Blogbejegyzések
A korábbi dizájnváltás és a "GSM" szó névből elhagyását követően sejteni lehetett, hogy az imázsváltás nem áll meg a logó lecserélésén. A mai naptól kezdve Pannon helyett Telenor Magyarország a távközlési vállalat neve, ezzel egyidőben új díjcsomagok és kedvezmények láttak napvilágot.

A legnagyobb újdonság a percdíjas mobilinternet, melyet Internet Praktikum néven kell keresnünk a távközlési vállalat honlapján. Az uniós internet roaming díjai is csökkentek, az eddigi horror árak helyett 100 kilobájtonként 59 Ft-ot kell fizetni az Európai Unión belül. Minden eddiginél olcsóbban, percenként 5 forintért hívatunk vezetékes számokat.
Bizonyára emlékszünk még, ahogy 2004-ben a Westel változott át T-Mobile Magyarországgá, abban az esetben is a Deutsche Telekom mobilüzletág nevét és imázsát vette át az akkori Westel,azóta pedig már teljesen hozzászoktunk a fehér-magenta színösszeállításhoz.
Az egész procedúra abból a 2007-es panaszból eredeztethetõ, amelyet még a norvég Opera Software nyújtott be az Európai Bizottságnál a Microsoft ellen. Indoka az volt, hogy a szoftveróriás megsérti az EU-s versenyjogi szabályokat azzal, hogy saját böngészõjét, az Internet Explorer integrálja a Windowsba. A Microsoft végül megúszta a súlyos pénzbüntetést, cserébe viszont kompromisszumos megoldást fogadott el: olyan képernyõt jelenít meg operációs rendszerein, amelyen keresztül felkínálja a rivális böngészõprogramok letöltését és telepítését a felhasználóknak.
Tizenkét browserbõl lehet választani
A Microsoft hazai képviseletétõl csütörtökön még azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a magyar felhasználók számítógépein március 17-étõl fog megjelenni a böngészõválasztó képernyõ. Az új browser telepítését biztosító felület a Windows Update-en keresztül, automatikus frissítésként töltõdik le a PC-re mind Windows XP, mind pedig Vista és Windows 7 esetében. Bár hivatalosan még nem kellett volna elindulnia, cikkünk publikálását követõen nagyjából másfél-két órával több szerkesztõségi PC-n is felbukkant már a választóképernyõ, de idõközben hazai twitterezõk is beszámoltak hasonlókról. A Microsofttól kora délután megtudtuk, a külföldi központból döntöttek úgy, hogy elõrébb hozzák a bevezetést hazánkban.

