Hétköznapok kategória bejegyzései

Szeptember közepe van, tombol a vénasszonyok nyara, sokan mostanra tartogatták utószezoni szabadságukat, még el sem kezdtek hullani a sárgás-barnás-rozsdavörös falevelek, de az üzletekben már megjelentek a karácsonyi dekorációk és termékek.

Hova ez a sietség? Miért ilyen korán?

Jómagam is karácsonyimádó hírében állok, de egészen fiatalkorom óta a karácsony hangulata legkorábban is november közepén-végén kopogtat be minden évben. Hiszen addig még jó esetben van egy szuper nyárutónk, majd később kirándulunk a lábunk alatt az őszi falevelektől ropogó parkban, faragunk töklámpást Halloweenre, és jó esetben csak utána kezdünk el ténylegesen foglalkozni a közelgő karácsonnyal.

A neten találtam, mai létjogosultsága megkérdőjelezhető, mégis érdemes tisztában lenni a tegeződés/magázódás írott vagy íratlan szabályaiva.

Amikor februárban kiveszed a nyári szabadságodat júliusra, már szemeid előtt lebeg a felhőtlen napsütés, heverészés a vízparton, koktél szürcsölése, nyaraló embertömeg, végtelen időtöltés a szabadban, séta a naplementében. Ezzel kb mindannyian egyet is érthetünk. Aztán ahogy közeledik a váva-várt időpont, egyre izgatottabb leszel, egyre sűrűbben nézed az időjárásjelentést, és ha esetleg rossz időt ír, legyintesz, hogy

ó, hát még van idő, a meteorológusok se tudják biztosra ennyivel előre.

Aztán mikor megérkezel és beigazolódik, hogy tényleg rossz az idő, szintén nyugtatod magad, hogy majd akkor kirándulunk, meg ilyesmi.

Na, pont így jártam én is idén. Balatonföldvár, hétfőn még 32 fok, strandidő. Kedden hidegfront, eső, szél. Vasárnapig a szél rendszeres vendég volt, de az a kalapot lefújós, hideg, brr. Hát, voltak napok amikor már örültünk a 22 foknak, máskor hosszú gönc a 16 fokban. A strandidő az első nap kivételével már igencsak hanyagolt minket. Ilyenkor persze próbálsz kirándulni, így áthajózol Tihanyba, ami szép, csak a borzasztó erős, viharos szél a kedvedet is elrontja.

A fotó még tavaly júliusban készült a balatonföldvári kikötőben

Aztán egy idő után megbékélsz a helyzettel, nem örülsz, de nem is szomorkodsz. Hazajössz, otthon azt mondod: végre újra itthon. És megnézed a fényképezőgéped tartalmát: kb 20-25 fotó, míg tavaly ilyenkor 2-300 expó készült.

Rád ül a csalódottság egy nap erejéig, de túlteszed magad, mert újra dolgoznod kell. Vígasztal, hogy legalább pihentél, addig se melóval telt az az egy hét. Ilyenkor már kicsit inkább elpazaroltnak tűnik a benzin, az autópálya matrica. Nem fér a fejedbe, hogy hogyan lehetséges 6 totál pocsék nap egyhuzamban júliusban, amikor minden a globális felmelegedésről szól. Hisz nem egy-két napról van szó, hanem összességében, a jelenlegi előrejelzés szerint nyolcról. Aztán tudatosul benned, hogy hozzá kell az ilyesmihez is szokni, az időjárás lassan nyáron is lutri lesz. Sőt, egészen pontosan szélsőségek folyamatos harca. Hisz az elmúlt pár évből nem emlékszem olyan nyárra, ahol a 2-3-4 hetes, kellemes 28-30 fokok domináltak volna. Ellenben tisztán él a hosszú hetekig tartó 35-38 fokok hada, amit szélsőséges, brutális vihar oszlat el, hogy pár napig tartó 20 fokot követően fejesugrás következzen az újabb 35 fok feletti kánikulába. Mintha a kettő között nem lenne semmi.

Balatoni nyár, én így szeretlek...

