Blogbejegyzések
Cikkünk bevezetőjében konkurenciát említettünk. Jelenleg aki szóba jöhet, a még meg se jelent Firefox mobilváltozata lehet, korábbi írásunkban számoltunk be róla, mit forgat a fejében a Mozilla Alapítvány.
Bevezető
Az Opera Miniről
Az Opera Mini 4.0 teszt
Kompatibilitás, környezeti feltételek
Hogyan teszteltünk?
Hogyan szerezhető be?
Konklúzió
Az Opera Miniről
Az Opera böngészőt nem kell bemutatni: fejlett, modern internetböngésző különböző számítógépekre, különböző operációs rendszerekre, rengeteg extrával, testreszabhatósággal, online megoldásokkal. Az Opera Mini ennek a böngészőnek a mobileszközökre szánt változata. Mivel az asztali gépre írt változat egy az egyben nem képes futni a mobilgépeken (PDA, mobiltelefon), így egy bizonyos mértékig csökkentett funkciókészletű, és a kis készülékek kis kijelzőjéhez igazított alkalmazásról van szó, mely a WAP-on, vagy mobilinterneten keresztül kapcsolódik az Opera szervereire. Igen, nem közvetlenül az adott weboldalra, de erről később lesz szó. Ez az alkalmazás két verzióban érhető el a kezdetektől, az egyik az egyszerűbb mobilokra, korábbi Java futtatókörnyezetet támogató, a másik pedig az újabb, gyorsabb, és fejlettebb Java klienssel rendelkező mobilokra létezik.
Az első Opera Mini 2005. augusztus 10-én jelent meg, azóta töretlen a sikere.
Ez pedig annak köszönhető, hogy gyakorlatilag minimális adatforgalommal szinte bármelyik weboldalt a pici masinák kijelzőjére varázsolja, méghozzá úgy, hogy használhatóságban alig tér el a „nagy” számítógépek böngészőjén megjelenőktől.
Ennek titka az az egyedülálló technológia, amivel az Opera a webet a mobilunkra hozza.
Az alábbi ábrán jól látható, hogy a Mini wapon, vagy egyéb mobilneten keresztül felcsatlakozik az Opera nagyteljesítményű szervereire, és átadja neki az általunk kért weboldal adatait. Ezek a szerverek pedig hagyományos, de nagy sebességű interneten keresztül leképzik a kért oldalt, a képeket lecsökkentik, a méreteket a kis kijelzőhöz igazítják (ebben segít az, hogy melyik Java-t használja a telefonunk, melyik Minit telepítettük a telefonra). Az így összeállított, és a mobilunkra optimalizált weboldalt pedig megjeleníti a Mini.
Az apróbb termetű alkalmazás nem végez hatalmas munkákat, nem dolgozik óriási adatokkal. Így érhető el, hogy az adatforgalomért fizetett GPRS hálózaton is olcsón lehet szörfözni a hálón.
A nagy Operából rengeteg hasznos szolgáltatást vittek át a Minibe, így a keresőmotorok, könyjelzők, RSS olvasók mind-mind megtalálhatók a kistesóban is. A weblapok görgethetők, vagy épp oldalakra bonthatók, így semmiről se maradunk le, mégis olvasható az egész honlap.
Az Opera Mini letölthető az Opera honlapjáról, ahol megadják a wap linket is (ekkor a telefon saját böngészőjével tölthetjük le hagyományos módon a Minit), vagy PC-re is lementhetjük a saját telefonunknak megfelelő változatot, akár magyar nyelven is. Az így lementett JAR állományt telefonunktól függően adatkábellel, infrán vagy Bluetooth kapcsolaton küldhetjük át készülékünkre. Innentől kezdve pedig már a letöltött és telepített Minivel böngészhetjük a világhálót olcsón, biztonságosan és kényelmesen bárhol is járjunk.
Most pedig a lényeg: az új Mini 4.0 tesztje
Áthelyezzük a hangsúlyt a november 7-én megjelent 4.0 tesztjére. Kicsit fura érzéssel kezdek bele, ugyanis terveztem a nyáron megjelent 4.0 bétaváltozat tesztjét is, ami nem jutott ki a szerkesztőségből. Amiatt, hogy késve nyitottuk a Mobil rovatunkat, mire a cikket befejeztem volna, kiadták a végleges 4.0-át. A cikk végén azért látható lesz pár kép a bétáról, könnyen észrevehető a rikító különbségek hiánya (vagyis nehezen vehető észre különbség a végleges és a béta verzió között). Az említett képek a cikk megjelenését követően kerülnek majd be.
Azt már tudjuk, hogy a Mini miként hozza le mobilunk parányi kijelzőjére az akár terjedelmes weboldalakat, miért is képes megjeleníteni a különböző dinamikus portálokat, hogyan tud biztonságos, SSL-képes böngészésre. Az is világos, hogy a régebbi és az újabb mobilokra eltérő klienst tölthetünk le (az újabb és a régebbi Java miatt). De mi is az újdonság?
A legfőbb újítás, hogy az apró LCD-n is lehetőségünk van úgy megnézni egy weboldalt, amilyen a valóságban. Ez ugyan a szöveget olvashatatlanná teszi (a kis betűméretek miatt), de áttekinthető vele a webhely. A telefon navigációs gombjaival, vagy a számgombokkal az egész oldalt bejárhatjuk, azt hogy épp hol tartunk, egy kis piros keret mutatja. Nagy szerepe van ennek, de még mekkora. Ugyanis a kis keret alatt található területet kinagyíthatjuk, gombnyomásra elénk tárul az oldal részlete normál méretben (a navigációs gombokkal ugyanúgy mászkálhatunk a kinagyított oldalon is, csak tovább tart). Erre azért lehet szükségünk, mivel az oldalt szeretnénk áttekinteni, a kiválasztott tartalmat pedig elolvasni. A kicsi kijelzőn ez egyszerre nem megy, viszont egy gombnyomással válthatunk az áttekintés és a részlet között.
A 4.0 fekvő kijelzővel is elbánik, a beállítások között találunk egy elég csúnyán lefordított opciót, a magyar Minibe „Tájkép üzemmód” néven került be az angol változat „Landscape” opciója. E lényege, hogy bekapcsolva a kijelzőn vízszintesen terpeszkedik el az oldal, tehát a kijelző hosszabbik szélén. Hasznos, hiszen a weboldalak többsége szélesebb tájolású, a felhasználó inkább le-föl görget, mint oldalra. Így aztán egy szélesvásznú monitorhoz hasonló látvány fogad, érdemes elfordítani 90 fokkal a telefont, ha élvezni szeretnénk. A gombok funkciója is megváltozik, így pont kézre esik a görgetés. Nem kell jobbra görgetni, ha lefelé lépnénk, hanem az oldalra fordított telefonon a fizikailag lefelé eső irányba kell lépnünk.