A képernyõt a Windows frissítõszerverei nem azonnal küldik majd ki az összes PC-re, hanem fokozatosan, egyszerre mindig csupán a felhasználók kis százalékával bõvítve a választásba bevont felhasználók körét annak érdekében, hogy elkerüljék a kiszolgálók leterhelõdését, április végére azonban minden hazai felhasználó sorra kerül majd. Ugyanakkor azt is megtudtuk, hogy a böngészõ lecserélését biztosító képernyõ csak azokon a Windows-rendszereken jelenik majd meg, amelyeken az Internet Explorer (IE) alapértelmezett böngészõnek van beállítva, ha ezt valaki már mondjuk Firefoxra vagy Chrome-ra cserélte, nem fog találkozni a képernyõvel, bár a választófelület frissítéskor ebben az esetben is letöltõdik a gépre, ám nem indult el.
Ha valaki a képernyõ elsõ felbukkanásakor éppen nem ér rá a letöltésekkel bajlódni, ráklikkelhet majd egy "Késõbb szeretnék választani" gombra, ekkor a következõ indításkor újból megjelenik majd a képernyõ. Ha egyszerûen lezárja a felületet a felhasználó, a késõbbiekben egy ikonnal indítható újra az az Asztalról, ezt persze ugyancsak törölni lehet majd. Ha valaki a böngészõválasztó felületen keresztül új browsert telepít a gépére, a régi szoftver is megmarad a rendszerben (kivéve ha mondjuk IE 6-ról frissít a biztonságosabb 8-as verzióra), bár az újonnan telepített böngészõ lesz az alapértelmezett.
Már most is ki lehet próbálni
Jelenleg az Egyesült Királyságban, Franciaországban és Belgiumban indították be a böngészõváltást lehetõvé tevõ kampányt, ám aki nem bír a hónap közepéig várni, a Browserchoice.eu weboldalon már most megnézheti, milyen képernyõ fog megjelenni Windowsában. A böngészõválasztó-szimulátornak tekinthetõ honlapot felkeresve kiderül, hogy a fõképernyõn mindig az öt legnépszerûbb browser található, az Internet Explorer 8, a Firefox, az Opera, a Google Chrome, valamint az Apple Safari, melyek mindig véletlenszerû sorrendben listázódnak az oldalon.
A browserek mellett rövid leírásuk olvasható, melynek publikálásra minden program készítõjének azonos számú karakter áll rendelkezésére (ezek közül azonban csak az ismert szoftverek leírása magyar nyelvû), ahogy a szoftverek logóinak mérete is megegyezik egymáséval. Egyes esetekben a Telepítés gombra kattintva rögtön az adott böngészõ telepítõjét kínálja letöltésre a felület, máskor azonban egy letöltõoldalra irányítja a felhasználót. A felületen emellett "További információk" feliratú gombok is megtalálhatók, ezek gyakorlatilag az adott browser honlapjára kalauzolják a felhasználót.
Böngészhet akár Sleipnirrel is
A listán összesen tizenkét böngészõ található, például az általunk korábban többször is bemutatott, Mozilla-alapokra épülõ Flock, vagy a Maxthon, ezek közül azonban már nem mindegyik érhetõ el magyar nyelvû változatban, listázásuk pedig mindig aktuális piaci részesedésük alapján történik, azaz a legkevésbé népszerû áll a lista végén, a jobb szélen. Ugyanakkor a tucatnyi nem túl ismert program közt olyan ínyencségek találhatók, mint a Japánban egyébként komoly felhasználói táborral rendelkezõ Sleipnir böngészõ. Ennek legfõbb extrája az, hogy böngészés közben bármikor át lehet kapcsolni az oldalmegjelenítõ motorját annak megfelelõen, hogy a Firefox, vagy az Internet Explorer alapjait képezõ technológiát szeretnénk használni.
A Maxthon neve a Szoftverbázis látogatói számára ismerõs lehet, ez is egy Internet Exploreren alapuló program, extra szolgáltatásokkal kiegészülve. A GreenBrowser vagy a K-Meleon böngészõk választhatósága valószínûleg kevés embert hoz lázba, de a letöltés lehetõsége bárki számára adott.
A kicsik szerint így sem jó
A letöltõfelület elsõ képernyõjébe még pont beférõ Opera készítõi arról számoltak be, hogy már azt követõen megháromszorozódott szoftverük letöltéseinek száma, hogy csupán néhány országban kezdték bevezetni a választóképernyõt. Noha a többi rivális még nem nyilatkozott, Neelie Kroes EU-s versenyjogi biztos szerint a választóképernyõ alkalmazásával fel fog élénkülni a verseny a webböngészõk piacán, becslések szerint május közepéig ugyanis több mint 100 millió felhasználó elõtt fog megnyílni a váltásra lehetõséget biztosító ablak.
Azonban annak ellenére, hogy a Microsoft is hosszasan egyezkedett a böngészõválasztó képernyõ kialakításával kapcsolatban riválisaival, a kisebb, kevésbé ismert programok fejlesztõi most sem elégedettek. Az eWeek beszámolója szerint azt tartják problémásnak, hogy a választó nyitóképernyõjén csupán az öt legnépszerûbb browser látható, a többi eléréséhez pedig nem lefele, hanem jobbra kell húzni az oldal alján található csúszkát. Ez pedig nem túl megszokott megoldás, hiszen a manapság elterjedt görgõs egerekkel is le- és fel lehet görgetni az ablakokat, nem pedig oldalra.
Olvasóink jelentõs része már váltott
Bár az Internet Explorer még mindig piacvezetõ, az [origo] olvasói számára egyáltalán nem ismeretlenek az alternatív browserek - derül ki saját statisztikáinkból. Méréseinkbõl kiderül, olvasóink 40,5 százaléka Firefoxszal keresi fel oldalainkat, Chrome-ot 3,52 százalékuk használ, Operát 1,69 százalék, Safarit pedig 1,05 százalék.Ugyanakkor korábbi, független statisztikák szerint a Firefox elterjedtsége hazánkban különösen magas, így a böngészõválasztó képernyõ különösen külföldön hozhat új felhasználókat az alternatív browsereknek.
Forrás: [origo]
A cikket az [origo] hozzájárulásával, a CreativeCommons licensze alatt változtatás nélkül vettük át.
![]()
Mivel lejárt a hűségnyilatkozatoma T-Mobile-nál, kíváncsi voltam, újabb hűségidő aláírása esetén mit tudnak nyújtani. Sajnos a korlátlan netcsomagot plusz költség nélkül nem akarták meghosszabbítani, pedig ez lett volna a jó megoldás. Végülis a régi modem helyett elhoztam ingyen egy korszerűbbet, mellyel már megközelíthető a mobilinternet magyarországi felső határa. A feltöltési sebesség a régihez képest háromszoros, a válaszidő (ping) pedig kb fele lett az új eszközzel.
Véleményem szerint kicsit kedvezőbb lesz így a netezés, egy év múlva megézzük, mit tud ajánlani a magenta szolgáltató, hogy tovább maradjak náluk.
Ilyen volt a net a régi modemmel:

És most ilyen lett:

Egy jó online tárhely olyan, mint a svájci bicska. Használhatjuk fontos adataink biztonsági mentésére, amely így betörés, tûz, sõt a vírusfertõzések ellen is védett. Megoszthatjuk kollégáinkkal - üljenek akár a szomszéd asztalnál, vagy a világ másik végén - a nagyobb fájlokat, amelyek e-mail csatolmánynak már túl nagyok, ráadásul ezekbõl is mindig a legfrissebb verzióhoz férhetnek hozzá. Saját adatainkat pedig bármilyen számítógéprõl elérhetjük, akárcsak egy mindig magunkkal hurcolt pendrive esetén. Arról már nem is szólva, hogy ez a fájlcserebere legkényelmesebb módja is.
Logikus lépés volt, hogy a Google belép erre a területre is, s ehhez a közös munkát támogató online irodai csomagját használja, amelyen eddig is lehetett tárolni és megosztani bizonyos fájlformátumokat. A kínálatot megvizsgálva elsõre úgy tûnik, eléggé szûkmarkúan mérte az ingyen elérhetõ kapacitást és funkciókat a keresõcég. Nézzük, valóban így van-e?
Google Docs - 1 gigabájt ingyen
A Google Docs mindeddig webes irodai csomag volt, az Office funkcióit (szövegszerkesztés, táblázatkezelés, prezentációgyártás) kínáló, de az egyes dokumentumokon való közös munkát is lehetõvé tevõ eszköz. Mostantól azonban újabb elemmel bõvül lehetõségeinek sora: tetszõleges (250 megabájtnál kisebb) fájlt feltölthetünk, hogy bármilyen géprõl elérhessük, illetve munkatársainkkal megoszthassuk azt. A méretkorlát lehetõvé teszi, hogy a levelezõrendszereknél szokásos maximális csatolmányméretet túllépve oszthassunk meg fájlokat másokkal és saját mobil önmagunkkal, de megakadályozza, hogy például mozifilmek vagy fizetõs szoftverek illegális csereberéjére használjuk a szolgáltatást. Az ingyenesen rendelkezésünkre álló tárhely 1 gigabájt, ez azonban bõvíthetõ, minden további gigabájt ára 25 cent évente. Egyelõre úgy tûnik, a legkisebb vásárolható egység 20 gigabájt, amelynek évi 5 dollár, azaz kevesebb, mint 1000 forint az ára, a következõ csomag pedig az évi 20 dollárért bérelhetõ 80 GB.
A kezelés pofonegyszerû, egy Feltöltés feliratú gomb megnyomása után a Windowsban megszokott módon összeállíthatjuk a feltölteni szándékozott fájlok listáját, s gombnyomásra indul a folyamat. Az egyetlen extra, hogy eldönthetjük, melyik korábban létrehozott mappába kerüljenek a feltöltött állományok.

