíciója 40%-kal növekedett.

Az ezt követő kulcsszavak átlagos tendenciát mutatnak, így az első tízben van a torrent, a térkép, a tv (televízió) és a freemail is. De a közkedvelt free szó se maradt le a 10-es listáról.

Érdekességként könyveltük el, hogy a budapesti statisztika megegyezik az országossal, ám ha megyék, pl. Békés adatait nézzük, akár teljesen más sorrendet fedezhetünk fel. Példának okáért az imént említett dél-alföldi megye első három helyezettje: játékok, iwiw, youtube. A megyeszékhely, Békéscsaba pedig a negyedik a sorban (Fejér megyében viszont Székesfehérvár az aranyérmes).

Mi a helyzet az IT piacon?

Az informatika kategóriájában az Asus a csúcstartó, a HP a második helyet, a Firefox pedig a harmadikat zsebelte be. A Windows 7 pedig a legdinamikusabban fejlődő kulcsszó, ezerhétszáz százalékpontos növeketést tudhat magáénak.

A top 10-be bekerült a szoftveróriás új rendszere mellett mellett a NOD, a serial és a YouTube is. A növekedő keresések között főleg a különböző szoftverek letöltése volt a domináns.

Mivel az aktuális újdonságok és szenzációk kivételével szinte semmi nem köpött be igazán a levesbe, a statisztika hozta az amúgy átlagosnak vehető szintet, a  jövő évi írásunktól sem várunk nagy durranást, ennek ellenére ígérjük, jövőre összehasonlítjuk a két év eredményeit.

-K.I.