Ha a Mozilla Link oldalán regisztrálunk, kapunk egy profilt, mely megléte esetén a Mini könyvjelzőit a profiloldalunkra tölthetjük (vagy az ott lévőket a Minibe másolhatjuk), ezáltal egyszerűen szinkronizálhatjuk a Mini-beli és a PC-nken lévő könyvjelzőket/kedvenceket.
A Mozilla szerint az új böngésző gyorsabb és megbízhatóbb, ezt tesztünk alatt mi is éreztük – persze ami a gyorsaságot illeti. Az Opera Mini 4-gyel kivétel nélkül minden oldalt sikerült megjelentetnünk. A kisebb pénztárcájúaknak segítség lehet, ha a képek minőségét gyengére állítják, vagy kikapcsolják a letöltésüket. Ekkor ugyanis a képek megspórolása miatt az adatforgalom jelentősen visszaesik, kímélve ezzel a ránk háruló anyagi terhet, azon túl az oldal megjelenítése is gyorsabb. Próbáink során valóban sokkal gyorsabban töltötte le az Opera a lapokat képek nélkül, az oldalankénti 2-10 KB-os méret pedig magáért beszél, ha az adatforgalom nem mellékes, a 25-50 KB-os mérettel szemben.
Érdemes még megemlíteni, hogy a most megjelent verzió is remekül felszerelt kezdőlappal rendelkezik, ahol a hagyományos címbeíráson kívül a legfontosabb könyvjelzőket, a legutóbb felkeresett oldalakat, RSS csatornákat is elindíthatunk. A billentyűkombinációk most is nagy hangsúlyt kapnak, 10 könyvjelző pl. két gombnyomással is elérhető (* és egy szám), valamint rengeteg funkció is indítható, mint az 5 billentyű a nagyítás/teljes nézet, vagy a * és # és a számgombok kombinációja. Ez utóbbiaknál a * vagy a # lenyomását követően pár másodpercen belül megjelenik a mellé leüthető számok és a hozzájuk tartozó funkciók listája.
Az előzmények menü nem változott, a könyjelzők se sokat. A beállítások között az új pontok közül a „tájkép” nézetet kiveséztük, a szinkronizációról még nem esett szó. Ennek használatához egy regisztrációra van szükség a http://link.opera.com oldalon, itt tehetünk szert arra a profilra, melyre a Miniből belépve feltölthetjük a telefonon tárolt, és oda leszedhetjük a PC-nkről feltett könyvjelzőket. Az Opera feltételezik, hogy a PC-n is az ő böngészőjük fut, hiszen a könyvjelzőcsere így a legegyszerűbb. A neten belépve is tudjuk szerkesztgetni, csinosítani a könyvjelzőket (a Link többi szolgáltatását, mint pl. a blog, most nem tárgyaljuk). Néhány kilobájtért cserébe a Mini szépen szinkronizálja a könyvjelzőket az Opera Link profilunk és a telefonunk között, megteremtve így a tökéletes összhangot. Szóval erre jó a szinkronizáció a Miniben. A különböző multimédiás tartalmak, mint pl. kép vagy mp3 zene letöltését nem próbáltuk ki, de az Opera erre is ad lehetőséget. A cikk folytatásában biztosan beszámolunk róla.
Néhány szó a kompatibilitásról, környezeti feltételekről
Alapvetően nincs különbség a korábbi változatok által támasztott igényekről. A legtöbb telefonon működik a szoftver, ha a készülék MIDP 1.0 vagy MIDP 2.0-kompatibilis. Nem kell fejből tudnunk, hogy a birtokolt telefon melyik Java-nyelven beszél, hiszen a letöltésnél az Opera szoftvere a telefon típusa alapján kínálja a megfelelő verziót. A MIDP 1-en futó Mini kicsivel egyszerűbb, fapadosabb, de tökéletes böngészést biztosít, a 2.0-át értő telefon több lehetőséget tud kihozni a Mini jobbik verziójából, és a külseje is szebb. Elmondható, hogy mindazon telefonon tud futni, amelyik WAP böngészőjéből megfelelő wapletöltést tudunk kicsikarni, azonban legalább GPRS kapcsolat ajánlott a megfelelő sebesség, és a kordában tartható nettarifa miatt. Hazánk 3 mobilszolgáltatója kínálja GPRS csomagjaiban az elégséges feltételeket. Mi a T-Mobile GPRS Wap Plusz díjcsomagját, és egy Sony Ericsson K750i mobiltelefont használtunk a teszt során. Előtte letöltöttük a www.operamini.com oldalról telefonunknak megfelelő MIDP 2.0-re írt böngészőt, majd Bluetooth-on keresztül áttöltöttük a tesztkészülékre.
Látható tehát, hogy semmi extra feltételei nincsenek ahhoz, hogy bárhol, bármikor felkattanjunk az internetre.
Hogyan használtuk?
A teszt célja elsősorban az volt, hogy az újítások működőképességén kívül használhatóságbn mennyire válik be a böngésző, illetve a különböző oldalak hogyan jelennek meg a mobilképernyőn. A Mini nyüstölése során megnéztük az Imi NET-et, beléptünk, fórumot olvastunk, az Origo-n időjárást néztünk, és a legfrissebb focihíreket, bekukkantottunk a Velvet celebadatbázisába, majd az IWIW-en is visszaigazoltunk egy-két jelölést. A prohardver fórumán komponáltunk egy hozzászólást, webes felületű levelezőn pedig megválaszoltuk az ismerős honlapi mozimeghívását. Az Operát kiküldtük nemzetközi vizekre is, így a kis kijelzőn termett az angol Wikipédia és a CNN.com. Szubjektív véleményünk szerint a fekvő kijelzővel volt kényelmes a netezés mobilon, bár a normál, azaz álló helyzetű telefonon se kényelmetlen a görgetés.
Hogyan szerezhető be az Opera Mini 4?
Két módszerrel: wapon keresztül, ekkor a mobil beépített böngészőjébe írjuk be a http://mini.opera.com/ wap címet, vagy a gépre letöltve (www.operamini.com), és onnan átküldve a mobilkészülékre. Mindkét esetben ki kell választanunk a megfelelő telefont, hogy ezután a telefon számára optimálisabb verziót tudjuk letölteni az Opera weboldaláról. Más teendőnk nincs is, mint a készülék típusának megfelelő módon megkeressük, telepítjük és futtatjuk az új szoftvert.
Konklúzió
Tesztünk során az általában használatos funkciókra helyeztük a hangsúlyt, így tehát biztosan nem válthatja még fel ez a böngésző a PC-t-Firefox kombinációt, azonban utazáskor metrón, vonaton, buszmegállóban vagy a parkban hasznos lehet és egyáltalán nem kényelmetlen.