Windows Live Skydrive - 25 gigabájt tárhely ingyen
A Microsoft internetes tárhelyére Windows Live-os, azaz például a Messengerhez használt jelszóval lehet belépni, és nagyon egyszerû a csevegõprogramban lévõ kontaktokkal megosztani a feltöltött tartalmakat, legyen szó képrõl, videóról vagy akár egy Excel fájlról. A Skydrive legnagyobb vonzerejének az számít, hogy 25 gigabájtnyi adatot lehet tárolni rajta, sajnos a használatát bonyolultabbá teszi az, hogy a feltöltött fájlok mérete egyesével nem lehet nagyobb 50 megabájtnál. Ha például egy 700 megabájtos filmet szeretnénk átküldeni rajta keresztül egy ismerõsnek, azt elõbb tömörítõprogrammal vagy például Total Commanderrel 50 megabájtos szeletekre kell darabolni, az ismerõsnek pedig ugyanazzal az alkalmazással újra össze kell illesztenie.
Ugyanakkor a webes felület bármelyik böngészõbõl egyszerûen kezelhetõ, könnyedén lehet szabályozni benne, hogy ki melyik mappa tartalmához férhet hozzá, e-mailes meghívót is lehet küldeni a fájlokhoz, így akár a nyaralós fotók megosztására is jól használható, bár erre manapság a legtöbben a Picasát vagy a közösségi oldalakat használják. Egy külsõs cég Skydrive Explorer néven olyan windowsos szoftvert is készített hozzá, amellyel a Skydrive-ra feltöltött tartalmakat úgy lehet böngészni a Windows Intézõbõl, mint egy helyi meghajtó tartalmát, ami megkönnyíti azt, ha egyszerre sok fájlt szeretnénk oda feltölteni.

eSnips- 5 gigabájt tárhely ingyen
A legjobb webkettes szolgáltatásokat felsoroló különbözõ toplistákon találkozhattunk pár éve az eSnips nevével: az oldal kezdetben azért élvezte számos felhasználó rokonszenvét, mert gyakorlatilag bármit fel lehetett tölteni rá megosztás céljából. Sajnos azóta már jelentõs korlátozásokat vezetett be a tárhelyszolgáltató: a rendelkezésre álló tárhely 5 gigabájt, amely pénzért sem bõvíthetõ, a feltöltött állományok azonban nem lehetnek nagyobbak egyenként 100 megabájtnál, a ZIP/RAR formátumú fájlokból pedig maximum 50 megabájtos méretig enged feltölteni a rendszer.
Ennél a szolgáltatónál az az extra, hogy a fájlok letöltõoldalának kinézetét testre szabhatja a felhasználó, a rendelkezésre álló sablonok között egy könyvelõiroda és egy metálzenekar is megtalálhatja a stílusához illõ felületet. Az eSnips ugyanis egy közösségi megosztóoldal, melyen bár lehetséges az állományok privát megosztása is, elsõsorban az azonos érdeklõdési körû felhasználókat vonzó tartalmak összegereblyézésén van a hangsúly. Mûködtetõi ingyenes PC-s és mobiltelefonos feltöltõklienseket is készítettek hozzá, illetve weboldalba ágyazható widgeteket és a felhasználók által összeállítható lejátszási listák használatát is lehetõvé teszik.
Dropbox- 2 gigabájt tárhely ingyen
Hatalmas méretû fájlok netre mozgatásához nyújt segítséget a Dropbox. A böngészõbõl, mobilról és a számítógépre települõ kliensbõl is elérhetõ tárhely alapverziójáért ráadásul még fizetni sem kell. Azok a felhasználók, akik csak a Firefox profiljukat, titkosított jelszavaikat és egyéb apróságokat mentenének el a webre, bõven beérhetik az ingyenes verzióval. Még egy-egy film alkalmi megosztása is belefér ebbe a felhasználási módba, hiszen a szolgáltatás nem figyeli, mekkora méretû fájlokat töltenek fel rá.
A szolgáltatás legnagyobb elõnye, hogy egész könyvtárakat lehet segítségével megosztani barátainkkal. A címzett csupán egy levelet kap arról, hogy a továbbiakban hozzáfér az egyik mappánkhoz, ha bejelentkezik a Dropboxra. A Windows tálcáján megjelenõ kliensprogram pedig lehetõvé teszi, hogy figyelemmel kövessük a megosztott tárhelyünkön történõ dolgokat, mutatja, mely fájlokat változtatták meg utoljára. A webes felület még ennél is többet tud, az iWiW hírfolyamára emlékeztetõ hosszú listában sorolja a közelmúlt változtatásait.
A Dropbox ingyenes verziója csupán egy szokványos pendrive méretének megfelelõ 2 gigabájtos tárhelyet tartalmaz, azonban havi 10 dollárért már hatalmas mennyiségû, 50 gigabájnyi adatot tölthetünk fel a szolgáltatásba. Akinek ennyi sem elég, az havi húsz dollárért száz gigabájtnyi tárhely gazdája lehet. A Dropbox nem merevlemezként épül be a Windows Intézõjébe, csupán a Dokumentumok mappa egyik almappájaként tûnik fel, illetve a kedvencek között tûnik fel.