Ha az ember nyitott szemmel jár a világban, néha a városi élet egy-egy szép, vagy vicces részleteit is megtapasztalhatja.

Az alábbi graffitin felületesen szemlélve nem egyértelmű, hogy a felirat Kispest vagy Újpest szeretne lenni, ám kis fantáziával és alaposabb vizsgálattal kirajzolódik a valóság: valaha, kezdetben Kispest volt a felirat (és mellette fekete színnel a 2018-as év is feltűnik), de egy másik fővárosi labdarúgócsapat drukkerének láthatóan nem tetszett és átjavította Újpestre (a nyomatékosság kedvéért csapata lila színével évjáratozta is: 2020). A kép a Népszigeten készült.

Így már érthető...

Ha te is elkötelezettje vagy a fennartható jövőnek, a környezettudatosságnak és a szelektív hulladékgyűjtésnek, úgy ahogy én, valószínűleg érdekel is, vajon mit lehet újrahasznosítani és mit nem. Már csak azért is, hogy ne dolgozzunk a konyhában feleslegesen.

Az emberek egy része környezettudatos, de ezek közül is vannak jó páran, akik csak "műanyag - papír - fém" elvet követnek, pedig ezek közül is ezerféle van. A cím alapján az alábbiakban a műanyagokról lesz szó.

Műanyagok

Általános iskolai kémiaóráról ismerősen cseng korunk egyik leggyakoribb és egyben legvitatottabb találmánya a műanyag névre keresztelt kőolajszármazék. Nehezen képzelhető el nélküle az életünk, de épp annyi vita, tévhit és probléma övezi. Főleg a hulladékkezelésüket - ami legtöbbször nincs, ez a gond. Pedig a műanyagok jó része újrahasznosítható. Az iskolából még rémlik talán, hogy rengeteg féle műanyag létezik, mind különböző célra, talán még az is megvan, hogy két-három betűs rövidítéseket kaptak: PP, PET, PE, satöbbi. Az már végképp az alma mater homályába veszik, hogy pontosan mi is a nevük, legfeljebb arra emlékszünk, hogy "polivalami". És valóban, polietilén, polisztirol, polikarbonát. Hogy az olyat ne is említsem, hogy akrilnitril butadién sztirol. Micsoda nyelvtörő kifejezések, hát hogy lehetne ezeket megjegyezni?

Szelektív gyűjtés. De hogyan?

Ez sem újkeletű, rémlik olyan tévképzet, hogy ezeket valami sárga színű kukába kell gyűjteni. Talán még az is, hogy érdemes a szennyezetteket elmosni, de inkább csak elöblíteni. Tehát nem kell nekiesni mosószerrel, üvegkefével, vagy mosogatógéppel, ezek teljesen szükségtelenek.

Vannak, akik műanyak-műanyag alapon mindent bedobnak. Tiszta vagy sem, valóban csak műanyag-e vagy sem (esetleg műanyag és valami más kombinációja), újrahasznosítható-e vagy sem.

De mit tegyen a földi halandó, ha még ezt a kissé bonyolult feladatot, mint a műanyagok újrahasznosítása, szeretné sokkal hatékonyabban és környezettudatosabban végezni?

Ez nem is annyira bonyolult, mint elsőre gondolnánk. A műnyagok 90%-a csomagolási műanyag, ezeken elvben kötelezően, gyakorlatilag inkább nagyrészt megtalálható egy körkörös háromszög, valamint a két-három betűs rövidítés.

Viszont, amit lehet eddig nem figyeltél, vagy nem vettél észre, többnyire (de sajnos ez sem mindig) egy számjegy is van a háromszögben. Ez az igazi varázslat. Bár a számokból sok van, neked mindössze hármat kell megjegyezned és profi műanyag újrahasznosító leszel.