Tesztünkben egyetlen egyszer se fordult elő, hogy az Opera ne tudott volna egy egyébként működő oldalt lehozni, vagy valamelyiket hibásan, széttördelve vagy elfogadhatatlanul lassan töltötte volna be. Kellemes kikapcsolódásunkat az egyelőre elég magas adatforgalmi díjak árnyékolhatják csak be, de bízunk benne, hogy a GSM szolgáltatók hamarosan ledöntik a gátakat.
-K.I.
Október elején látott napvilágot az az interjú, melyben a Mozilla számol be arról, megjelenteti népszerű böngészőjét mobil platformon is. Igény mindenképp mutatkozna rá, hiszen sokan és sokat kérdezik, mikor lesz már mobiltelefonon is Firefox, legalábbis ezt állítja blogján az alapítvány alelnöke, Mike Schroepfer. Szerinte a népszerű böngésző elég nagy népszerűségnek örvend ahhoz, hogy a mobilitást támogató felhasználók előszeretettel használják majd. Bár már létezik Mozilla-alapú böngésző a Nokia N800 sorozatán, valamint az Ubuntu Mobile kulcsfontosságú része, arra a kérdésre, hogy mikor jelenik meg az első mobilos Firefox, szűkszavúan válaszolt: „később, természetesen 2008 előbb biztos hogy nem”.
Az új telefonos böngésző - az asztali változathoz hasonlóan – számos kiegészítéssel rendelkezik majd, amit a felhasználók is bővíthetnek az XUL nyelvnek köszönhetően.
Ami még biztos, az az, hogy mindent megtesznek azért, hogy a mobil és a PC-s változat között a leggördülékenyebb legyen a szinkronizáció, például a könyvjelzők, előzmények, kiterjesztések esetén. A Mozilla mindenképp tervezi a nyitást a hordozható eszközök felé, hiszen így nem számít, hogy otthon, az irodában, vagy épp egy hosszú vonatúton tartózkodunk, ugyanazon információkat érhetjük el. Ehhez nagymértékben hozzájárulhat a cég mobileszközökre szánt új fejlesztése.
Egy kompromisszumoktól mentes megoldás iszonyatos hardvererőforrásokat igényel, bár kétségtelen, hogy a fejlődés megállíthatatlan. A Firefox 3 megjelenése után viszont előtérbe kerül a mobilböngésző fejlesztése is. Bizonyára az akkor elérhető technológiai megoldások számos variánsát figyelembe veszik majd a fejlesztők.
Jelenleg még a Mozilla se határozott arról, milyen eszközökön lesz majd futtatható az új termék.
Egy biztos: ha elérhető lesz, stábunk mindenképp leteszteli, és az első tapasztalatok az oldal hasábjain is olvashatók majd.
-K.I.
A Windows Live Messenger (korábban MSN Messenger) ismerősen cseng a legtöbb internetező számára. A Microsoft szoftveróriás csevegőprogramja évek óta az egyik vezető világhálós csetalkalmazás. Azonban, mint az élet oly sok területét, ezt a programot is behálózta a reklám.
Újabban minden erőnkkel kénytelenek vagyunk netes barangolásaink sorát irtani a felbukkanó, előugró, villózdó reklámokat. A világ a pénz körül forog, melynek fontos alapeleme a reklám, azonban be kell látnunk, rettentően zavaró tud lenni. A Flash animációk megjelenésével ez hatványozottan igaz.
Sajnos egy ideje kedvenc csetprogramunk is rákapott a modern világ furcsa hóbortjára, és feltűntek a reklámok főként a főablak alján, de időnként máshol is. A különböző hasznosnak szánt, ám annál terhelőbb üzenetekről nem is beszélve.
Akit nagyon zavarnak a messengerben megjelenő reklámok, hirdetések, ideje, hogy cselekedjen. Egy segédprogrammal eltüntethetők, sőt, némi plusz állítgatásra is lehetőség kínálkozik. Az A-Patch nevű szoftver letölthető weblapunkról, ingyenes alkalmazás.
Mi is az A-Patch?
Egy ingyenesen hozzáférhető, MSN konfiguráló alkalmazás, mellyel kiiktathatjuk a reklámokat, számos gombot, üzenetet és funkciót ki-bekapcsolhatunk. Nem Microsoft termékről van szó, tehát használatát csak saját felelősségre javasoljuk! Az angol nyelvben való jártasság most tényleg jól jöhet, hiszen rengeteg kérdésre lehet választ adni, és mindent angolul fogalmaztak meg a fejlesztők.
A többi funkciójáról egy későbbi cikkünkben fogunk beszámolni, most csak a reklámok eltávolítására szorítkozunk.
Reklámok eltüntetése
Miután letöltöttük a szoftvert, indíthatjuk is, nem kell telepíteni. Előtte mindeképp ajánlatos bezárni a futó MSN ablakokat, és a főalkalmazást az óra melletti ikonra kattintva.
A használat nagyon egyszerű, több oldalon keresztül jelennek meg felsorolásszerűen az állítható tulajdonságok, és a kipipálással, vagy a pipa eltüntetésével tudunk beállítani vagy kikapcsolni ezt-azt. Az egyes oldalakon szereplő összes tulajdonságot a „Select all” melletti pipával az összes négyzet pipás lesz, ennek használatát azonban nem javasoljuk, inkább egyenként kapcsolgassuk!
A reklámok, és zavaró szövegek kikapcsolásához a következő négyzeteket lássuk el pipával:
- 1.oldal: átugorhatjuk, nincs módosítanivalónk
- 2.oldal: „Remove advertisement”
- 3.oldal: átugorhatjuk, nincs módosítanivalónk
- 4.oldal: átugorhatjuk, nincs módosítanivalónk
- 5.oldal: „Remove advertisement”
- 6.oldal: „Remove Get a webcam link”
- 7.oldal: átugorhatjuk, nincs módosítanivalónk
- 8.oldal: „Remove Advertisement in Sharing Folders Window”
Az egyes oldalak között a „Next >” gombbal tudunk előre, a „< Back” feliratúval pedig hátra lépkedni. A 8., azaz az utolsó oldalon már csak az „Apply”, azaz az Elfogad gombra kell klikkelni, majd a figyelmeztető szövegen megnyomni az Ok gombot. Ekkor elkezdődik a módosítás, majd újraindul az MSN Messenger. Ezután már a kért módosításokkal élvezhetjük a csevegéseket.
És a végeredmény:
A beavatkozás nem működik az MSN korábbi verzióival, hibaüzenetet kapunk, ha ennek ellenére próbálkozunk. A sikeres módosításokat követően a jövőben minden visszaállítható az eredeti állapotra, méghozzá úgy, hogy végigmegyünk a fenti lépéseken, és ahová pipát tettünk, azt kitöröljük.