Jungle Disk- havi 400 forintért 5 gigabájtos tárhely
A nagy forgalmú weblapok üzemeltetõinek szánta az Amazon a végtelenségig növelhetõ méretû, S3 nevû tárhelyszolgáltatását, ám az otthoni felhasználókat kiszolgáló megoldásokat is építettek rá. A fõleg biztonsági mentésekre kihegyezett Jungle Disk szolgáltatásra elõfizetõk havi két dollárért öt gigabájtnyi tárhelyet kapnak adataik tárolására. A további felhasznált gigabájtok ára 0.15 dollár, azaz körülbelül harminc forint. Ha az adatokat az Amazonnál szeretnénk tárolni, akkor még a feltöltéshez elhasznált sávszélesség után is kell fizetni pár centet, ha a Jungle Disket felvásárló Rackspace szolgáltatását választjuk, akkor nincs feltöltési díj. Összességében heti egy teljes mentéssel sem kell ezer forintnál többet fizetni a tárhelyért.
A Jungle Diskbõl van olyan verzió, ami nem csak mentésre való, hanem több számítógép között szinkronizálja az adatokat, sõt netes tárhelyként is funkcionál. Ennek az elõfizetése pont egy dollárral drágább az alapcsomagnál, havi 3 dollárba, azaz 560 forintba kerül. Az alapcsomag itt is 5 gigabájtnyi tárhelyet tartalmaz, a további gigabájtok ára pedig szintén harminc forint körül mozog. Az egyetlen különbség, hogy az automatikus mentés mellett a drágább elõfizetéshez járó szoftver hálózati meghajtóként is fel tudja csatolni gépünkre az internetes tárhelyet.
Fájlok átküldésére nem a legcélszerûbb a Jungle Disk, mert az ember nem szívesen adja ki a teljes mentését tartalmazó fiókhoz tartozó jelszavait. Erre a felhasználásra inkább az ftp tárhely a célszerû választás. A családi videók biztonságos archiválására, az idõk végezetéig megõrzendõ fájlok elmentésére viszont az egyik legjobb megoldás ez a szolgáltatás.
Wuala, közösségi tárhely- 1 gigabájt tárhely ingyen
A külsõ merevlemezeket gyártó francia LaCie online tárhelyszolgáltatása, a Wuala igazán közösségi szeretne lenni. Az alapnak számító fájlok, könyvtárak megosztása mellett akár a merevlemez nagyobb darabjait is fel lehet ajánlani a többieknek. Az elsõsorban biztonsági mentésekre kitalált rendszer arra alapoz, hogy a világ összes számítógépe úgyse romlik el egyszerre. (Vagy ha igen, akkor úgyis hatalmas a baj.) Minden felajánlott gigabájtért ugyanennyi helyet kapunk valamelyik másik felhasználó gépén, amit a rendszer a netes tárhelyünkhöz csap. A Wuala kliense feltöltés elõtt titkosítja az adatokat, így attól nem kell félni, hogy a másik gép tulajdonosa beleolvas a dokumentumainkba.
Aki nem szeretne felajánlani tárhelyet, de nem is éri be az aprócska, egy pendrive méretével megegyezõ egy gigabájttal, az vehet is magának további helyet. A tíz gigabájt ára évi 25 dollár, ötven gigabájtért 95 dollárt kell fizetni. A nagyobb helyigényûek akár egy terabájtot is vehetnek a Wualától, ehhez azonban már évi ezer dollárt, azaz 189 ezer forintot kell kicsengetnie a felhasználónak.
Ftp, a klasszikus tárhely - pénzért bármekkora
A kilencvenes évek végén mind a külföldi, mind a hazai felhasználók leginkább az ftp-protokollt használva küldözgették egymásnak például a netrõl levadászott mp3-akat. Sokan saját otthoni számítógépüket mûködtették otthon a letöltések kiszolgálása végett, a szerencsésebbek azonban valamilyen egyetemi vagy céges szerveren jutottak tárhelyhez, és erre másolták fel a tipikusan néhány megabájtos szeletekre darabolt formában a zenéket. Ekkoriban még bõven a Bittorrent, és az óriási kapacitású winchesterek, a dvd-k korszaka elõtt járunk, amikor egy honlap raktározására tíz-húsz megabájt tárhelyet kínáltak a cégek, és az e-mail postafiók sem volt több gigabájtos, mint manapság.
Az ftp-zéshez külön programot célszerû használni jelenleg is, ami a kezdõbbek boldogulását megnehezíti vele, de aki legalább a középiskolában látott már Total Commandert, az el tud boldogulni ezzel is. Az ismertebb kliensekkel gyakorlatilag úgy mûködik a dolog, mint egy fájlkezelõ programban, az egyik ablakban a merevlemez tartalma látható, a másikban pedig a távoli gépé, ezek között lehet másolni és törölni. A veteránabb internetezõk ma is elõszeretettel használják, mivel megszokták használatát, sajnos azonban ftp-tárhelyet gyakorlatilag csak ismerõstõl lehet ingyen kunyerálni, cégek nem kínálnak ilyet, hiszen nem lehet rajta például hirdetéseket értékesíteni, szemben a webes tárhelyekkel.
Rövid keresgélés után több hazai cégnél is találtunk fizetõs ftp-tárhelyet, ebbõl egy két gigabájtosért legalább havi 800 forintot kérnek el, de van, ahol 4 ezer forintot számítanak fel. Egy 8-10 gigabájt tárolására alkalmas szervertárhelyért havonta 1500-2000 forintot kérnek el. Az ilyen típusú tárhelyek elõnye az, hogy általában nincs megkötés arra vonatkozólag, hogy milyen fájltípusból legfeljebb mekkorát tölthet fel a felhasználó, így például videofájlt sem kell 40-50 megabájtos részekre darabolni ehhez a mûvelethez.