Amennyiben a kérdéses műanyagon megtalálható a szám, neked csak a 3, 6 és 7 számjegyeket kell fejben tartani. Ezek ugyanis nem újrahasznosíthatóak, a fenti ábrán ezek pirossal vannak jelölve:

• 3 - PVC (polivinil-klorid)
• 6 - PS (polisztirol)
• 7 - egyéb

Ha bármelyik másik műanyag jelölést találod és nem kombinált anyag (pl. fémmel sajtolt, gőzölt), hanem tényleg csak műanyag, nem tudsz mellé lőni: mehet a szelektívbe. És még csak a poszt elején említett furcsa poli-kezdetű szavakat se kell megjegyezni.

Kivételek, tévhitek

Nyilván mint mindig, van kivétel, tehát nem minden használható újra, ami annak látszik. Kivételekből is felsorolhatatlanul sok van, csak két, saját tapasztalatból látott tévképzetet sorolnék fel.

A polisztirol hab, amit a hétköznapi életben csak hungarocellként hívunk, a 6-os számot viseli, ez nem újrahasznosítható, ne dobjuk a sárga kukába (sajnos ennek ellenére sokszor látom).

A CD, DVD lemez anyagát ugyan sokan ismerik: polikarbonát: rendkívül ellenálló műanyag, ebből készülnek még napszemüvegek, rendőrségi pajzsok és sok más, műanyag burkolatok (pl. lámpa, elektromos/elelktronikus eszköz), olyan helyzetben használatos eszközök esetén, ahol az ellenállóság nagyon fontos. Nos, a CD egy része valóban ez, de sok más egyéb anyagot is tartalmaz, pl. fémeket, lakkot, festéket. Ezért, bár a fő anyaga műanyag, mégsem hasznosítható újra.

Bízom benne, hogy ezek után már nem fog fejtörést okozni egy műanyag csomagolóanyag sorsa, csupán megnézed az oldalát vagy az alját, a kis körkörös háromszöget, a rövidítést és a számkódot keresve, és már tudni fogod, hol a helye. ;-)

Talán már megszokhattuk, hogy időnként az időjárás tényleg tréfát űz velünk. Történt ez idén február közepén a közel húszfokos hőmérsékletű pár napban, de most is. Húsvét után nem hogy nem tavaszi idő, hanem egyenesen télies fordulat röpköd minden időjárással foglalkozó oldalon. A szél már most is erős, de állítólag még a havazás is bekandikálhat kicsit a következő napokban.

Tippeim szerint a 20 fok környéke lenne ideális: egy-egy nap kicsit alatta, máskor kicsit fölötte. Erre bizony várnunk kell, ahogy az igazi tavaszra is.

Forrás: Időkép

Ahogy írják:

Erős lehűlés jön húsvét után Húsvéthétfőn sok napsütésre számíthatunk, majd a délután második felében északnyugaton és északon elkezd megnövekedni a felhőzet, viszont estig csapadék sehol sem várható. Délnyugatira fordul a szél, melyet élénk, erős lökések kísérnek majd. A fagyos reggel után napközben 13 és 18 fok közé melegszik a levegő. Keddre virradóan erős, viharos északi, északnyugati széllel, esővel, majd egyre inkább havas esővel, havazással markáns hidegfront érkezik. Napközben fokozatosan egyre kisebb területre korlátozódik a csapadék, késő délután északnyugat felől csökkenni kezd a felhőzet. Erős lehűlés várható, délután mindössze 4-9 fokot mérhetünk.
Forrás: Időkép

Mivel a március sem bővelkedett tavaszi időben (inkább csak a legvégén néhány nap), így valószínűleg az idei szezonban is gyorsváltás lesz az évszakok között: vegyes tél, felejthető tavasz, korán berobbanó nyár.

Meglátjuk...

Így történik ez, ha a telet követő első, jelentős napos idő elérkezik. Covid ide-vagy oda, azért ki-kikacsintunk, ha már csalogatnak a nap ragyogó sugarai.

Akinek gyerekkorában volt benne része, talán ma is sokat álmodik a fehér karácsonyról. Arról a jelenségről, amire gyerekkorunkból mindannyian sokan emlékszünk, de az utóbbi években (talán évtizedekben is) már legfeljebb csak emlékként él bennünk.

De miért?