Fokozottan hangsúlyozzuk: a fentiek ritka esetben kárt tehetnek a telepített Windows Live Messenger programban, mely bekövetkezése esetén újra kell telepítenünk a messengert. A fentiek mérlegelését követően mindenki saját felelősségre végezze el a program módosításait!
-K.I.
Aktív segítőtársra leltünk egy kedves programozó személyében, aki a mobiltelefonok által használt JAVA platformon fejleszt játékszoftvert.
Ettől kezdődően lépésről-lépésre végigvezetjük az olvasót nemcsak a mai napig, hanem beszámolunk a közeli jövőről is, hiszen a fejlesztés még nem ért véget.
Régóta változatlan forma
Köszönhető ez annak, hogy csapatunk idő- és erőforrás híján nem tehetett mást, mint a meglévőt toldozta-foldozta.
A Textportál, a weboldalunk vázát alkotó rendszer jó, áttekinthető, de kinőttük azt, amit nyújtani tud nekünk. A váltáshoz így mindent elölről kell(ene) kezdeni úgy, hogy a felhasználói adatok ne sérüljenek. Ez a nehezebb, de a jobb megoldás is egyben.
Új portál születőben
Az alapkoncepció tehát meg volt: kell egy strapabíró, továbbfejleszthető, de mégis maximálisan testreszabható rendszer, melybe a meglévő szolgáltatásokat, és felhasználói adatokat maradéktalanul implementálni tudjuk. Szóba jöhetett volna rengeteg ingyenes portálrendszer, mi mégis a saját változat mellett döntöttünk. Hisz egy komlett portálból nekünk rengeteg funkcióra nincs is szükségünk, azonban másra igen, amit egy jól összeépített, egységes halmazba nehéz beerőltetni.
Már 2007-et írtunk, és erősen március felé járt az idő, mikor kialakult nagyvonalakban az Exament Information Center (röviden EIC, fordítása kb: Exament Információközpont), egy teljesen saját fejlesztésű, skálázható, moduláris felépítésű portálmotor. E portálmotor három fő részből áll, a felület megjelenítéséért felelős Deisgn modulból, az adatok kiszolgálását, és az adatbázis futtatát végző Adatközpont modulból, valamint a két modult összefogó, összehangoló, és a rendszert közvetlenül irányító-vezérlő portálmotorból. Ezek mind-mind jól csengő dolgok, a kivitelezés még hátra volt. Erre se idő, se energia nem maradt, pedig a tervek közt nemcsak a régi, textportálos modulok egyszerű implementálása, hanem az új funkciók bevezetése is szerepelt.
Hosszú nyár, nagy semmi
Jó mottója lehetett volna az elmúlt időszaknak, hisz az első fejlesztések áprilisban véget értek, aztán következett minden más, csak az EIC nem. Csapatunk augusztus végén vette elő ismét az aktákat és forráskódokat, megindult a félbehagyott munka folytatása. Mostanra jutottunk el abba a fázisba, hogy a külső (ami még márciusban elkészült), és a motor megérett a közönség elé tárásra.
További fejlesztések
Ezzel nem állt le semmi, még talán több is van hátra, de nagy leállásokra, hosszú várakozásokra nem kell számítani. Bezárhattuk volna a portált hosszú hónapokra, hogy mindent egyszerre nyissunk meg a látogatók előtt, de ehelyett inkább azt választottuk, hogy csak tényleg annyi időt veszünk el, amire feltétlenül szükség van. Ez, tehát az elkészült fél-portál telepítése az elmúlt hétvégén zajlott le. Félreértés ne essék, nincs még kész, de a további fejlesztések nem zavarják a honlap látogathatóságát. A jövőben egy-egy funkció fog kimaradni rövid időre, de a honlap egésze üzemelni fog.
Tervek a jövőre nézve
Elsődleges célunk, hogy minden korábbi hasznosnak vélt funkciót áthozzunk a portálba. A két legfontosabb, a cikkgyűjtemény és a fórum elkészült, a többiekre se kell sokat várni. Kihagyjuk azonban a jelentéktelen részeket (a vicc rovat is majdnem erre a sorsra jutott).
Aztán az egész portál alatt lévő adatbázist átépítjük. Marad a jól bevált MySQL rendszer, de sajnos a jelenlegi adatkezelés örökölte a Textportál betegségeit, ezen szeretnénk változtatni. Lassú, de folyamatos munka lesz. Csak így oldható meg, hogy a legközelebbi "ruhaváltás" ne vágja úgy fejbe a honlapot, mint a mostani.
Aztán tervezünk új dolgokat is, átgondoljuk a reklámozási lehetőségeket is. Minden bizonnyal lesznek reklámok, fizetősek is, de nem olyan nagyszabású, és zavaró lesz, mint sok oldalon látni. Megpróbálunk mindent a felhasználókkal előzetesen egyeztetni, több dologban is kikérjük a véleményüket, ezt segíti majd az átszabott fórum, és az átszabásra váró szavazás is.
A most még csak félig elkészült portálrendszer csak az Exament oldalait (főként az Imi NET-et) alkotja, de ha kész lesz, elérhetővé tesszük mások számára is. A jól átgondolt, egyszerű, de mégis kiemelkedő szoftvert nem kereskedelmi használatra ingyenesen, kereskedelmi ügyfeleknek pedig igen kedvezményes áron tesszük elérhetővé hamarosan.
A távlati tervekről még korai lenne beszélni, de vannak azok is. És persze a hamarosan ismét folyamatossá váló cikkek is, melyek írása szintén elmaradt.
Most apró dolgok vannak meg, sokaknak talán nem is szembetűnők ezek. De a háttérben ismét megmozdult a talaj, ismét felriadt a csapat, hiszen változtatni kell, mielőtt a látogatók ránk unnának. Azt nem hagyhatjuk. De a kevés látszat ellenére az Exament gőzerővel építi a jövőt, építi a jövő portálját.
-K.I.
A Windows Update (vagyis az automatikus frissítés) alapvetően hasznos szolgáltatás, ha körültekintően használjuk. Ehhez nem árt, ha Windows XP rendszerünket felvértezzük a 2. javítócsomaggal is (SP2, Service Pack 2), hiszen a Microsoft folyamatosan javítja az egyes hibákat, melyeket mi felhasználók az ilyen frissítéseken át kapunk meg a szoftvercégtől.
Ajánlatos tehát, ha ez a funkció be van kapcsolva, nem mindegy azonban, hogyan.