Melyiket válasszam?
Az elsõre gyengének ható Google ajánlat valójában messze a legolcsóbb tárolási lehetõséget nyújtja, hiszen évi negyed dollárt kér minden plusz gigabájtért, szemben a többiek két dollár fölötti ajánlatával, és az egy fájlra vonatkozó méretkorlát is a leggálánsabb a keresõcégnél. Akinek ez utóbbi nem fontos, az jól járhat az ingyenes Microsoft SkyDrive-val, hiszen 25 gigabájt tárhely igen bõségesnek mondható. Azoknak azonban, akik elsõsorban biztonsági mentésre használnák a szolgáltatások egyikét, vagy kimondottan nagy méretû fájlokat tárolnának szerveren, mindenképp a fizetõs megoldások közül kell választaniuk, hiszen az ilyen irányú kényelmes használathoz elengedhetetlen a korlátlan fájlméret és praktikus az is, ha Windowsban/Macen hálózati meghajtóként jelenik meg a távoli gépen nyújtott tárhely.
Forrás: [origo]
A cikket az [origo] hozzájárulásával, a CreativeCommons licensze alatt változtatás nélkül vettük át.
![]()
Mától, azaz január 16-tól csak a 06-xx-yyyyyyy vagy a +36-xx-yyyyyyy formában tárcsázott hívások lesznek sikeresek, vagy elküldött SMS-ek és MMS-ek érkeznek meg a címzetthez. Korábban ugyanis gyakran használták a mobiltelefon tulajdonosok a csak telefonszámot tárcsázáskor, ha a hívás hálózaton belül történt. Ilyenkor elegendő volt 06-20/30/70 nélkül, csak a mobilszámot beírni vagy kiválasztani a telefonkönyvből, és tárcsázni.
A Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) és a mobilszolgáltatók is javasolják, ha eddig nem tettük meg, most mindenképp írjuk át a kérdéses számokat. Ha már módosításra kerül sor, érdemes egyből a nemzetközi formátumban átírni, tehát 06 helyett +36-ot írni a körzetszám (hálózatkijelölő) elé.
A kényelmetlenséggel járó döntés hátterében az a tény áll, hogy ma Magyarországon mintegy 11 millió aktív mobilszám van, és a különböző szolgáltatások (pl. mobilinternet) miatt ez csak növekedni fog. Nem ritka, hogy manapság kettő vagy több hívószáma legyen egy embernek. Mivel a számok csak a 200 0000–999 9999 tartományból használhatók, a kapacitás véges. A mostani lépéssel a 0-val kezdődő telefonszámok, valamint a 199 9999 alatti tartomány is felhasználható, így hozzávetőlegesen 6 millióval több aktív sim kártyának osztható ki hívószám.

Így tárcsázzunk ezután - Forrás: T-Mobile
A telefonszámok az átállást követően nem változnak meg, az átállás nem érinti a mobilhálózatból vezetékesbe vagy vezetékesből mobilba irányuló hívásokat és a rövid számok (például a segélykérő 112-es szám) hívását sem.
A számok átírása kézzel elég kényelmetlen, amennyiben telefonunk szóba áll a számítógéppel, PC-s segédprogrammal sokkal egyszerűbb a módosítás - ehhez segítséget nyújt az [origo] cikke.
-K.I.
A Google statisztikáiból kiderül, hogy a legtöbbet begépelt kifejezés az iWiW volt, a "játékok" szó pedig a második legtöbb alkalommal került be a keresőmezőbe. Az első helyezett óriási növekedést produkált, az előző időszakhoz képest ugyanis 2.300%-kal növekedett a népszerűsége. A dobogósok egyébként 2008-ban is ugyanazt a pozíciót foglalták el. Az egyik legnépszerűbbnek tartott YouTube az előkelő harmadik helyezést tudhatja be magának, ráadásul a videomegosztó pozíciója 40%-kal növekedett.
Az ezt követő kulcsszavak átlagos tendenciát mutatnak, így az első tízben van a torrent, a térkép, a tv (televízió) és a freemail is. De a közkedvelt free szó se maradt le a 10-es listáról.

Érdekességként könyveltük el, hogy a budapesti statisztika megegyezik az országossal, ám ha megyék, pl. Békés adatait nézzük, akár teljesen más sorrendet fedezhetünk fel. Példának okáért az imént említett dél-alföldi megye első három helyezettje: játékok, iwiw, youtube. A megyeszékhely, Békéscsaba pedig a negyedik a sorban (Fejér megyében viszont Székesfehérvár az aranyérmes).
Mi a helyzet az IT piacon?
Az informatika kategóriájában az Asus a csúcstartó, a HP a második helyet, a Firefox pedig a harmadikat zsebelte be. A Windows 7 pedig a legdinamikusabban fejlődő kulcsszó, ezerhétszáz százalékpontos növeketést tudhat magáénak.
A top 10-be bekerült a szoftveróriás új rendszere mellett mellett a NOD, a serial és a YouTube is. A növekedő keresések között főleg a különböző szoftverek letöltése volt a domináns.