A netet böngészve azt tapasztaltam, hogy vagy nincs egyöntetű egyetértés, vagy a témában nálam jóval járatosabbak sem tudják. Van aki a globális felmelegedésre fogja, van aki csak azt mondja, hogy az emlékek idővel megszépülnek és valójában régen se volt gyakori a fehér karácsony, van aki szerint csak természetes jelenség az, hogy időről időre változik az időjárásunk. Szóval nincs olyan válasz, amiről a nagy többség azt mondaná, ez az oka az egyre csökkenő esélyű havazásnak a karácsonyi ünnepek környékén.

Sajnos saját adattal kevéssel rendelkezem (csupán az elmúlt, 2020-as karácsonyról van saját adatgyűjtésem), de a legutóbbi karácsony hozza a korábbi évek gyakorlatát: erőteljes felmelegedés vagy közvetlenül az ünnepek előtt, vagy pontosan az ünnepek alatt. Az alábbi, saját magam által gyűjtött adatok szerint épp december 23-ról 24-re melegedett az időjárás egy embereset: bőven 10 fok fölé. Ha visszaemlékszünk, nagyjából ez a tendencia volt jellemző a korábbi évekre is. Emlékszem 10, maximum 15 év távlatából olyanra is, hogy a karácsonyt megelőző hetekben bőséges havazásra reméltük, megmarad az ünnepekig, de akkor is 22-23-a környékén jött egy több, mint 10 fokos felmelegedés, ami az élményt szertefoszlatta, a havat pedig elolvasztotta.

Előrébb sajnos nem jutottunk, de elhatároztam, hogy a következő karácsonyra, ezen bejegyzés folytatásaként végzek egy alapos adatgyűjtést (szerencsére forrás van bőven: MET, Időkép, stb.) és a 2021-es karácsony előtt megpróbálok jómagam is találgatásokba bocsátkozni.

Aztán az ünnepek után persze levonjuk a konklúziót: (1) Sikerült-e? (2) Volt-e fehér karácsony?

A forralt bor olyan, mint a foci - mindenki ért hozzá, mindenki szereti, és akárkit megkérdezhetünk róla, azonnal boldogan elmondja a véleményét, mi kell ahhoz, hogy jó legyen.

Pedig egy kis túlzással akár azt is mondhatnánk, ahány ház, annyi forralt bor. Persze a fő összetevők állandóak - például bor, na, az mindenképp kell bele. De hogy fehér vagy vörös, édes vagy száraz, könnyű vagy testes legyen... hát ott már ezerféle irányba el lehet indulni.

Kezdjük egy vörösboros recepttel

Ott van például az egyik legtöbbször bizonyított, Magyarországon is jól ismert változat: az osztrák sógorok híres Glühweinje, amiről mindenki ódákat zeng, aki valaha is poharazott már az alpesi sípályák hüttéiben. Vigyázni kell, a Glühwein ugyanis könnyen a fejünkbe száll - úgyhogy csak óvatosan a lesiklással ilyenkor.

Mi kell a Glühweinbe?

• 1 üveg száraz vörösbor
• egy citrom
• két rúd fahéj
• 3 szegfűszeg
• 3 evőkanál cukor
• egy kis kardamom (vagy gyömbér)

Melegítsük fel a vörösbort, de semmiképp ne forraljuk! A citromot vágjuk gerezdekre, és dobjuk a borba. Aztán jöhet a fahéj, a szegfűszeg és a cukor, no meg persze a kardamom, ízlés szerint. Melegítsük a bort körülbelül öt percig - de most se forraljuk -, aztán hagyjuk állni az egészet vagy egy órán át. Fogyasztás előtt újra melegítsük meg, és keverjük fel a főzetet.

Érdekes, hogy milyen egyszerű ital ez a híres osztrák lélekmelegítő, ahhoz képest, hogy mennyire finom - talán azért, mert egy órán át állni hagyjuk, mielőtt meginnánk.