Ha a Sajátgép ikonján jobb egérgombbal kattintunk, és a megjelenő menüből a Tulajdonságok pontot választjuk, kapunk egy ablakot. Ebben az Automatikus frissítések fület választva elénk tárulnak a lehetőségek. A Windows ugyan a legelsőt (Automatikus letöltés és telepítés) ajánlja, a gyakorlatban ez nem javasolt, maximum kezdő vagy feledékeny felhasználó válassza ezt. A másik véglet, a kikapcsolás is ellenjavallt, így nem lesz felkészülve gépünk a veszélyeket rejtő hibákra - és ahogy cikkünk elején írtuk, pont nem ez a cél. A helyes beállítás a közbülső kettő, tehát az automatikus letöltés-kézi telepítés, vagy a szimpla értesítés. Az első esetben a Windows letölti a frissítéseket, de nem telepíti, míg a második lehetőség csak figyelmeztet, ha van új frissítés, a letöltéssel és telepítéssel mi rendelkezhetünk (egy-egy kattintás mindössze).
Itt konfigurálhatjuk az Automatikus frissítést
Ha letöltöttük a frissítést, és megvagyunk a telepítéssel is, néha előfordulhat, hogy a gépünk javaslatot tesz az újraindításra, ezt azzal magyarázza, hogy a frissítéseket csak ezután veszi használatba a rendszer. Néha ennél drasztikusabb megoldás is előfordulhat: a gép emberi beavatkozás nélkül tesz kísérletet az újraindításra, megakadályozni kb. 5 percünk van. A bosszantás ott kezdődik, mikor a kérdéses ablak néhány percenként felbukkan, és így gyakorlatilag 5-10 percnél hosszabb időre nem tudjuk magára hagyni a gépet, melyen fontos munkáink futnak.
Milyen jó lenne kikapcsolni ilyenkor, ugye? Sajnos a frissítés teljes kikapcsolásával két probléma is van: elfelejthetjük visszakapcsolni (ami nem túl biztonságos), és a probléma se szűnik meg, ettől még a gép most utoljára újraindít.
Az a bizonyos bosszantó ablak - biztos mindenki találkozott már vele
Van-e megoldás?
Kézenfekvő tehát, hogy a frissítés kell. Az is, hogy az újraindítás nem kell. E kettőt kéne ötvözni valahogy - a káposzta is megmaradjon, valamint a kecske is jóllakjon.. Most az olvasó bizonyára csóválja a fejét - helytelenül. Ugyanis megoldható, méghozzá a csodalámpa megdörzsölése nélkül. Máris két lehetőség kínálkozik, attól függően, hogy a helyzet melyik oldalán állunk éppen. A következőkben mindkét esetet megvizsgáljuk.
Azonnali beavatkozás kell
Kikapcsolható az újraindítás, de lehet, hogy épp most van szükségünk gyorssegélyre. Ha a bosszantó ablak lelövése - egyebek híján - nem halogatható a következő bekapcsolásig, tegyük az alábbiakat:
- Indítsuk el a Start menüből (vagy a Windows gomb + R billentyűkkel) a Futtatást, majd írjuk be ezt: services.msc.
- Ekkor megjelenik a Windows szolgáltatásait kezelő ablak.
- Keressük meg a listában az -Automatikus frissítések- sort (angol operációs rendszer esetén: Automatic Updates).
- Kattintsunk jobb egérgombbal ezen a ponton,
- és válasszuk a Leállítás (Stop) parancsot.
És nincs többé bosszantó üzenet, újraindítás meg pláne. Kicsit drasztikus lépés volt ez tőlünk, ugyanis közvetlenül a frissítési szolgáltatást kapcsoltuk ki. De nincs ok az aggodalomra, a szolgáltatás a gép ismételt indításakor újfent futni fog, valamint a problémát ideiglenesen meg is oldottuk.
A végleges megoldás
Munkánk eddig nem teljes, hiszen biztosítani kell a jövőre nézve is az automatikus újraindítás felfüggesztését. Némi keresgélés után a Microsoft támogatási oldalán találtunk rá a megfelelő procedúrára. Elrejtették rendesen, mint ahogy azt megszokhattuk. Sok hasznos, de tapasztalatlan felhasználó által katasztrófát (is) okozható funkcióját gondosan eldugta a szoftveróriás. Nézzük, hogyan kell megvalósítani a vágyunkat:
- Ismét csaljuk elő a Futtatást (Windows gomb + R)!
- Írjuk be a gpedit.msc parancsot, majd az OK gomb lenyomását követően vegyük szemügyre a megjelenő ablakot. Ez ugyanis az automatikus frissítés konfigurációs ablaka.
- A bal oldali fa szerkezetű listából menjünk bele a Felügyeleti sablonokon belül található Windows összetevők sorba, ezen belül pedig a Windows Update-et válasszuk. A bal oldali fán megspóroljuk a dupla kattintást, ha csak az egyes elemek melletti + jelre kattintunk, hiszen így kinyitva a benne lévő alágak lesznek láthatók.
- Most a jobb oldali listán duplán kattintsunk az -Automatikus újraindítás tiltása ütemezett automatikus frissítések telepítésekor- feliratú elemen.
- Végre elérkeztünk a lényeghez. Amennyiben az -Engedélyezve- melletti köröcskét kijelöljük, és az OK gombbal ezt érvényesítjük, garantáltan nem lesz újraindítás a legközelebbi frissítés telepítését követően, legyen az bármilyen fontos biztonsági javítás. Így ezek után a restartról magunknak kell kézi erővel gondoskodni.
Gyorsan átfutjuk, miként jutottunk el a kattintások dzsungelében a végeredményig:
Futtatás indítása (Windows gomb + R) -> gpedit.msc (begépeljük, Enter) -> Felügyeleti sablonok -> Windows összetevők -> Windows Update -> Automatikus újraindítás tiltása [..]
A fenti - a kényelmünket szolgáló - megoldás nem a Microsoft titkai közé tartozik, és a hogy láthattuk, nem is kikapcsolhatatlan funkció, érdemes tehát rászánni az időt. Bizonyára máshol is megtalálható a fenti leírás egyszerűbb, vagy épp bonyolultabb formája. Cikkünk célja, hogy a kevesebb tapasztalattal rendelkező felhasználó is véghez tudja vinni az újraindítás tiltásának mikéntjét, valamint ha már épp bajban van, tehát a rakoncátlan Windows nagyon szeretné újraindítani a PC-t a legrosszabb pillanatban, lehetősége legyen bárkinek gyorsan és problémamentesen megállítani a visszafordíthatatlannak tűnő folyamatot. Le kell szögeznünk, hogy a fent leírtakkal nem spóroltuk meg a frissítés által megkövetelt újraindítást, az ilyen biztonsági javítások csak tényleges újraindítás után lépnek érvénybe, mindössze a zavaró, önkényes Windows-beavatkozást kapcsoltuk ki, hogy majd ha mindent mentettünk, és végeztünk a fontos teendőinkkel, egy kevésbé elfoglalt pillanatban mi felhasználók kezdeményezzük a várva-várt újraindítást.