Mivel az aktuális újdonságok és szenzációk kivételével szinte semmi nem köpött be igazán a levesbe, a statisztika hozta az amúgy átlagosnak vehető szintet, a jövő évi írásunktól sem várunk nagy durranást, ennek ellenére ígérjük, jövőre összehasonlítjuk a két év eredményeit.
-K.I.
Valószínűleg többen vannak azok, akik bár használják a Windows Live Messengert (korábbi nevén MSN Messenger), vagy a Microsoft többi internetes alkalmazását, és valójában fogalmuk sincs arról, hogy 25 GB ingyen tárhely birtokosai. Pedig csak egy azonosító kell hozzá, és máris számos szolgáltatáshoz nyerünk hozzáférést, mint a SkyDrive-hoz, ahol teljesen ingyen 25 GB-os tárhely keret erejéig tárolhatjuk képeinket, zenéinket, dokumentumainkat, vagy bármely más állományunkat. Egyetlen korlát van ezen kívül: a fájlonkénti méret nem lehet nagyobb 50 megabájtnál.
A fájlok rendkívül kényelmesen, bárhonnan kezelhetők böngészőn keresztül, ám sokan vagyunk, akik szeretnénk fájljainkat akár a Sajátgépben fogd és vidd módszerrel mozgatni a gép és a távoli szerver között. Ennél mi sem egyszerűbb, csupán telepítenünk kell a SkyDrive Explorert, és azonnal hozzáférhetünk mappástul-fájlostul az egész tárhelyhez. A SkyDrive Explorer nem a Microsoft szoftvere, de a Windows Live API-t használja, és az adatok titkosított csatornán közlekednek a hálózaton.
SkyDrive Explorer belépülő alkalmazás
A segédprogram igazából egy beépülő modul, mely telepítést követően beépül a Windows felhasználói felületébe, és egy speciális mappaként érjük el adatainkat. A hitelesítéshez minden rendszerindítás után az első hozzáféréskor meg kell adnunk Windows Live ID azonosítónkat és jelszavunkat, melyek elmenthetők, de a bejelentkezést így se ússzuk meg.

SkyDrive Explorer a Sajátgépbe épülve

Online tárolt adataink egyszerűen elérhetők
Hogyan használható?
A SkyDrive Explorer a fejlesztő honlapjáról letölthető, a telepítés a gyakorlatban a "Tovább" és a "Kész" gombok nyomogatásából áll. Az angolul nem tudóknak jó hír, hogy bár vannak hiányosságok a fordításban, elérhető magyarul is, magától települ, és a Windows alapértelmezett nyelve szerint szól hozzánk a szoftver.
Az MSN-re megszólalásig hasonlító bejelentkező képernyő újraindításonként egyszer köszönt minket, természetesen mindig az első online tartalomhozzáféréskor.
Miután a SkyDrive Explorer (SDE) letöltötte a mappalistát, már a hagyományos módon kezelhetjük a szervereken lévő állományokat. Lehetőségünk van fájlokat másolni két ablak között, törölni a szükségtelen állományokat, átnevezni, és még egy sor fájlművelet végrehajtható. Az igazán nagy kényelem a böngészőben futó változattal szemben az, hogy csoportosan, több fájl kijelölésével is operálhatunk.
A fejlesztő weblapja szerint a jelenlegi (1.4-es) verzió az alábbi műveleteket támogatja:
- A SkyDrive fájlszerkezetének megtekintése
- Fájlinformációk mutatása (típus, méret, létrehozás ideje GMT időzónában)
- Új mappák és almappák létrehozása
- Fájlok másolása a tárhelyre
- Fájlok és mappák törlése
- Fájlok másolása a tárhelyről a számítógépre
- Mappák és fájlok másolása a mappaszerkezet megtartásával
- Drag & Drop használata
- Mappák és fájlok átnevezése
- A fájlok tárhelybeli hivatkozásának másolása (pl. e-mailben történő továbbításhoz)
- Magyar nyelvű kezelőfelület
A fejlesztők ígérik, hogy a későbbiekben meghajtóbetűjellel is elérhető lesz a tárhelyünk, a még kényelmesebb kezelhetőség érdekében - jelenleg erre még nem képes a SDE.

Bejelentkezés a SkyDrive Explorerbe, akár az MSN/Windows Live Messenger
Használat a Total Commanderben
Bár hivatalosan nem, ám mint bármilyen más rendszermappa, a SDE is elérhető a népszerű fájlmenedzser ablakaiban, akár ikont is létrehozhatunk neki az eszköztáron.
Legelső lépésként írjuk be a Total Commander alső részén lévő parancssorba: cm_OpenDrives, majd nyomjuk meg az [Enter] billentyűt. Most a meghajtókat, és a speciális mappákat láthatjuk, ez gyakorlatilag a Sajátgép tartalma. Itt kell lennie a SkyDrive Explorernek is. Egy könnyed mozdulattal ragadjuk meg az egérrel, és vigyük fel az eszköztárig. Egy üres területen engedjük el az egér gombját, és már ott is van a SDE ikonja. Egy kattintással az aktuális panelben láthatjuk 25 GB-os tárhelyünk tartalmát. Az eszköztár szerkesztésével jobban tetsző ikont is kiválaszthatunk a snasszos mappa ikon helyett, egyéni ízlés szerint.

Mappáink a Total Commanderben is elérhetők
Biztonság
Mivel nem Microsoft-termékről van szó, bizonyára mindenkiben felmerül a biztonság kérdése. Nos, a SDE egy szabványos, a Windows Live API-t használja, mely során a bejelentkezési adatainkat a Windowsnak adjuk át, nem magának a beépülő modulnak. A kommunikáció a SkyDrive weboldalával történik, mintha a fájljaink kezelése az online felületen történne, a többi pedig a jól előállított barátságos felület a Sajátgépben. A kommunikáció a SkyDrive weboldalához hasonlóan titkosított. Az alkalmazás Windows XP, Windows Vista és Windows 7 alatt használható, érdemes mindig naprakészen tartani, hiszen az új verziók nemcsak a biztonságot szavatolják, de új funkciókat is adhatnak a már amúgy is kényelmes szoftverhez.