Forrás: 500px.com

Lássunk fehérboros hazai recepteket is

A kiegyensúlyozottság jegyében egy édeset, meg egy szárazat. Megkérdeztünk két igazi ínyencet, a remek ételeiről-italairól barátai közt rég jól ismert Folk Florinát (51) és Bernát Andrást (71). András hobbi borszakértőként nemcsak a remek ízekhez ért, de nagyapja csopaki bortermelő volt, így a boros italokkal már gyerekkora óta egész közeli a kapcsolata.

Florina forralt muskotálya

"A forralt bort mindig édes borból, főleg muskotályból készítem - mondja Florina -, de ha nagyon muszáj, lehet édes szürkebarát vagy debrői hárslevelű is az alapja. A bor pedig lehet egy közepes eresztés is, nem muszály első osztályúnak lennie."

Hozzávalók:

• egy liter édes muskotály
• 3 deci fekete tea (nem zöld, nem gyümölcs!)
• 4 evőkanál cukor
• egy jól megsúrolt citrom héja, de kerülhet a belsejéből is egy karika
• 10 szem borókabogyó
• 5-7 szem szegfűszeg
• egy rúd fahéj ("nem szeretem az őröltet, zavaros lesz tőle a bor")

A hozzávalókat a még hideg borba pottyantjuk, aztán az egészet összemelegítjük. Épp csak addig tegyük ezt, amíg épp elkezd forrni. Ekkor zárjuk el a lángot, és fedjük le a bort. Nem kell várni, akár azonnal is fogyasztható, de "egy negyed óra múlva már tényleg ihatóra hűl, meg a zamatok is jobban kijönnek". A kész italt szép, átlátszó üvegpoharakban szervírozzuk.

Bernát-féle forralt csopaki olaszrizling

"Csopakon töltöttem a gyerekkoromat, nagyapám bortermelő volt, olaszrizlingjével többször ezüstérmet szerzett. Emlékszem, tizenéves korunkban telente, amikor a befagyott Balaton jegén korcsolyáztunk, mindig az ő zamatos forraltborát ittuk. Hát azt az ízt próbálom én telente újraéleszteni." - meséli András.

Hozzávalók:

• egy liter száraz olaszrizling • 2-3 deci víz
• 4-5 evőkanál cukor • két teáskanál szegfűszeg
• fahéj, egy rúd
• ízlés szerint feketebors (a vad csípős ízek barátai kísérletezhetnek egy szem cseresznyepaprikával!)
• egy citrom héja

"Jobb szeretem száraz fehérborból, lehetőleg egy évesnél nem öregebb friss borból főzni az italt, mert ezekben jobban érezni a könnyű, gyümölcsös ízt. A fehér eleve könnyebb, a vörös sűrűbb, nehezebb illatú - ahhoz hasonlítanám a különbséget, hogy valaki zsírral vagy olajjal főz." - magyarázza lelkesen András. Az elkészítése pedig pofonegyszerű: ne főzzük nagy lángon, csak lassú tűzön, lefedve, hogy a bor teteje épp csak gyöngyözzön.

A gyerek sem maradhat ki a jóból

Mert szerencsére nem kell Nobel-díjas elmének lenni ahhoz, hogy elkészítsük a forralt bor alkoholmentes változatát is: a bormentes receptek meghökkentően hasonló ízvilággal rendelkeznek, mint az eredetiek, sőt, még azt is eldönthetjük, hogy a vörös- vagy a fehérborból készült italt szeretnénk szesz nélkül leutánozni. Rengeteg leírás van a neten, bátran kísérletezhetünk, hogy melyik jön be.

Ahogy tavaly a törökországi, elkészült idén is a nyári kisfilmem. Közel 3 és fél perc szubjektív nyári élmény, ezúttal nem külföldről, hanem kis hazánk néhány helyszínéről. Helyet kaptak benne budapesti helyszínek, hegyvidéki túrák, vidéki kiruccanások is.

Nem bőbeszédű, hanem tömör nyári összefoglaló.

Technikai infó: a film 1080p Full HD-ban, másodpercenként 60 képkockával készült, így a legmagasabb minőségben megizzaszthatja a készüléket - ilyenkor érdemes visszább venni a felbontásból.

-K.I.