Cikkünkben a Microsoft Support oldalain, valamint több idegen nyelvű forrásból származó információkat használtunk fel.
-K.I.
Az állatok királya, a szavanna ura - szoktuk, szokták mondogatni, és milyen igaz is. Bizonyára sok kedves olvasónk látta az Orszlánkirály című nagysikerű rajzfilmet, melynek egyik jelenete az, hogy az összesereglett állatok térdre borulnak az oroszlánok trónja előtt, az örökös születése tiszteletére. Talán nem véletlen, hogy oly sok egykori király és egyéb uralkodó címerén, zászlaján köszön vissza az oroszlán. Az idők múlásával egyre újabb és modernebb helyeken és formában jelent meg az állat, de egyvalami nem változott: a jelentése, tehát az erő, a hatalom. Emlékezzünk csak vissza, a Lánchidat is négy kőoroszlán védelmezi. Nem éppen szelídséget sugárzó arccal. A hatalmas oroszlánokról történetek, mendemondák, szlogenek, és ismerős mondatok is születtek, pl. a "ne ébreszd fel az alvó oroszlánt".
Vajon az oroszlán mit álmodik? Nem tudjuk biztosan ? mondhatnák a tudósok, de lelkes fiatalok ? akik mellesleg énekelni is szeretnek ? megpróbáltak a végére járni.
Így született meg a Dinnyehéj című ? a címválasztás nem épp találó ? sláger, mely szabadon letölthető az internetről.
A történet nagyon rokonszenves, megszemélyesít néhány oroszlán motívumot, mindegyik a soron következő helyébe álmodja magát. A végén visszatér a legelső oroszlán.
A helyes kis emberi nevekkel megáldott oroszlánok e faj olyan előfordulási helyszínein hallhatók, mint az alvó oroszlán, az cirkuszi, a szavannai, a Lánchídon tanyázó kőoroszlánok, és egy ismert autómárka emblémáján található állat.
Az oroszlán azt álmodja, hogy ő a Mátyás, egy cirkuszban élő oroszlán, aki ? miután idomárjait jól befalta ? azt álmodja, hogy Jenőnek hívják, és az afrikai szavannák királya. Egy zsiráflakoma után Jenőnk is beájul, és most álmában Tiborrá, a négy, Lánchidat őrző fenevaddá változik. Tibor a rengeteg lánchídi autó láttán olyan oroszlánosat álmodik, ami a Peugeot elején testesül ismét oroszlánná. A Peugeot-hős Dezső se a rossz alvókájáról híres, szintén nem marad álom nélkül. És itt, mialatt Dezső oroszlán a garázsban álló jármű elején szunnyad, máris visszakanyarodunk névtelen start-hősünkhöz, a fák alatt szunnyadó oroszlánhoz. Ha a dalnak itt nem lenne vége, nem nehéz elképzelni a folytatást.
A meglepő történet az Oroszlánkirályban is felcsendülő, szintén alvó oroszlánról szóló dal zenéjét kapta aláfestésül.
A dal nem épp a legújabb, a hazai popszakmába betörni készülő sláger címét célozza meg, inkább a humor és a könnyed, önfeledt nótázás jellemzi. A humoros, érthető és mégis kedves szöveget fülbemászó zene alatt hallgathatjuk, és a végére érve szomorúan nyugtázzuk, hogy a sztori csak ennyi volt. Az első benyomás meglepő, nevetséges, a rá következő már kellemes. Érdemes meghallgatni.
A dalt egyébként a Méhek nevű együttes (duó?) prezentálja. A honlapjukon számos, saját előadású nóta is meghallgatható. Cikkünk írásának pillanatában még nem találkoztak füleink a többi nyilvános dallal, de ami késik, nem múlik!
-K.I.
(A dal szövegét előcsalhatjuk a következő linkre kattintással!)
Mielőtt elkezdenénk mosolyogni, kijelentem, igenis van ilyen. Egy weboldalon szokatlan állat kézbesíti kedvesünknek, barátainknak szánt üzenetet, melyen bizonyára sokan meglepődnek.
Ez az oldal a www.paperboy.nl címen érhető el.
Üzen a pingvin
Hófödte magas hegycsúcson tűnik fel egy pingvin - mintha valami természetfilmben gyönyörködnénk. Majd egy lendületes ugrással nekiiramodik a lejtőnek. Csúszik, kanyarodik, suhan a havas hegyoldalon. Tollas barátunk addig kering a lejtőkön, míg valami ki nem kerekedik belőle. A végeredmény: meglepő, de mindenképpen aranyos üzenet a hóba vájva, keresztül a hegyoldalon.
Remek mulatság, gondolhatnánk, de mire is jó? Például arra, hogy szájbertestvéreinket, internetes ismerőseinket meglephessük valamilyen ötletes üzenettel.
A szöveget ugyanis mi magunk adjuk meg, amiből a rendszer elkészíti a hóba írt szösszenetet, megspékelve az indító animációval, miképp a pingvin szépen átsiklik a betűkön, bevésve a fehér hegyoldalba a megadott szöveget.
Lássuk csak, hogy is működik ez a gyakorlatban!
Miután felkerestük a kedves kis állat weboldalát, és megismerkedtünk a bevezető animációval, a kép alatt lévő Create your own message szöveg melletti mezőbe beírhatjuk üzenetünket. A formázásra nem sok lehetőség kínálkozik, a karaktereken kívül mindössze szív (a # beírásával) illetve csillag (= jel beírásával) helyezhető el.
A Create gombra klikkelve elkészül a mű, egy hivatkozás formájában. Ezt a linket kell elküldenünk a címzettnek e-mailben, chaten, vagy bármilyen más elektronikus formában. Illetőleg erre a linkre kattintva mi is megtekinthetjük a fantáziadús kreálmányt.
Ne lepődjünk meg azon, ha a link elmailezését követően ismerőseink, akiknek küldtük, vigyorgó szmájlikkal teli válaszlevelet küldenek. Ennyire egyszerűen és gyorsan még nem lehetett tréfás üzenetet küldeni, hiszen a végeredmény magáért beszél.
Apró negatívum, hogy a link elküldéséről magunknak kell gondoskodni, valamint a szöveg formázásának, és a magyar ékezetes karaktereknek a hiánya is azt sugallja, van még mit fejleszteni a rendszeren.
De mivel a pingvin aranyos, tök jól csúszik fekete-fehér ruhájában a havas hegyormokon, valamint kipróbálni nem kerül semmibe, csak ajánlani tudom. Egy próbát mindenképpen megér, és ki tudja, talán még csiszolnak a fejlesztők a fent említett hiányosságokon is.
-K.I.