Egyszerű a fájlmásolás az online tárterületre
Ha még nincs Windows Live ID azonosítónk
Ha azon ritka helyzetben vagyunk, hogy se MSN Messengert, se Hotmailt, se egyéb online Microsoft szolgáltatást nem használunk, de kellene a 25 giga tárterület. nagyon egyszerűen létrehozhatunk egyet magunknak. Mindössze fel kell keresni a http://login.live.com weboldalt, és 1 perc alatt létrehozhatjuk a fiókot. Ezt követően érdemes belépni a http://skydrive.live.com oldalon, hogy a szolgáltatást aktiváljuk, és elérhessük a SkyDrive Explorer segítségével.
Ne feledjük, a 25 GB ingyen online terület minden MSN-es felhasználónak jár, csak a SkyDrive weboldalán kell aktiválni első lépésként.
Jó fájlmásolást és böngészést kívánunk!
- K.I.
Az egyik legnépszerűbb ingyenes vírusirtó, az AVG megjelentette legújabb, 9-es számot viselő verzióját. Korábban még csak a kereskedelmi változatokat tették elérhetővé a cég szakemberei, tegnap óta pedig az ingyenes víruskereső is letölthető a cég weblapjáról.

Az új verzió akár 50%-kal gyorsabb víruskeresést, gyorsabb bootidőt (10-15%) és kevesebb memóriahasználatot ígér. Emellett újabb szolgáltatást nyújt az adatlopások ellen is. A gyorsabb működés egyik alappillére, hogy telepítést követően átvizsgálja a rendszert biztonságos fájlok után kutatva. Az új technológia segítségével megjelölt "biztonságos" minősítésű fájlok ezután nem kerülnek átvizsgálásra egy-egy nagykeresés alkalmával. Teljesen alap tesztrendszerünkön ez a vizsgálat mindegy 6 percig tartott alapprioritáson. Természetesen a biztonságos minősítésű állományok kikerülnek a fehér listáról, mihelyst megváltozik a méretük vagy az attribútumuk.
Az új verzió alapértelmezetten tartalmazza a cég LinkScanner névre hallgató netezést biztosító szolgáltatását. Ez hivatott megvédeni a gyanútlan felhasználókat attól, hogy veszélyes weboldalakra navigáljanak.
Az ingyenes vírusirtó szoftverek között dobogós új biztonsági alkalmazás is számos kiépítésben érhető el, csakúgy mint elődje. Az ingyenes, csak vírusvédelemmel bíró változat mellett a kereskedelmi vírusirtó, vírusirtó és tűzfal és az összes lehetőséget kombináló Internet Security érhető el otthoni és üzleti felhasználásra is.
Az AVG Free továbbra is csak angol és spanyol nyelven érhető el, magyarul csak a kereskedelmi verziók tudnak. Bár túl sok, illetve látványos újdonságot nem tartalmaz, otthoni felhasználásra továbbra is tökéletes választás az AVG ingyenes, vagy bármelyik kedvező árú kereskedelmi terméke.
Egész napos programnak ígérkezik az október 31-én tartandó Windows 7 bemutatója a Microsoft Magyarország szerint. Az egész napos show-t a Papp László (Budapest) Sportarénában rendezik, ugyanekkor, ugyanitt lesz a Budapest Gameshow is. A show-n a Microsoft Magyarország szakemberei mutatják be az elkészült operációs rendszert.
A bemutatón mi is ott leszünk és lapunk hasábjain beszámolunk a látottakról.
Közben közzétették, hogy elkészült az XP mód is az új Windowshoz, melyről tegnap számolt be a szoftvercég.
A funkció szerepe már régóta ismert, a vállalatok Windows 7-re váltásának szorgalmazására készült, és kizárólag a felsőbb kategóriájú licenszekhez telepíthető (Professional, Ultimate, Enterprise). Az XP mód segítségével a Virtual PC-hez hasonlóan virtualizált környezetben futtathatjuk az XP SP3-as szervizcsomagját - a licenszet a program magában foglalja. Ám nagy különbség a többi virtualizációs megoldásokhoz képest, hogy gyakorlatilag a gazdagépbe "fésülve" találhatjuk meg az alkalmazások ikonjait, és a kompatibilitásra nem hajló alkalmazásokat a Windows 7-re telepített szoftverek mellett futtathatjuk. Fontos megjegyezni, hogy csak harveres virtualizációra képes hardveren használható, igaz, a közelmúltban megjelent erőforrások jelentős része már ezt alapból támogatja.
A funkciót a Microsoft azon vállalatok számára fejlesztette, akik olyan alkalmazásokat használnak, amivel az XP-7 váltás nem zökkenőmentes. Természetesen ezzel a lépéssel szorgalmazzák a már igencsak korosnak mondható nyolcéves rendszer nyugdíjazását. Számos vállalat ugyanis csak XP-n, vagy Internet Explorer 6-on futó szoftvereket használ még mindig.
Hamarosan várható egy nagy Windows 7 teszt is, mindenre kiterjedő vizsgálatnak vetjük alá a kiadás küszöbén álló, már így is nagy népszerűségnek örvendő rendszert.
Arra alkalmas lejátszóprogrammal ma számos rádióadást hallgathatunk interneten keresztül. A rádióadások az online streaming (a hang/kép valósidejű továbbítása és lejátszása távoli számítógépek között). Amennyiben korlátlan internetelőfizetéssel rendelkezünk, a rádióhallgatás mennyiségének/idejének semmi nem szab gátat, a korlátos netelőfizetések azonban behatárolják az adások élvezetét, hiszen egy kb 160 kilobit per másodperces adás szép kis adatforgalmat generálhat, melynek végeredményeképp internetszámlánk láthatja negatív következményeit. Cikkünkben bemutatunk néhány online adás fogadására alkalmas médialejátszót, valamint körülnézünk a magyar csatornák háza táján - ki fogható és ki nem a világhálón keresztül.