Írható médiumokból milliónyit adnak el szerte a világon, ami arra utal, hogy az emberiség (annak is az informáltabb csoportja) igencsak szereti optikai tárolón megőrizni adatait. Az optikai elven működő adathordozók megjelenésétől kezdve valamilyen módszerrel címkézik a lemezeket, gondoljunk csak a préselt lemezek szitanyomására (mondjuk egy Windows XP telepítő CD-n), esetleg a családi fotókat tartalmazó lemezek címére, amit korábban filctollal véstünk a lemez tetejére.
Később jelentek meg olyan nyomtatók, melyek lemezre ragasztható matricát képesek nyomtatni, ezek se nagyon terjedtek el, hiszen eléggé költségesek, és több lépésben készíthetők el az exkluzív megjelenésű adathordozók. A mezei CD/DVD író meghajtókkal pörkölt ?saját gyártású? adatlemezeket többnyire kézzel feliratozzuk, nem törődvén az elmaszatolással, girbegurba olvashatatlan kézírásunk sajátosságaival.
A LightScribe
A Hewlett-Packard által kifejlesztett LightScribe egy lemezcímkéző technológia, mely segítségével nagy felbontású, monokróm grafikákat írhatunk a lemez feliratos oldalára, közvetlenül a DVD író lézerfejével.
A LightScribe (LS) kompatibilis írókkal könnyen és egyszerűen készíthetjük el a lemez vizuális megkülönböztethetőségét gyökeresen megváltoztató címkét.
Hiszen a korábbi technikával rögzítjük az adatokat a lemezen, majd nincs más dolgunk, mint megfordítani a lemezt, visszahelyezni a pörkölő meghajtóba, és megírni a túloldalát is, immár a címkét jelentő grafikával.
A címkézés technikai megvalósítása
A téveszmékkel ellentétben nem magában az íróban rejlik ennek a különleges találmánynak a legfontosabb újítása. Hiszen maga az író mechanika lényegében megegyezik bármely korábbi, LS-t nem támogató íróéval. Szinte a lemezeket megkülönböztető optikai felismerő egység kivételével nincs is különbség a kétféle meghajtó között.
A lényeg a lemezben van, illetve magán a lemezen. Még a gyártáson se kellett sokat módosítani, mindössze egy különleges, speciális fényérzékeny bevonatot kapott a lemez felső felülete. Ez a bevonat bizonyos hullámhosszú és intenzitású fény hatására elszíneződik, így kialakítva az igényes grafikát a lemez felületén.
Mivel erre a speciális bevonattal megáldott lemezre van szükség, hagyományos nyersanyagra nem képes a LightScribe író elkészíteni a megtervezett grafikus matricát.
Egyelőre csak egyszínű, többnyire homokszínhez hasonló barna színű képek készíthetők, ám több színárnyalatban, és kielégítően nagy felbontásban.
Ha hihetünk az előzetes híreknek, tervben van a színes képeket előállító eszközök előállítása is, azaz megpróbálják felkészíteni a technológiát a színes képek generálására is.
A színek hiánya, valamint a címkézés relatíve hosszú ideje egyértelműen az otthoni felhasználás felé húzza a technológiát. Mivel a lemez tetején lévő grafika elkészülési ideje nagyjából 4-24 perc, így a nagy mennyiségű írás eleve kizárt.
Ezt kompenzálja az a tény, hogy ezzel a módszerrel elkészített diszk igazán exkluzív megjelenésű, nagyon szép ajándék (a tartalmával együtt persze), valamint a nyilvántartás is egyszerűsödik, szemben a filctollas firkálással.
A HP számításai szerint, ha a technológia beválik, rövid időn belül az egész világon elterjednek az LS-kompatibilis írók és a hozzájuk szükséges lemezek is.
Egyértelműen a hátrányok sorába írható az egyelőre drága LightScribe lemez, valamint a már említett lassúság, és a színek hiánya is, azonban ígéretesnek ígérkező, forradalmi újítással állunk szemben, melyet sok átlagfelhasználó szívesen alkalmazna az elviselhető költségek megteremtése után. Az egyelőre drága, ám annál igényesebb lemezcímkézés helyett addig is vásároljunk be néhány filctollat, ez még jobban kíméli a pénztárcánkat, valamint nagyjából 15 másodperc alatt feliratozhatjuk a frissen égetett cédét vagy dvd-t.
(Forrás: SG.hu, [Origo], cdgrab.hu)
-K.I.
Régen vala a könyv, majd a napló - kezdhetnénk történetünket. Bizonyára sokan emlékeznek még filmekből vagy saját tapasztalatok alapján a naplót vezető tinikre, vagy fontos közéleti személyiségekre, esetleg mi magunk is papírra vetettük napjaink eseményeit, gondolatvilágunk főbb motívumait. Esetleg még ki is egészítettük egy-egy odaillő képpel, a titkos szerelmünk által elhagyott zsebkendővel. Megannyi múlt századi divatos történések. Bár a naplózás régebbi időkre nyúlik vissza, mi nem kívánunk a történetével foglalkozni. Szintén nem beszélünk a hivatalos naplókról, csak a személyes naplókra szorítkozunk, hiszen jelen esetben erre épül a cikkünk.
Korunk társadalmát a jól informált ember viheti tovább, ebben sok segítséget nyújthat, ha megismerünk másokat, bepillanthatunk mindennapjaiba, és elolvashatjuk, miként vélekedik valaki különböző dolgokról.
Miért is írtak naplót, és mire jó?
Sokan kedvtelésből, szórakozásból, mások érzelmeik megörökítéséről, megint mások egyszerű dokumentálás céljából vezettek naplót. Segítségével évek múltán is felidézhetők a szép (esetleg keserű, vagy fájdalmas) emlékek. Ismert személyiségek esetén (ha nem olyat tett, amit elvárnák tőle, esetleg törvénybe ütköző cselekedetei voltak) bizonyíték lehet, vagy lejáratásra, stb. is alkalmas a napló, ha nyilvánosságra hozzák.
Mi az a blog?
A blog a napló webes megfelelője. Tulajdonképpen egy erre készített űrlapon írhatjuk be a gondolatainkat, velünk történteket, természetesen a megfelelő bejelentkezést, hitelesítést követően. A bejelentkezés elmaradhatatlan része a blogírásnak, hisz ha ez nem történne meg, bárki bármit írhatna a nevünkben a saját naplónkba.
Maga a blog szó a web és a log (napló, eseménylista az informatikában) szavak összekapcsolásából származik, az így keletkezett weblog szó rövidítése, egyszerűsítése a blog kifejezés.
A bloggolás kezdete
A blog előzményei hosszú múltra tekintenek vissza, de a mai értelemben csak rövid ideje ilyen népszerű. Maga a műfaj a 2001. szeptember 11-i terrortámadást követő "Háború a terrorizmus ellen" témát boncolgató blogok születtek. Eleinte a legtöbb nyilvános napló a háború- és rasszistaellenes mozgalmak jegyében születtek, ám oly sok ember érdeklődését keltették föl, hogy remek táptalajul szolgált a blog elterjedésére. 2003. óta a blog az eddigieknél sokkal erőteljesebb fejlődési fázist vett, és ma már az sem meglepő, ha bloggolásra való felhívást vagy reklámot találunk a megszokott internezetés közben. Nem is oly rég lehetett pl. "Ugye neked is van blogod?" feliratú reklámot is olvasni. A blog egyes esetekben jó példával szolgálhat az írójával történt események folytán. Nagy látogatottság jellemezte a nemrég brutálisan meggyilkolt diák blogját, aki a halála előtt megosztotta a világgal kételyeit, és betekinthettünk a gyilkosság előtti napokba, órákba, percekbe.
A blogról
A blogot írója általában úgy használja, mint a naplót, leírja benne érzéseit, gondolatait, mindent, ami vele történt, és szívesen megosztana másokkal. Nagy a hangsúly a nyilvánosságon, hisz elvéből adódóan általában ezen irományok publikusak, habár előfordulhatnak teljesen privát webnaplók is. Témája is igen változatos lehet, ahogy már említettem, egyéni napló, esetleg hivatalos, üzleti jellegű, csoportos vagy akár tematikus blog is, mint pl. labdarúgásról, PC-barkácsolásról szóló, vagy irodalmi blog. Ennek megfelelően változik a blogot olvasók köre is.
A blog egyik jellegzetessége, hogy írója nem névtelenül, hanem valamilyen kitalált nick (becenév) vagy más egyéb azonosító alatt alkot, és minden bejegyzéshez pontos dátum és idő tartozik. Természetesen írásához igénybe vehető szinte a teljes technikai arzenál, tehát a blogban mindent használhatunk, amit általában weboldalakon, internetes szájtokon is alkalmaznak. A blog legtöbbször tartalmaz képet, időnként videót vagy más egyéb csatolmányt, melyet az olvasó is megnézhet. A blogot (ideális esetben) írója naponta frissíti, így minden egyes nap bekerülnek az adott nap eseményei, történései a blogíró szemszögéből.
Nem feltétlenül, de időben visszafelé jelennek meg a blogbejegyzések, legfölül a legújabb, tehát a legutoljára beküldött, a legvégén pedig az először kiagyalt iromány. Ez nem szabvány, ettől el lehet térni, a gyakorlatban azonban igen ritkán térnek el ettől a formátumtól.
A webnaplók különböző formában készülnek, lehet akár hipertext (HTML), XML, vagy speciális formátum is, a legjellemzőbb azonban a tartalomkezelők által beírt és kezelt, adatbázisban tárolt blog. Így egyszerűen és egységesen kezelhetők a cikkek, valamint könnyen javíthatók. A legnépszerűbb szerveroldali programozási nyelveken (pl. PHP, CGI, ASP.NET, stb) akár mi is készíthetünk blogot, vagy erre épülő rendszereket tölthetünk le. Ha nem valaki nem akar a technikai megvalósításokkal babrálni, rendelkezésére áll rengeteg, a szolgáltatást kínáló ingyenes blog oldal. Regisztráció után máris verhetjük a klaviatúrát, és ettől kezdve a világ szeme előtt az életünk.
Egyes blogok még hozzászólási lehetőséget is tartogatnak, így valamilyen szinten az olvasók is kifejezhetik publikus véleményüket, tetszésüket vagy épp nemtetszésüket.
Ha webnaplót szeretnénk
Ma már szinte minden feltétel adott, hogy egy programozásban, HTML-ben nem jártas átlagfelhasználó is képes legyen bloggerré (bloggernek nevezzük a blog íróját) válni. Számos ingyenesen letölthető kész blogmotor, vagy regisztráció által létrehozott webnaplót vezethetünk. Azonban a teljes személyesség oltárán áldozhatunk, ha programozói tudással megáldott, vállalkozó szellemű emberkék vagyunk, így úgy válhatunk blogtulajdonossá, hogy magunk hozzuk azt létre.
Ha elhatároztuk, hogy írói vénával megáldottak vagyunk, és szeretnénk magunkat elkötelezni a blogírók között, akkor már csak a webnapló típusát (ami általában személyes, de lehet tematikus is) kell meghatároznunk, valamint a bog hordozóját. Így elkészíthetjük saját blogmotorunkat, vagy igénybe vehetjük a mások által elkészített és regisztráció fejében használható nyilvános blog oldalakat.
Blogot írni lehet otthonról, iskolából, internet kávézóból, út előtt közben és után, szabadidőben vagy munka alatt. Blogja van magánembereknek, osztályoknak, vízilovakat kedvelőknek, irodalmi csoportoknak, az internetet kedvelőknek, illetve az internetet gyűlölőknek is. Blogot vezetnek sztárok, közismert emberek, akár egyházi személyek is. A lehetőségek korlátlanok, a taralmára sincs megkötés, teljesen a fantáziánkra van bízva, hogy mi kerül a blogba. Némiképp azért meg lehet határozni egy nem túl szűk keresztmetszetet, hiszen a törvények, mint mindenütt, itt is határokat állítanak fel.
Akármilyen kezdők vagyunk az informatika világában, semmi se tarthat vissza, hogy blogírásba kezdjünk.
Nyilván a személyes blogot egy ember írja, a társas (pl. osztály weblog) naplókat pedig többen szerkesztik. Így ez is némiképp behatárolja, hogy milyen blogot fogunk végeredményben igénybe venni.
Az elinduláshoz nagy segítség egy ismert blog oldal, vagy kereső. Lehet keresni ingyen blogot, blogmotort, vagy bármi mást, amit óhajtunk a témához kapcsolódóan. Mindenestre a http://blog.lap.hu jó lehetőséget nyújt a startoláshoz, hisz rengeteg információ található itt, valamint számos blog linkje is fellelhető.
Mint ahogy azt olvashattuk, sokféle bloggal találkozhatunk. Javasoljuk mindenkinek a blogok olvasását, hisz nemcsak szórakoztatóak, de tanulságosak is lehetnek mások irományai. Ha van időnk, álljunk meg egy picit a véletlenül talált blogokon is, és szenteljünk időt a beleolvasásra, és (ha végig nem is) kukkantsunk bele a webnaplóba, és ezzel együtt az írója életébe.
Ha cikkünk bárkinek felkeltette az érdeklődését a bloggolás iránt, máris ragadjon tollat? izé? billentyűzetet, és kezdheti is életének feltárását.
Forrás: blog.lap.hu, wikipedia.org
-K.I.