Szoftverek
Windows MediaPlayer
Mivel a Windows része, egyértelmű, hogy egyéb szoftver hiányában ezzel hallgathatja a rádiót a lelkes felhasználó. A Windows MediaPlayert számos kritika érte kezdetlegessége miatt, nem törekszünk összehasonlítani más lejátszókkal, hisz nagymértékben függ az egyéni szubjektivitástól az, hogy mivel játszunk. A lejátszó képes az online stream fogadására, ha az "URL megnyitása" pontban beírjuk az online csatorna elérhetőségét. Mivel XP és Vista alatt hasznos tálcamenüje, Windows 7 esetén pedig az új tálca panelje van, a navigálás végtelenül egyszerű, gyakorlatilag semmi nehézség nincs a kezelésében, az összes stream formátumot megeszi. Ajánljuk mindenkinek, aki nem akar célszoftverek elsajátításával bíbelődni, bonyolult programok kezelésében elveszni.
Tesztünkben a Windows 7 részeként kínált Windows MediaPlayer 12-vel zenéltünk.
Screamer Radio
Az alkalmazás alapvetően online adások felvételére szakosodott, igen népes rádióadó adatbázissal rendelkezik, így nem kell megjegyeznünk az elérési címeket, a magyar adók többsége is helyet kapott az adatbázisban. Ha nem találjuk meg kedvencünket, direkt címbeírással, vagy a jövőre gondolva az adatbázisba felvétellel azonnal hallgathatjuk az adót. Lejátszás terén nem kínál sok lehetőséget, de mint hogy a fő profilja a felvétel, ezt negatívumként aligha említhetjük.
Winamp
Nem hiszem, hogy van ma népszerűbb lejátszóprogram a Winampnál, régi idők emlékeit sugallja számomra a teszt. Azt se nehéz elhinni, hogy a Winamp is képes URL megnyitására (a bonyolult "Open URL" parancs segítségével). Mivel rengeteg kiegészítő lelhető fel hozzá a neten, nemcsak hallgatásra, de felvételre is alkalmassá tehetjük. Aki Winampot használ, a megszokott felületen és kezelőgombokkal tudja a rádiót is hallgatni.
Rádióállomások
Ha megvan a lejátszó alkalmatosságunk, már csak a kívánt csatornára kell hangolódni, és kezdődhet a véget nem érő élvezet.
Juventus rádió
Nem titkolt kedvencem az adó, ami online elérést is biztosít - alapvetően az adó weboldalán, de természetesen lejátszóprogramunkkal is hallgathatjuk Dénes Tamásék műsorait. A 160 kbps sebességű adatfolyam meglepően tisztán és dinamikusan szól, ha nem állunk őrületes letöltésbe, gyakorlatilag megakadhatatlan - tesztünk alatt a letöltésen kívül nem sikerült az internetet olymód használni, hogy beszaggasson az adás.
Danubius rádió
Sajnos a Danubius nagyon szeretné, ha a saját, weboldalukba épített lejátszót használnánk, mely azért hajlamos a szaggatásra. Jó hír, hogy lejátszóprogrammal ezt elfelejthetjük. Már csak azért is, mert a 128 kilobites stream nem adja a legtökéletesebbhanghatást, ennek ellenére nem igazán kell aggódnunk, hacsak nem vagyunk igazi vájtfülűek. Az alap adón kívül még jónéhány csatornán szolgáltatja a zenét a rádió.
Még akkor sem lehet okunk a panaszra, ha a minőség nem ér fel egy komolyabb mp3-éval.
Rádió1
Sajnos a Rádió1 96 kbps adása igencsak hallatszik, tesztünk során recsegő és dobozhatású volt. A kissé gyenge minőségérzetet feledteti a Rádió1 igencsak fülbemászó és változatos felhozatala és a műsorok színvonala. Felvételre nem ajánljuk!
Petőfi rádió
Az elmúlt időszakban igencsak megváltozott Petőfi bizony neten is szolgáltat, a 80 kilobites stream a Rádió1-éhez hasonló minőségű, de legalább a korlátosok igencsak gyorsan fogyó megabájtjait nem emészti eszeveszett sebességgel. A Magyar Rádió egyébként a Kossuthot és még számos csatornáját (pl. parlamenti közvetítések) is szolgáltatja a világhálón, a Kossuth például a kőkorszaki 40 kbps sebességen fogható.
Roxy rádió
A Roxy-kedvenceknek jó hír, hogy az adó háromféle minőségben is szolgáltat: 48, 96 és 128 bites stream adás is játszható. Ha netelőfizetésünk megengedi, egyértelműen az utóbbit javasoljuk. A vétellel amúgy egyik lejátszóval se tapasztaltunk problémát, bár a Screamer kicsit bátortalankodott az elején az URL megnyitása során.
Sláger rádió
Megtréfált bennünket a Sláger, ugyanis a netes adatbázisokban fellelhető stream linkek mindegyike kudarcot vallott, a weboldalukon található lejátszó forrásából kellett kivadászni a működő címet. Ezt követően viszont minőségileg kifogástalanul szólt a 128 kbps kódolású adás. Jobb, ha a hivatkozást elmentjük, mert nem biztos, hogy megtaláljuk valaha a címet, ha legközelebb is hallgatnánk a Bumerángot.
Rádióadás címe: http://91.83.40.220:8000/zthjduds.mp3